Szemelvények a jugoszláv határőrizet történetéből (1953–1955)

„1955. 11. 23.-án magyar repülőgép két esetben megsértette a Jugoszláv Népköztársaság légterét. […] a jelzett időben és helyen magyar repülőgép tartózkodott, […] azonban a kivizsgálás során megállapítottam, hogy a repülőgép vezetője nem tudta, hogy ő áttévedt a jugoszláv légtérbe. Amikor azt észrevette azonnal visszatért magyar területre. Tehát átrepülésének semmi célja nem volt, csupán tévedés következménye. […] A hivatalos ügy befejezésével a jugoszláv tagozat elnöke megkínált bennünket szendviccsel, édességgel, szilvapálinkával és sörrel.”

Szolgálati alosztály vezető beszámolója

SZOLGÁLATI ALOSZTÁLY VEZETŐ BESZÁMOLÓJA
A HDM.-i értekezletre

Őrnagy Elvtárs jelentem, hogy a Ker. és alegységei az elmúlt, szeptember havi 008.számú határőrizeti Parancsot az alábbiak szerint hajtották végre:

- A határőrizeti parancsban meglett parancsolva, hogy a szolgálat megszervezésénél az elsővonalbeli járőröket az 50 méteres sáv honi területfelé eső oldalán kell elhelyezni és a járőrzést 3 km. mélységben kell végrehajtani.

A parancsnok ez a része nem lett mindenhol tökéletesen végrehajtva. Mert az őrsökön nem fektetnek súlyt a járőrök rejtésének és az álcázás szabályainak betartására. A szolgálat megszervezésénél nem hajtják végre a mélységi járőrözést, az őrsök erejét egyvonalban a határvonal közelében helyezik el. Ennek az alapvető oka az, hogy az őrs parancsnokok nem fektetnek súlyt a szolgálat megszervezésénél a zj.pk.határőrizeti elhatározásának végrehajtására és ahogy azt az e havi ellenőrzések során tapasztaltuk az őrs pk.-ok nagyrésze nemis tudja, hogy mit írtak be a Hőr.Naplóba a zj.pk. határőtizeti elhatározásából.

A másik oka, hogy nem hajtják végre a zj.pk.határőrizeti elhatározását és ezzel a Ker.Pk.Elvtárs elhatározását is, hogy az őrsök részére nem adja meg a zj.konkrétan a főirányát , így az őrs pk. a saját értékelése szerint az őrs egész szakaszát egyformán főiránynak veszi, így viszont az ereje nem elég ahhoz, hogy elérje az előírt járőr sűrűséget.

Hiba, higy a határőrizetben nem használják fel a rakétajelzőkészülékeket hanem azokat a határon a magasfigyelők alatt széjjeldobálva kinthagyják. Ez tapasztalható volt az 1.zj. és a 3.zj. valamennyi ellenőrzött őrsén, kivéve az 1.sz. őrsöt, ahol minden járőrrel kitelepítettek 6 db. Készüléket éjszakára és azt reggel behozzák az őrsre.

A Ker. Pk. Elvtárs határőrizeti elhatározásának kivitele az őrsre sablonos, és ez is eggyik oka annak, hogy nem kerül végrehajtásra. Az 1.zj.-nál szeptember hónapban a hdm. Értekezleten eggyiken sem tartotta meg a beszámolóját sem a zj.tfk. sem a ha.ti. erre felsem készültek. Beszámolót tartott a htp.szolg.vez. és a feld.csop.vez.h. valamint 3 őrs pk. és a beszámolókat értékelve hozzászólt a zj.pol.h. és a ha.ti.

Ez az eggyik oka annak, hogy a zj.pk. határőrizeti elhatározásában olyan parancs van adva például a kisőrsnek, amit nem képes végrehajtani. Parancsot kapott, hogy a megbúvásra alkalmas erdő szegélyeket a besötétedés előtt kutyával kutassa átt, de az őrsnek nincsen kutyája, vagy, hogy az 500 méteres engedélyek kiadását és meghosszabítását csak az őrs pk. személyesen végezheti, de az őrs területén az 500 méteres engedélyek kiadását az 1.-örs pk. végzi. Parancsot kapott az éjszakai súlyképzésre, azonban nem vette a zj. figyelembe, hogy erre a kisőrsnek nincsen megfelelő mennyiségben ereje. Általában az őrsök jelenlegi feltöltöttsége mellett nem tudja az őrs végrehajtani azt a járőr sűrűséget alkalmazását amit a zj.pk. részükre előír, ha nem határozzák meg konkrétan az őrsök súlyterületeit, ahova ezt a járőrsűrűséget alkalmazni kell.

Nincsen végrehajtva a parancsban meghatározottak szerint a csatlakozási szárnyak őrzése sem és ennél nem vették figyelembe a Határőrizeti Utasítás előírásait, mert a csatlakozási szárnyak őrzésének rögzítését a régi formában végzik nem úgy ahogy azt a határőrizeti utasítás előírja. Itt is elhanyagolják a rakétakészülékek alkalmazását és a csatlakozás őrzésének erővel való végrehajtását. Például a 6-7 őrsök csatlakozásán 19.-én egész délelőtt nem volt járőr bár a 7. őrs pk. jegyzőkönyvileg kötelezte magát, hogy ide nappal helyiváltású FJ.-t és a mélységben egy Pj.-t fog vezényelni.

Az 500 méteres sávban nem követelik meg a járőrtől, hogy valamennyi ott dolgozó okmányát ellenőrizze le. Így a 8. őrsön 24.-én több olyan személyt találtunk akik egyáltalán nem rendelkeztek a határsávban föld területtel és idevonatkozó engedéllyel sem és ezmiatt elkellett őket küldeni. Megengedik a járőrnek azt, hogy a járőr által ismert személytől nem kéri az okmányokat, így természetesen a járőr senkit nem igazoltat, mert az őrs területén lakókat látásból valamennyit ismeri. Nem követelik meg hogy az 500 méteres sávban dolgozók az igazolványaikat este leadják az őrsnek és ha reggel munkába mennek azt reggel vegyék ki, helyette azt csinálják az 1.zj. őrsein, hogy a határmegközelítési engedély kiadásakor bevonják a dolgozótól a személyazonossági igazolványt, megfeledkezve arról, hogy az 500 méteres sávban tartózkodáshoz mind a két igazolványnak megkell lennie mert csak a kettő együtt érvényes.

A hazafias csoportokkal való foglalkozás még mindig nem kielégítő, ez a legtökéletesebben a 3 őrsön van végrehajtva, ahól az őrs pk. és a pol.h. elvtársak is rendszeresen foglalkoznak a csoportjaikkal és a nyilvántartások is a 0113.sz parancs szerint elvannak készítve. A zj. törzs részéről a foglalkozás elvan maradva, mert nincsen aki tartsa minden csoporttal a rendszeres kapcsolatot. Az 1.zj.-nál olyan megoldást kerestek, hogy elkészítik a beszédvázlatot és a foglalkozás megtartására a csoport vezetőjét kérték fel, azonban ez sem rendszeres és nincsen ellenőrizve. A Ker. hazafias csoportjai az elmúlt hónapban egyszer sem lettek eligazítva és úgy néz ki, hogy a ker. törzsben nemhogy megszilárdulna a csoportokkal való foglalkozás, az mindég nagyobb nehézségekbe ütközik, részben, mert nincsenek folyamatosan irányítva, másrészt pedig jármű és idő hiányában marad el az eligazítás.

Elvan hanyagolva a szolgálati kutyákkal való foglakozás is. Ezen a téren a zj.semmi intézkedést nem tett, az őrsökön a kutyavezetők elmennek a kutyával való foglalkozás levezetésére, de ezt senki nem ellenőrzi és így a vezetők a foglakozás helyett pihennek, vagy játszanak a kutyával ami a kutyák leromlásához vezet. A ker. kutya szolg.vez. a beütemezett foglakozásokat megtartja, ez azonban kevés és a kellő ellenőrzés elmulasztása miatt alacsony színvonalú.

A járőr külön szolgálat ellenőrzése sablonos és nem biztosítja a szolgálat éberségének a fokozását. Ennek a legdurvább példájával a 6. őrsön találkoztam, ahol, az őrs pk. az ellenőrzött 10 nap alatt súllyal 22-02-ig és 08-12 óráig volt szolgálatban vagy a pol.h. 03-07-ig járt ellenőrző szolgálatban. A harcosok tudták, hogy más időben a pk. és a pol.h. elvtárstól ellenőrzést nem kapnak. Ugyanezen az őrsön a pk. elvtárs elhanyagolta a szolgálat személyes megszervezését és még mindég előfordul, hogy olyan elvtársakat vezényelnek szolgálatba, akik még az előző szolgálatukból nem vonultak be. Itt nincsen a harcosoknak biztosítva a kik.-hez és a pihenéshez szükséges idő.

Terep:

A terepet értékelve számolnunk kell azzal, hogy a jövő hónap körepétől az eggyes fafélék hullatni fogják lombjukat. Az őszi érésű kultúr növényeket a földekről betakarítsák, így a határ közelében lévő terep a nyári időszakhoz viszonyítva nyiltabb lesz, javulnak a figyelési lehetősége úgy a saját, mint a túloldalon. Ez lehetővé teszi a határsértőknek, hogy saját területünkön a járőr megfigyelését éppen ezért szükséges hogy a járőrök álcását az eddigieknél sokkal fokozottabban követeljék meg az őrsparancsnok elvtársak. A terepnek ezt a változását vegyék figyelembe a szolgálat megszervezésénél és a túloldali terület figyelésének megszervezésénél egyaránt.

A jövő hónapban úgy a saját, mint az ellenséges területen az őszi betakarítási munkálatok és a talaj előkészítési munkálatok folynak a határvonal teljes hosszában, kivéve a kutfeji és a tornyiszentmiklósi olaj telepet. Ezzel kapcsolatban számolnunk kell arra, hogy a határhoz közeleső magasnövésű veteményeinek terményeinek betakarítása közben úgy kifelé, mint befelé irányuló határsértést kísérelhetnek meg. Ezért a pk.-ok szervezzék meg szigorúan az 500 méteres sávban dolgozók okmányainak ellenőrzését és az itt dolgozókat minden esetben járőrrel biztosítsák. A tanácsokkal közösen megbeszélve szervezzék meg a határövezet rendjének betartása érdekében, hogy a 200 méteres sávban csak alacsony növésű terményt vessenek és akadályozzzákmeg, hogy ide rozsot, búzát vagy kukoricát, napraforgót, vagy egyébb magasnövésű veteményt ültessenek.

Az 50 méteres sáv kijelölése részünkről nem az érvényben lévő jogügyi rendeletnek megfelelően volt végrehajtva, ezért javaslom, hogy ahól a terep ezt megengedi a zj.-ak kapjanak parancsot, hogy száraz területen az 50 méteres sávot a határvonaltól, a kizárt területen és vizes határszakaszon pedig a nyomsáv belső szélétől 20-25 méterre jelöljék meg és ezt tartsák állandóan tisztán. A többi területet megművelésre tulajdonossainak adják vissza, hogy az őszi talajelőkészítés munkálatait ittis eltudják végezni.

Az erdős területen vannak olyan szakaszok, ahol a határtörésekben a benyuló erdőrészek akadályozzák a magasfigyelőkből történő nagyobb terület megfigyelését, ez nehezíti az őrs pk.ok részére a szolgálat megszervezését és a nappali határőrzés nagy erőt vesz el az éjszakai szolgálat rovására. Ezért javaslom, hogy a Pk.Elvtárs engedélyezze az erdőgazdaságokkal a kapcsolat felvételét, miután a szemrevételezést az eggyes sávok leirtására végrehajtottuk, hogy ezt az erdőgazdaságok évi termelési tervébe kitermelésre kérni tudjuk.

Időjárás:

Az időjárás jelenleg esős és az éjszakák is sötétek, hidegek. Ez nagyban megnehezíti a járőrök egyhelyben tartozkodását, mert a járőr fázik és többet mozog a kijelölt szakaszon. Javaslom, hogy a zj.pk. elvtársak adjanak parancsot az őrs pk.elvtársaknak, hogy fordítsanak nagyobb gondot a járőr ruházatának szabályozására. Rendeljék el, hogy a járőr mikor vigyen köpenyt, esőköpenyt és javaslom, hogy hidegebb éjszakákon a járőr vegyen fel melegruhát, főképpen a rejtett és figyelő járőrök, de csak éjszakai szolgálat esetére.

A fentieket figyelembe véve október hónapra javaslom:
A M.N.K. államhatárát rendes szolgálatal őriztetni.
A határőrzésre a járőr sűrűséget éjjel és főirányban 3-4 a mellék irányokban 2-3, nappal a főirányban 1-2 és éjjel 2-3 járőr kilóméterenként megszabni. Megparancsolni a zj.pk. elvtársaknak, hogy az őrsök főirányát az adatoknak megfelelően konkrétan határozzák meg, hogya járőr sűrűség alkalmazását az őrs pk.ok végretudják hajtani.

Javaslom szigorúan megparancsolni, hogy minden éjszakai járőr a nyomsávellenőrzést végrehajtó Pj.-őn és Ej.-ön kívűl 6 darab rakéta készüléket köteles a területén letelepíteni és azt reggel bevinni az őrsre és elhasznált rakétákról tegyen jelentést.
A figyelő szolgálat részére javaslom feladatul adni a túloldali járőrzés idejének és a határtól való távolságának felderítését, valamint a kiépített magasfigyelők és rejtett figyelő helyek felderítését és ezek szolgálatát megfigyelni és jelenteni.

Javaslom feladatul adni, hogy a járőrök ellenőrzését az őrs tisztjei felváltva a részükre meghatározott időtartammal a nap minden szakában eszközöljék, hogy ezzel megszüntessék a sablonos ellenőrzést és ezzel az ébertelen járőr szolgálatot. Az ellenőrző járőr köteles legyen a járőr álcázását ellenőrizni és ahol ezen a téren hiányosságot észlel a helyszínen szüntessék meg.

Javaslom a nyomsáv megművelésére megszabni, hogy az időjárást és nyomsáv munkálhatóságát figyelembe véve az őszi mélyszántást október 20.-ig mindenhól végezzék el, mert nagyobb esőzés esetén a nyomsávot nem lehet megművelni. A saját gépeink alkalmazására javaslom megtiltani, hogy a saját gépünk a 7.-őrsön állomásozzon.

Javaslom a nyomozó és járőr kutyákat a szolgálat terén úgy felhasználni, hogy a járőr kutyák éjjel a főirányokat őrző járőröket erősítsék meg még a nyomozó kutyák éjjel legyenek késszen az őrsön és reggel nyomsáv ellenőrzésre vagy este terep kutatásra legyenek felhasználva. Javaslom megtiltani a kutyák nappali magasfigyelő szolgálatban való vezénylését.

 Kolimár János áv.hdgy.
szolg.aló.vez.

ZML Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 102. tétel 008/54 KERPK-i PCS. BM.HŐR. Kimenőokmány. Szeptember havi jelentés.
Az aláírás saját kezű kézírás.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő