Szemelvények a jugoszláv határőrizet történetéből (1953–1955)
„1955. 11. 23.-án magyar repülőgép két esetben megsértette a Jugoszláv Népköztársaság légterét. […] a jelzett időben és helyen magyar repülőgép tartózkodott, […] azonban a kivizsgálás során megállapítottam, hogy a repülőgép vezetője nem tudta, hogy ő áttévedt a jugoszláv légtérbe. Amikor azt észrevette azonnal visszatért magyar területre. Tehát átrepülésének semmi célja nem volt, csupán tévedés következménye. […] A hivatalos ügy befejezésével a jugoszláv tagozat elnöke megkínált bennünket szendviccsel, édességgel, szilvapálinkával és sörrel.”
Magyar - jugoszláv tárgyalásról jelentés
| BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség | "B" sorozat |
| 3. Ker. Parancsnokság | "TITKOS" |
Kimenőszám: 01098...........
Nagykanizsa, 1955.9.27.
V a l e n c s á k János Államvédelmi Vezérőrnagy Elvtársnak
BELÜGYMINISZTÉRIUM
Határőrség és Belső Karhatalom
Parancsnoka.
| Tárgy: | B u d a p e s t . |
Magyar - jugoszláv
tárgyalásról jelentés
Jelentem, hogy 1955.szeptember hó 25.-én 10.20 órakor találkoztunk a Helyi Vegyesbizottság Jugoszláv tagozatával, - a 8.sz. értesítési pontnál - a határvonalon.
A jugoszlávokat a határvonaltól 100 m.-re felállított parancsnoki sátorban hívtam meg, a tárgyalás lefolytatására.
Ott ismertettem - a meghívás alapján - a határsértés körülményeit és eléjük tártam a határsértés színhelyén talált nylon terítőt és úszóövet.
A jugoszláv Határképviselő közölte, hogy a határsértésről csak a mi értesítésünk alapján szerzett tudomást. Azonnal vizsgálatott tartottak, de az eddig nem vezetett eredményre. Ha vizsgálatuk eredményes lett volna úgy a határsértést elkövető személyt magukkal hozták volna.
A felmutatott tárgyakkal kapcsolatban közölték, hogy ilyen árut náluk kereskedelmi forgalomban nem árusítanak. Hallottak azonban arról, hogy ilyeneket Olaszországból csempésznek hozzájuk.
Majd kérték, hogy nézzük meg közösen a helyszínt és a még megtalálható nyomokat.
Közöltem velük, hogy ennek részünkről akadálya nincs, azonban a helyszínhez vezető út nagyon rossz.
A jugoszláv Határképviselő - tekintve, hogy több esetben fordult már elő, hogy rossz útra való hivatkozással nem vittük őket a helyszínre - kétkedve fogadja közlésem és csak kifogásnak tekinti. Indítványozta, hogy a bizottság váljon kétfelé, ők a jugoszláv oldalon, mi pedig magyar oldalon közelítsük meg a helyszínt.
Közöltem a Határképviselővel hogy terepjáró gépkocsit rendeltem ki, - ha ez nekik megfelel - azzal magyar területen megtudjuk közelíteni a helyszínt.
Indítványom örömmel fogadták és az egész bizottság magyar oldalon ment ki a helyszínre.
Útközben Cvijovic Miroslav, de a többi jugoszláv bizottsági tag is, elismeréssel nyilatkozott a magyar gépkocsi iparról, különösen mikor látták, hogy több helyen is fél méteres sár is volt az úton. Ennek az együttes utnak az az előnye is megvolt, hogy a rossz útra való hivatkozás - amint erről meggyőződhettek - nem csak kifogás volt részünkről.
A helyszíni vizsgálat után - melynek eredményét a jelentésem mellékleteként felterjesztett jegyzőkönyvben rögzítettük visszatértünk a sátorhoz.
Ott a jegyzőkönyv elkészültéig szalámis zsemjével és sörrel kínáltam meg a jugoszlávokat.
A tárgyalás szünetében elmondták, hogy jártak Zágrábban a nemzetközi árukiállításon, tüzetesen megnézték a magyar pavilont és nagyon tetszettek az ott elhelyezett magyar áruk. Elmondták, hogy amint arról értesültek Magyarország állandó pavilont akar Zágrábban építetni.
Majd Cvijovic Miroslav beszélt arról, hogy náluk - egyes helyeken igen jó a termés, de mint pl. Szlovéniában nagy volt a szárazság. Ennek kapcsán beszélt arról, hogyha Jugoszláviában megengednék akkor az ő termelőszövetkezeteikből majdnem mindenki kilépne.
Közöltük, hogy nekünk nagyszerű szövetkezeteink vannak és ezzel kapcsolatban nálunk jó a helyzet.
Ekkor elmondták, hogy náluk nehéz ez a kérdés, mert ott 1919-ben volt egy agrár reform - amikor a nagybirtokokat szét darabolták és helyettük nagyobb részt kulák birtokokat alakítottak ki, ami most súlyosan érezteti hatását. Emiatt nehezebb volt náluk a szövetkezetek alakítása.
Azonban ez nem tartja vissza őket és tovább fognak haladni a megkezdett úton.
Néhány szóval érintették a Szovjet - Jugoszláv tárgyalásokat. Az eredménynek nagyon örültek és bíznak abban, mint mondják - hogy ennek hasznos következményei lesznek - .
Ebből a szempontból véleményem szerint, változás állott be náluk - amit alátámaszt az a körülmény is, hogy Stojanovic Djordje-t, aki bizottságukkal együtt szokott tárgyalásokra járni - nem hozták magukkal. Ez a személy ugyanis megállapításunk szerint szovjet ellenes beállítottságú.
A jegyzőkönyvek aláírása után, 15.00 órakor visszakísértük a jugoszlávokat a határvonalig, ahonnand G ó l a irányába eltávoztak.
Melléklet: 3 db.
Dercze István |
Készült: 2 példányban
1.sz.pld.:Címzettnek
2.sz.pld.:...sz.irattár
Szerk.:Székely Dezső áv.szds.
Gépelte:Fülöp áv.irn.
1955.9.27.
Soksz.napló sorsz.: 1462
ZML Nagykanizsai Határőr Igazgatóság iratai. 1059. tétel 01098/55 sz. BM.HŐR. Kimenőokmány. Magyar-Jugoszláv tárgyalásról jelentés.
Az aláírás saját kezű kézírás.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő