Norvégia felmondja a Svédországgal való unióját.Tovább
Magyarország és Nyugat-Németország kapcsolatai 1945 és 1958 között
Az alábbi dokumentum a magyar–nyugatnémet kapcsolatok 1945-től 1958-ig terjedő időszakát foglalja össze, vázlatosan ismerteti a diplomáciai „puhatolózások” első lépéseit és sikertelenségének okait.
Noha az egész dokumentumot áthatja a kor szelleme, politikai frazeológiája, végső kicsengésében mégis azt sugallja, hogy Magyarország érdeke a Német Szövetségi Köztársasággal ápolt kapcsolatok teljes körű rendezése.
Fizetési forgalom és közlekedési kérdések
A két állam közötti fizetési forgalmat az 1955. október 27-én kötött fizetési megállapodás rendezi, amellyel 1956. február 1-i hatállyal a korlátozottan konvertálható német márka fizetési rendszerére tértünk át. Ezt a megállapodást -nemcsak a mi és az NSZK között, hanem egyáltalán az NSZK és a népi demokráciák között - első ízben kötöttük a kormányok nevében. Ennek az a magyarázata, hogy a nyugatnémetek akkor közvetlen hatása alatt állottak a Szovjetunióval való kapcsolat rendezésének. Az új fizetési egyezmény óta kereskedelmi mérlegünk az NSZK-val aktív. A kitermelt deviza jelentős részét máshol használjuk fel. A megállapodás intézkedik arról is, hogy az azelőtti években keletkezett hitel-túllépésekből származó 30 millió DM-es tartozásunkat hogyan fizessük vissza 1959. szeptemberéig: folyamatos törlesztéssel.
Forgalmunk az NSZK-val főleg vasúton bonyolódik le. A szállítások állandó késése miatt a lassú dunai hajózást nem tudjuk jól kihasználni. A hamburgi kikötőt tranzitforgalomra vesszük igénybe. Jelentősége a rijekai kikötő használata miatt csökken. A Közlekedésügyi Minisztériumunk kormányvonalon akart a nyugatnémetekkel hajózási egyezményt kötni, de a magyar KÜM annak idején (1954-1955) nem egyezett bele. Így a MAHART és a Bayerischer Lloyd között vállalati síkon kötöttünk egyezményt. 1956-ban minisztériumok közötti megállapodás jött létre hajózási ügynökségek kölcsönös felállítására. Megemlítendő, hogy a nyugatnémetek 1956 óta megfigyelőt küldenek a Duna Bizottság üléseire. Magánbeszélgetések során néha szimpatizálnak azzal az elvvel, hogy a „Duna a dunai államoké".
A posta és vasúti forgalom terén normális nemzetközi kapcsolatok állnak fenn. 1955 óta a turista forgalom is megindult, amelyet az ellenforradalom zavart meg.
A frankfurti kereskedelmi képviselet helyzete, amely jelenleg a „Magyar Külkereskedelmi Iroda" címet viseli, egyáltalán nincs rendezve. 1956 óta elfogadják az Iroda vezetőjének diplomata útlevelét. A nyugatnémetek nem kívántak hasonló Irodát nálunk felállítani, valószínűleg azért, mert az szerintük az MNK [Magyar Népköztársaság] de facto elismerését jelentené. Mi viszont nem egyeztünk bele, hogy a nyugatnémet cégek német állampolgárokkal dolgozó képviseleteket nyissanak Budapesten, viszont nem zárkóztunk el, hogy magyar állampolgárok képviselhessék őket.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 07.
1905
1917
Első világháború: a messines-i csata: Az antant utászai felrobbantják a német vonalak alá telepített aknákat, ezzel 10 000 német katonát...Tovább
1921
Románia előbb az április 23-án Csehszlovákiával, majd a június 7-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal megkötött szerződése révén...Tovább
1942
Második világháború: véget ér a midway-i csata.Tovább
1952
Első alkalommal tartották meg a Pedagógusok napját. Ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő