Magyarország és Nyugat-Németország kapcsolatai 1945 és 1958 között

Az alábbi dokumentum a magyar–nyugatnémet kapcsolatok 1945-től 1958-ig terjedő időszakát foglalja össze, vázlatosan ismerteti a diplomáciai „puhatolózások” első lépéseit és sikertelenségének okait.
Noha az egész dokumentumot áthatja a kor szelleme, politikai frazeológiája, végső kicsengésében mégis azt sugallja, hogy Magyarország érdeke a Német Szövetségi Köztársasággal ápolt kapcsolatok teljes körű rendezése.

Fizetési forgalom és közlekedési kérdések

A két állam közötti fizetési forgalmat az 1955. október 27-én kötött fizetési megállapodás rendezi, amellyel 1956. február 1-i hatállyal a korlátozottan konvertálható német márka fizetési rendszerére tértünk át. Ezt a megállapodást -nemcsak a mi és az NSZK között, hanem egyáltalán az NSZK és a népi demokráciák között - első ízben kötöttük a kormányok nevében. Ennek az a magyarázata, hogy a nyugatnémetek akkor közvetlen hatása alatt állottak a Szovjetunióval való kapcsolat rendezésének. Az új fizetési egyezmény óta kereskedelmi mérlegünk az NSZK-val aktív. A kitermelt deviza jelentős részét máshol használjuk fel. A megállapodás intézkedik arról is, hogy az azelőtti években keletkezett hitel-túllépésekből származó 30 millió DM-es tartozásunkat hogyan fizessük vissza 1959. szeptemberéig: folyamatos törlesztéssel.

Forgalmunk az NSZK-val főleg vasúton bonyolódik le. A szállítások állandó késése miatt a lassú dunai hajózást nem tudjuk jól kihasználni. A hamburgi kikötőt tranzitforgalomra vesszük igénybe. Jelentősége a rijekai kikötő használata miatt csökken. A Közlekedésügyi Minisztériumunk kormányvonalon akart a nyugatnémetekkel hajózási egyezményt kötni, de a magyar KÜM annak idején (1954-1955) nem egyezett bele. Így a MAHART és a Bayerischer Lloyd között vállalati síkon kötöttünk egyezményt. 1956-ban minisztériumok közötti megállapodás jött létre hajózási ügynökségek kölcsönös felállítására. Megemlítendő, hogy a nyugatnémetek 1956 óta megfigyelőt küldenek a Duna Bizottság üléseire. Magánbeszélgetések során néha szimpatizálnak azzal az elvvel, hogy a „Duna a dunai államoké".

A posta és vasúti forgalom terén normális nemzetközi kapcsolatok állnak fenn. 1955 óta a turista forgalom is megindult, amelyet az ellenforradalom zavart meg.

A frankfurti kereskedelmi képviselet helyzete, amely jelenleg a „Magyar Külkereskedelmi Iroda" címet viseli, egyáltalán nincs rendezve. 1956 óta elfogadják az Iroda vezetőjének diplomata útlevelét. A nyugatnémetek nem kívántak hasonló Irodát nálunk felállítani, valószínűleg azért, mert az szerintük az MNK [Magyar Népköztársaság] de facto elismerését jelentené. Mi viszont nem egyeztünk bele, hogy a nyugatnémet cégek német állampolgárokkal dolgozó képviseleteket nyissanak Budapesten, viszont nem zárkóztunk el, hogy magyar állampolgárok képviselhessék őket.

Ezen a napon történt március 22.

1933

Megnyílik a dachaui koncentrációs tábor, az első náci koncentrációs tábor.Tovább

1939

Kárpátalja visszacsatolása során Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül...Tovább

1945

Kairóban (Egyiptom) megalakul az Arab Liga.Tovább

1946

A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.Tovább

1951

Elhunyt Almásy László Afrika-kutató (*1895).Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő