Megnyílik a dachaui koncentrációs tábor, az első náci koncentrációs tábor.Tovább
Magyarország és Nyugat-Németország kapcsolatai 1945 és 1958 között
Az alábbi dokumentum a magyar–nyugatnémet kapcsolatok 1945-től 1958-ig terjedő időszakát foglalja össze, vázlatosan ismerteti a diplomáciai „puhatolózások” első lépéseit és sikertelenségének okait.
Noha az egész dokumentumot áthatja a kor szelleme, politikai frazeológiája, végső kicsengésében mégis azt sugallja, hogy Magyarország érdeke a Német Szövetségi Köztársasággal ápolt kapcsolatok teljes körű rendezése.
Vagyonjogi kérdések
Magyar békeszerződés 30. pontja szerint az aláíró felekkel szemben lemondtunk németországi követeléseinkről, amelyek háború alatti szállításokból keletkeztek.
Követelésünk kétmilliárd birodalmi márkát, vagyis mai értékben 200 millió nyugatnémet márkát (30 millió dollár) tett ki. A magyar békeszerződés lehetőséget nyújt arra, hogy az elhurcolt javak érdekében bizonyos igényeket érvényesítsünk. Az 1947-1949 között Nyugat-Németország területén működött állandó magyar restitúciós bizottságot a megszállók kérésére megszüntettük. Azóta nyugatnémet ügyvédek igénybevételével folytatunk magánjogi pereket. Az 1955-ös párizsi szerződések szerint visszaszolgáltatási igényt lehet támasztani a fegyverszünet után elhurcolt és nyugatnémet tulajdonként azonosított ingóságokra vonatkozólag. Ezekre igénybejelentést tettünk. 23 millió márkát vissza is igazoltak, jogosnak azonban - hiányos bizonyítékok miatt - csak 150 ezer márka értéket ismertek el.
1953-ban az NSZK-ban kártalanítási törvényt hoztak a nácizmus áldozatainak kártalanítására. Bejelentett igényeink alapján némi valuta bevételre tettünk szert. Az 1956-ban hozott újabb - szélesebb körökre kiterjedő - kártalanítási törvény kimondja, hogy diplomáciai kapcsolatokban nem álló országok állampolgárai nem vehetik igénybe. Ennek ellenére igénybejelentést tettünk, amelynek alapján az államközi kapcsolatok rendezése esetén ezen a téren is tudhatunk eredményt elérni. Igényt jelentettünk be az IG Farben üzemeiben dolgozott deportáltak kártérítésének érvényesítésére is, amelynek egy részét már ki is fizették. A PÜM [Pénzügyminisztérium] a jelenleg megoldható és érvényesíthető követeléseket állandóan napirenden tartja és megteszi a szükséges lépéseket. A külkereskedelmi tárgyalások során is szóba hoztuk néhányszor a kártérítések kérdését. A politikai kapcsolatok rendezése nagy segítséget jelentene követeléseink érvényesítésében.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 22.
1933
1939
Kárpátalja visszacsatolása során Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül...Tovább
1945
Kairóban (Egyiptom) megalakul az Arab Liga.Tovább
1946
A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.Tovább
1951
Elhunyt Almásy László Afrika-kutató (*1895).Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő