Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

Források

1. Kiegészítő egyezmény a szovjet szakemberek küldéséről

1949. augusztus

 

011290130. sz. rendelés

 

Kiegészítő Egyezmény.

 

Moszkva.

 

Az

13. §-ának alapján a Szovjetunió kohóipari minisztériuma, továbbiakban vezérszállító, összuniói export-import társulat Technoexport, Moszkva egyoldalról és a Magyar Népköztársaság Nehézipari Minisztériuma Budapest másik oldalról között a következő megegyezés történt a vezérszállító részéről elvégzendő műszaki segítség kérdésében a vezérrendelőnek.

A munkálatok értéke.

1. §

A munkálatok értéke, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1,2 és 8 §-aiban foglaltatnak kétszázháromezer háromszázötven (203 350) amerikai dollárt tesz ki.

Ebből:

1./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a szerint megfelelően a jelen megegyezés 2. §-ban leírt skála szerint (1. sz. melléklet) tízezerháromszáz (10 300) amerikai dollár.

2./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a alapján a jelen szerződés 3. §-ának feltételei szerint hatezerötven (6050) amerikai dollár

3./ Az 1949. július 26-i szerződés 2. §-ának 3. pontja alapján száznyolcvanhétezer (187 000) amerikai dollár.

 

Szakemberek fizetése

2. §

A vezérrendelő fizet a versenyszállító szakembereknek, akik Magyarországra kiküldve műszaki segélynyújtás és egyéb munkák elvégzésére, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1. és 2. §-iban vannak lefektetve a következő bérskála szerint:

  •                         Főmérnök                                - 450 amerikai dollár havonta,
  •                         Csoportmérnök                      - 350       ″           ″         ″
  •                         Vezetőmérnök                         - 300       ″           ″         ″     
  •                         Mérnök                                      - 275       ″           ″         ″
  •                         Technikus /mester/                 - 250       ″           ″         ″

A fenti bérskála napidíjas elszámolásban lesz alkalmazva (1:30) havidíj minden teljes vagy nem teljes napért, amelyet a vezérszállító szakemberei mindegyike Magyarországon vagy útban tölt el.

Ezen kívül a vezérrendelő megtéríti a vezérszállítónak az útiköltséget, podgyász szállítását, szállodai költségeket, amelyek összefüggésben vannak a Magyarországra vezényelt szovjet szakemberek áthelyezésével.

3. §

A vezérrendelő fizetésen kívül, amelyek jelen egyezmény 2. §-ban vannak elfogadva a Magyarországra vezényelt szovjet szakembereknek kiszállítási napidíjat fizet és lakáspénzt magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank árfolyama szerint a jelen egyezmény 1. §-ban rögzített bérskála 50. §-ának megfelelően, úgyszintén megfizeti az utazási költségeket, podgyász szállítási árát szállodai költségeket, az orosz szakembereknek Magyarországról Szovjetunióba való átutazásával kapcsolatban.

4. §

A szolgálatért járó fizetés, amelyet vezérszállító kap jelen egyezmény 1. §-a és a 3 pontjának megfelelően a vezérrendelőtől, az 1947. július 15-i a Szovjetunió és a Magyar Köztársaság közötti áruforgalomra vonatkozó és az ezt követő egyezményeknek megfelelően. Ezek a kifizetések a vezérrendelő által a Nemzeti Bank útján történnek az 5 példányban amerikai dollárokban kiállított számlák benyújtását követő 10 napon belül, sürgönyi átutalással a Szovjetunió állami bankjának Moszkva a Technoexport javára vagy rendeltetése szerint.

5. §

A tervezési feladatok elvégzéséért jelen egyezmény 1. §-ának 3 pontjának megfelelően a számlákat a Technoexport nyújtja be, és a vezérrendelő által a következő elosztásben lesz kifizetve:

40%-a

Ezen munkák értékének 20 nap leforgása alatt, jelen egyezmény aláírásától számítva,

50%-a

Ezen munkák értékének 20 nappal azután, miután a tervezési feladat át lesz nyújtva a vezérszállító által Moszkvában a vezérrendelőnek.

10%-a

Ezen munkálatok értékének 20 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, a amikor a vezérrendelő jóváhagyja a tervezési feladatot.

6. §

A vezérszállító szakembereinek napi küldetési és lakásdíjának kifizetése jelen egyezmény 1. §-a 2. pontjának megfelelően a vezérrendelő által történik magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank amerikai árfolyam alapján átutalva a Szovjetunió állami bankjának Moszkvában a Technoexport javára, vagy annak rendeltetése szerint 10 nap leforgása alatt, miután a Technoexport, vagy utasítása szerint az ő nevében a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi követe a vezérrendelőnek amerikai dollárban kiírt számlákat átnyújtotta.

A szakemberek munkáinak számláit amerikai dollárokban és forintokban kiszámítva a Technoexport vagy annak megbízása alapján a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi megbízottja állítja ki minden hó 5.-én, amelyért jár a fizetési összeg a Magyarországon tartózkodó, vagy útban lévő szakemberek számának megfelelően ezen időszak alatt a Technoexport adatai szerint.

Az amerikai dollárokban és forintokban számított fizetéseinek végelszámolása a vezérszállító szakembereinek munkája után a Magyarországon elvégzett és befejezett munkát követő 20 nap leforgása alatt történik oly módon, hogy a vezérrendelőnek át lesz nyújtva a végelszámolás és mellékelve lesz a vezérrendelő által igazolt napok száma, amelyet a szovjet szakemberek a magyar köztársaságban töltöttek.

Az leszámolási összeg, amelyek a felek bármelyikének jár a végelszámolás alapján amerikai dollárokban a klíring számlára lesz írva. Azon összeg, amely a felek bármelyikének az elszámolás alapján a magyar forintokban a másik fél által annak megfelelően a Magyar nemzeti Bankban a vezérrendelő számlájára lett befizetve, vagy a Szovjetunió állami bankjának a Technoexport számlájára.

7. §

Az összes költségek, amelyek jelen egyezmény és az 1949. július 26-i szerződéssel vannak kapcsolatban és Magyarország területén történtek a vezérrendelő által lesz kifizetve, a Szovjetunió területén pedig a vezérszállító költségére.

8. §

Az összes többi kérdésben az 1949. július 26-i szerződés feltételei lesznek érvényben.

9. §

Jelen kiegészítő egyezmény négy orosznyelvű példányban van aláírva, amiből két példány a vezérrendelő számára, egy a vezérszállító és egy a Technoexport számára.

10. §

A felek jogcíme:

Vezérszállító               - a Szovjetunió Kohóipari Minisztériuma Moszkva, Nogin-tér

Technoexport             - Moszkva

utca 21.

Vezérrendelő               - Magyar Köztársaság Nehézipari Minisztériuma, Budapest, NIKEX-Budapest, Dorottya u. 6.

11. §

Jelen szerződés négy oldalból áll és 1. és 2. sz. mellékletekkel bír, két oldalból, amelyek elválaszthatatlan részét képezik

 

A SZOVJETUNIÓ KOHÓIPARI                           A MAGYAR NÉPI KÖZTÁRSASÁG

            MINISZTÉRIUMA                                      NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUMA

 

TECHNOEXPORT                                                              NIKEX

[1949. augusztus]

 

Jelzet: MOL XXIX-F-4. 2. d. 11. t. - Magyar Országos Levéltár. Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat.


Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő