Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább
Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”
Források
1. Kiegészítő egyezmény a szovjet szakemberek küldéséről
1949. augusztus
011290130. sz. rendelés
Kiegészítő Egyezmény.
Moszkva.
Az
13. §-ának alapján a Szovjetunió kohóipari minisztériuma, továbbiakban vezérszállító, összuniói export-import társulat Technoexport, Moszkva egyoldalról és a Magyar Népköztársaság Nehézipari Minisztériuma Budapest másik oldalról között a következő megegyezés történt a vezérszállító részéről elvégzendő műszaki segítség kérdésében a vezérrendelőnek.A munkálatok értéke.
1. §
A munkálatok értéke, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1,2 és 8 §-aiban foglaltatnak kétszázháromezer háromszázötven (203 350) amerikai dollárt tesz ki.
Ebből:
1./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a szerint megfelelően a jelen megegyezés 2. §-ban leírt skála szerint (1. sz. melléklet) tízezerháromszáz (10 300) amerikai dollár.
2./ Az 1949. július 26-i szerződés 8. § -a alapján a jelen szerződés 3. §-ának feltételei szerint hatezerötven (6050) amerikai dollár
3./ Az 1949. július 26-i szerződés 2. §-ának 3. pontja alapján száznyolcvanhétezer (187 000) amerikai dollár.
Szakemberek fizetése
2. §
A vezérrendelő fizet a versenyszállító szakembereknek, akik Magyarországra kiküldve műszaki segélynyújtás és egyéb munkák elvégzésére, amelyek az 1949. július 26-i szerződés 1. és 2. §-iban vannak lefektetve a következő bérskála szerint:
- Főmérnök - 450 amerikai dollár havonta,
- Csoportmérnök - 350 ″ ″ ″
- Vezetőmérnök - 300 ″ ″ ″
- Mérnök - 275 ″ ″ ″
- Technikus /mester/ - 250 ″ ″ ″
A fenti bérskála napidíjas elszámolásban lesz alkalmazva (1:30) havidíj minden teljes vagy nem teljes napért, amelyet a vezérszállító szakemberei mindegyike Magyarországon vagy útban tölt el.
Ezen kívül a vezérrendelő megtéríti a vezérszállítónak az útiköltséget, podgyász szállítását, szállodai költségeket, amelyek összefüggésben vannak a Magyarországra vezényelt szovjet szakemberek áthelyezésével.
3. §
A vezérrendelő fizetésen kívül, amelyek jelen egyezmény 2. §-ban vannak elfogadva a Magyarországra vezényelt szovjet szakembereknek kiszállítási napidíjat fizet és lakáspénzt magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank árfolyama szerint a jelen egyezmény 1. §-ban rögzített bérskála 50. §-ának megfelelően, úgyszintén megfizeti az utazási költségeket, podgyász szállítási árát szállodai költségeket, az orosz szakembereknek Magyarországról Szovjetunióba való átutazásával kapcsolatban.
4. §
A szolgálatért járó fizetés, amelyet vezérszállító kap jelen egyezmény 1. §-a és a 3 pontjának megfelelően a vezérrendelőtől, az 1947. július 15-i a Szovjetunió és a Magyar Köztársaság közötti áruforgalomra vonatkozó és az ezt követő egyezményeknek megfelelően. Ezek a kifizetések a vezérrendelő által a Nemzeti Bank útján történnek az 5 példányban amerikai dollárokban kiállított számlák benyújtását követő 10 napon belül, sürgönyi átutalással a Szovjetunió állami bankjának Moszkva a Technoexport javára vagy rendeltetése szerint.
5. §
A tervezési feladatok elvégzéséért jelen egyezmény 1. §-ának 3 pontjának megfelelően a számlákat a Technoexport nyújtja be, és a vezérrendelő által a következő elosztásben lesz kifizetve:
40%-a | Ezen munkák értékének 20 nap leforgása alatt, jelen egyezmény aláírásától számítva, |
50%-a | Ezen munkák értékének 20 nappal azután, miután a tervezési feladat át lesz nyújtva a vezérszállító által Moszkvában a vezérrendelőnek. |
10%-a | Ezen munkálatok értékének 20 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, a amikor a vezérrendelő jóváhagyja a tervezési feladatot. |
6. §
A vezérszállító szakembereinek napi küldetési és lakásdíjának kifizetése jelen egyezmény 1. §-a 2. pontjának megfelelően a vezérrendelő által történik magyar forintban a Magyar Nemzeti Bank amerikai árfolyam alapján átutalva a Szovjetunió állami bankjának Moszkvában a Technoexport javára, vagy annak rendeltetése szerint 10 nap leforgása alatt, miután a Technoexport, vagy utasítása szerint az ő nevében a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi követe a vezérrendelőnek amerikai dollárban kiírt számlákat átnyújtotta.
A szakemberek munkáinak számláit amerikai dollárokban és forintokban kiszámítva a Technoexport vagy annak megbízása alapján a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi megbízottja állítja ki minden hó 5.-én, amelyért jár a fizetési összeg a Magyarországon tartózkodó, vagy útban lévő szakemberek számának megfelelően ezen időszak alatt a Technoexport adatai szerint.
Az amerikai dollárokban és forintokban számított fizetéseinek végelszámolása a vezérszállító szakembereinek munkája után a Magyarországon elvégzett és befejezett munkát követő 20 nap leforgása alatt történik oly módon, hogy a vezérrendelőnek át lesz nyújtva a végelszámolás és mellékelve lesz a vezérrendelő által igazolt napok száma, amelyet a szovjet szakemberek a magyar köztársaságban töltöttek.
Az leszámolási összeg, amelyek a felek bármelyikének jár a végelszámolás alapján amerikai dollárokban a klíring számlára lesz írva. Azon összeg, amely a felek bármelyikének az elszámolás alapján a magyar forintokban a másik fél által annak megfelelően a Magyar nemzeti Bankban a vezérrendelő számlájára lett befizetve, vagy a Szovjetunió állami bankjának a Technoexport számlájára.
7. §
Az összes költségek, amelyek jelen egyezmény és az 1949. július 26-i szerződéssel vannak kapcsolatban és Magyarország területén történtek a vezérrendelő által lesz kifizetve, a Szovjetunió területén pedig a vezérszállító költségére.
8. §
Az összes többi kérdésben az 1949. július 26-i szerződés feltételei lesznek érvényben.
9. §
Jelen kiegészítő egyezmény négy orosznyelvű példányban van aláírva, amiből két példány a vezérrendelő számára, egy a vezérszállító és egy a Technoexport számára.
10. §
A felek jogcíme:
Vezérszállító - a Szovjetunió Kohóipari Minisztériuma Moszkva, Nogin-tér
Technoexport - Moszkva
utca 21.Vezérrendelő - Magyar Köztársaság Nehézipari Minisztériuma, Budapest, NIKEX-Budapest, Dorottya u. 6.
11. §
Jelen szerződés négy oldalból áll és 1. és 2. sz. mellékletekkel bír, két oldalból, amelyek elválaszthatatlan részét képezik
A SZOVJETUNIÓ KOHÓIPARI A MAGYAR NÉPI KÖZTÁRSASÁG
MINISZTÉRIUMA NEHÉZIPARI MINISZTÉRIUMA
TECHNOEXPORT NIKEX
[1949. augusztus]
Jelzet: MOL XXIX-F-4. 2. d. 11. t. - Magyar Országos Levéltár. Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 05.
1917
1933
Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább
1941
A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább
1952
Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő