I. világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen...Tovább
Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”
5. Minisztériumi utasítás szovjet tanácsadók munkájának hasznosítására
1953. augusztus 13.
Kohó- és Gépipari Minisztérium Szigorúan titkos!
Budapest, V. Szabadság tér 5-6.
Telefon: 122-690, 123-590
Kivonat a 64/1953. KGM. Számú utasításból
Szovjet szakértők, tanácsadók munkájának hasznosítása
Utasítás főosztályok, iparági igazgatóság iparági jellegű trösztök és ipari kutató intézetek vezetőihez.
A nemzetközi Gazdasági kapcsolatok keretében a Szovjetunió gazdag műszaki tapasztalatait vesszük át. A Szovjetunió által nyújtott önzetlen segítség nagy támogatást jelent számunkra az előttünk álló feladatok megoldásához és terveink teljesítéséhez. Ennek a baráti támogatásnak közvetlen megnyilvánulása az is, hogy minisztériumunk területén úgy a múltban, mint a jelenben is dolgoznak szovjet tanácsadók, akik számos nagyjelentőségű feladat megoldására tettek értékes javaslatot.
III. Vegyes rendelkezések
„9. Mindazok a vállalatok és intézetek, ahol szakértők, tanácsadók dolgoznak, kötelesek minden hónap 10 napjáig a megelőző hónapról jelentést küldeni felügyeleti iparági igazgatóságukhoz, Az iparági igazgatóságok által elrendelt javaslatok bevezetéséről szóló vállalati havi jelentéskészítését az igazgatóságok (trösztök) szervezzék meg. A jelentésnek tartalmaznia kell a bevezetésre rendelt javaslat rövid ismertetését és a javaslat megvalósításának helyzetét. A javaslatok teljes megvalósítása után zárójelentést kell készíteni az iparági igazgatóság részére,
Az iparági igazgatóság vezetői személyesen felelősek, hogy a vállalatok, intézetek a havi és zárójelentésre vonatkozó rendelkezéseket maradéktalanul végrehajtsák."
A végrehajtásért felelősök: a főosztályok, iparági igazgatóságok, iparági jellegű trösztök, ipari kutató intézetek vezetői.
Előadó: Jenei Sándor Műszaki főosztály Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok osztálya Bp., Arany János u 25. IV. e. 7. telefon 122-173
Budapest, 1953. augusztus 13.
Zsofinyecz Mihály s. k.
A kohó és gépipari miniszter.
Jelzet: MOL XXIX-F-4 2. d. 11. t. - Magyar Országos Levéltár. Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
