Átadják a Keleti-főcsatornát.Tovább
Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”
3. Sebestyén János kormánybiztos feljegyzése Szobek András külkereskedelmi miniszternek
1953. január 19.
Budapest, 1953.január 19.
Feljegyzés
elvtársnakA Sztálin Vasmű tervezésével, szerelésével és üzembe helyezésével kapcsolatos szovjet szakértők kérdéséről
A szovjet-magyar hosszúlejáratú szerződésben a Szovjetunióból Magyarországra jövő szakértőkre a következő szerződés pontok állnak:
Jegyzék
A Magyar Népköztársaságba műszaki segítségnyújtás céljából küldendő szakértőkről
Szakemberek száma és szakiránya | Teljesítés határideje |
Két szakember a nagyolvasztók, martinkemencék és kokszoló kemencék építésénél nyújtandó konzultációra 10 hónapig terjedő időszakra. Egyiket sem kaptuk meg. Mindkettő azonnal szükséges lenne. |
1952-1953 év |
Egy szakértő, löszös talajon létesítendő ipari építményekkel kapcsolatos konzultációra 3 hónapig terjedő időszakra Megkaptuk. |
1952. I. negyed
|
Két szakértő erőátviteli hálózatok és távfűtés tervezésével és létesítésével kapcsolatos konzultáció céljára 3 hónapig terjedő időszakra. A távfűtő szakértőt megkaptuk. A másikat még nem. |
1952. I. negyed |
Egy szakértő a Dunai Vasmű építkezéséhez tervezői felügyeletet gyakorlás céljából 2 év időtartamra. Az ősszel 3 hónapig nálunk volt, majd hazautazott és még nem jött vissza. Máris sürgős szükség lenne rá. |
1952-1954. év |
Ezen kívül tartalmazza még a hosszúlejáratú szerződés a gépi berendezések után „Megjegyzés" rovatának 4./ pontja a következőket:
„4./ A gépi felszerelések szerelési vezetése és a vállalatok üzembe helyezésénél és beindításánál nyújtandó műszaki segítségnyújtás a felek megegyezése szerinti terjedelemben és határidőkkel eszközöltetik."
Ezzel kapcsolatosan eddig már kértük október 29-én 2717 sz. levelünkben
, hogy1./ a tömörítő-művel kapcsolatosan az üzembe helyezéshez küldjenek ki 1953 áprilisában 6 hónapi időtartamra egy tömörítő-művi szakembert,
2./ az automatika, mérő és ellenőrző készülékek felszerelésére ugyancsak 1953 áprilisában 6 hónapra 1 szakembert.
Ezen kívül nemrégiben kértük 1953. I. negyedére az érctéri óriási daru szereléséhez és üzembe helyezéséhez egy mechanikai és egy villamos szerelő kiküldését, minthogy a kérdéses daru komplex szállítások keretében Német Demokratikus Köztársaságból került leszállításra természetesen ugyanonnan való szerelőket is kértünk.
Fentieken kívül szükségünk van még:
1./ | Egy vezető szerelőre a turbófúvóhoz | 1953. április 1953. június között |
|
|
|
2./ | Egy-egy gépészeti és villamos vezető szerelőre vagy technikusra, vagy mérnökre a nagyolvasztóhoz tartozó gépek szerelése vonalán |
1953. március-július között. |
|
|
|
3./ | Egy-egy mechanikai és villamos vezető szerelőre vagy technikusra vagy mérnökre a martinüzemhez tartozó gépek szerelése vonalán |
1953. május-szeptember |
|
|
|
4./ | Egy vezető szerelőre, vagy technikusra, vagy mérnökre kokszolóműhőz szállítandó berendezések szerelésére |
1953. július-október |
|
|
|
5./ | Egy nagyolvasztó technológus mérnökre az I. sz. nagyolvasztó indítása és üzembe helyezése tartamára |
1953. május-október |
|
|
|
6./ | Egy martinász technológus mérnökre a martinüzem pakura tüzeléssel való üzembe helyezésének időtartamára |
1953. július-december |
|
|
|
7./ | Egy kokszoló technológus szakemberre az I. sz. kokszoló battéria üzembe helyezéséhez | 1953. augusztus- 1954. május |
|
|
|
8./ | Egy szénmosó és egy szénflotáló technológus szakemberre a szénmosó üzembe helyezésének időtartamára | 1953. december- 1954. május |
|
|
|
9./ | Egy kokszvegyész technológus szakemberre a vegyiüzemek üzembe helyezésének időtartamára | 1954. február-július |
Kérem, hogy Szobek elvtárs a már eddig is kért t szakembereket legyen szíves megsürgetni, a többieket pedig, akiket jelen feljegyzésben specifikáltam, szíveskedjék megkérni.
Sebestyén János
Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
