I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”
4. Újabb egyezmény szovjet szakemberek küldéséről
1953. március 25.
Brazsil-Fekete
Rendelési szám: 011290130
011995. sz. SZERZŐDÉS
Moszkva 1953. március 25
A Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma, továbbiakban „Minisztérium" és a „Tyehnoekszport" Összövetségi export-import egyesülés, Moszkva, egyrészről és a Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma, továbbiakban „Főrendelő" és a komplett vállalati berendezések exportját lebonyolító „Komplex" Magyar Vállalat, mint a „Nikex" jogutódja, Budapest, másrészről, megkötötték jelen szerződést a következő tárgyban:
1. §
A Minisztérium 1953. év áprilisától 1954 júliusáig szakembereket küld ki Főrendelőhöz, hogy szakmák szerint műszaki segítséget, nyújtsanak, jelen szerződéshez csatolt 2. sz. Mellékletnek megfelelő tartózkodási időre. A Melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.
2. §
Főrendelő a Minisztériumnak megtéríti:
a/ A jelen szerződés 1. §. értelmében műszaki segítségnyújtás céljából Főrendelőhöz kiküldött Minisztérium-i szakemberek javadalmazásával kapcsolatos költségeket, olyan fizetési arányban, amely a Főrendelőnél a megfelelő beosztású és képesítésű ottani szakemberekre érvényes, beleértve a munkabérhez járó megállapított pótlékokat, s egyéb juttatásokat is, a jelen szerződéshez csatolt 2. sz. melléklet szerint;
b/ A Minisztérium-i szakemberek Főrendelőhöz és vissza való költözésével kapcsolatos kiadásokat, az utazási és podgyász-szállítási költségek, egy-egy szakemberre 80 kg podgyászt számítva, a napidíjakat, elszállásolási díjat és munkabért, mind a Szovjetunió, mind a Főrendelő országa területén töltött utazási időre.
Az utazási időre járó munkabér 1/30 számítás alapján napra kerül megtérítésre, azokból a fizetésekből kiindulva, amelyeket a Minisztérium szakemberei a Szovjetunióban kapnak; az utazási időre járó napidíjak és elszállásolási díjak a Szovjetunióban érvényben lévő normák szerint kerülnek megtérítésre.
3. §
Abban az esetben, ha a jelen szerződés érvényességi ideje alatt a 2. § „a" pontjában megjelölt 2. sz. mellékletben feltüntetett fizetések, a hozzájuk járó pótlékok és egyéb juttatások Főrendelő szakemberei részére megváltoznak, értelemszerűen meg kell változtatni a Minisztériumnak járó feltüntetett térítést is.
4. §
Főrendelő megtéríti a Minisztériumnak azokat a veszteségeket is, amelyek a Minisztérium szakembereinek Főrendelőhöz való kiküldésével kapcsolatban elszenved, egy-egy szakemberre havonkint 2-4000 rubel összegben, a szakképzettségtől függően.
5. §
Abban az esetben, ha a Minisztérium szakemberei nem teljes naptári hónapot töltenek kiküldetésben, a térítés 1/30 számítás alapján napra fog történni jelen szerződés 2. sz. mellékletében, a 2. § „a" pontjában és a 4. §-ban feltüntetett összegekből.
6. §
Ha a Minisztérium valamelyik szakembere Főrendelőnél való tartózkodása folytán megbetegszik, Főrendelő a betegség egész tartalmára, legfeljebb azonban három hónapra, nem fogja megszüntetni a jelen szerződés 2. sz. mellékletében és a 4. §-ában feltüntetett térítés kifizetését.
7. §
Főrendelő saját számlájára kifizeti az összes olyan állami és helyi adókat, amelyekkel a Minisztérium szakembereit Főrendelőnél való tartózkodásuk alatt megterhelik.
8. §
Főrendelő a Minisztérium szakemberei részére Főrendelőnél végzendő munkájuk időtartamára szolgálati helyiséget, kvalifikált tolmácsokat, szükséges munkaerőt és egyéb olyan tárgyakat és anyagokat biztosít, amelyekre a jelen szerződés szerint nyújtandó műszaki segítség jellegének megfelelően szükség van, biztosítja továbbá a szolgálati utazásokhoz szükséges közlekedési eszközöket, orvosi segítségeket, s berendezett, fűtéssel, világítással és egyéb közszolgáltatásokkal ellátott lakásokat.
9. §
Főrendelő biztosítja a Minisztérium szakembereinek adagolt élelmiszerekkel és olyan ipari cikkekkel való ellátását, melyeket Főrendelő szakemberei éveznek.
10. §
A Minisztérium visszahívhatja szakembereit a Szovjetunióba, vagy másokkal válthatja fel őket. A felváltásról, illetőleg visszahívásról a Minisztérium értesti Főrendelőt. Ezt a körülményt jegyzőkönyvben rögzítik, amely elidegeníthetetlen részévé válik a szerződésnek.
11. §
A Minisztérium szakembereinek Főrendelőtől független okok miatt történő visszahívásával vagy felváltásával kapcsolatos költségeket a Minisztérium viseli.
A műszaki segítségért járó elszámolási feltételek a jelen szerződéshez csatolt 1. sz. mellékletben kerülnek meghatározásra; a melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.
15. §
Jelen szerződés orosz nyelven készült és 4 példányban került aláírásra ezek közül: egy a Minisztérium, egy a „Tyehnoekszport" Ö/E, egy Főrendelő részére.
A felek jogi címe:
Minisztérium Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma
Moszkva, Nogina [!] tér 4.
„Tyehnoekszport" Ö/E Moszkva, Szmolenszkaja-Szennaja tér 32.
Főrendelő Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma
Budapest, Szabadság tér 5-6.
„Komplex" Budapest, Dorottya u. 6.
***
A szerződés I. számú melléklete
Rendelési szám: 011290130
1. sz. melléklet az 1953. március
23-án kelt 011995 sz. szerződéshez
Elszámolási tételek
A jelen szerződés szerint a Minisztérium szakemberei által nyújtott műszaki segítségért járó fizetéseket a Komplex eszközli rubelekben, az 1952. január 23-án kelt megegyezés és azon utólagos megegyezések értelmében, amelyek az ilyen természetű elszámolásokat a fizetés napjára szabályozni fogják.
Ezeket a fizetéseket a Komplex a Magyar Népköztársaság Ipari-Kereskedelmi Bankján keresztül, Budapest, a Szovjetunió Állami Bankja számlájára, Moszkva „Tyehnoekszport" Ö/E javára átutalások révén végzi teljes összegben 10 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, amint a Magyar Népköztársaság Kereskedelmi-Ipar Bankja a „Tyehnoekszport" Ö/E számláit megkapja.
A „Tyehnoekszport Ö/E a „Komplex"-nek havonkint benyújtja a számlákat az elmúlt hónapra vonatkozólag.
A végleges elszámolás akkor történik, amikor a szakemberek befejezték a munkájukat a Magyar Népköztársaságban, mégpedig úgy, hogy a „Komplex" benyújtja a „Tyehnoekszport Ö/E-nek a számlákat, s hozzájuk jegyzőkönyveket mellékel, amely igazolja a Minisztérium-i szakemberek számát, beosztását és a Magyar Népköztársaságban töltött idejét.
A jegyzőkönyveket a felek megbízottjai aláírják.
***
A szerződés II. számú melléklete
Rendelési szám: 011290130
2. sz. melléklet az 1953. III. 23-án
kelt 011995 sz. szerződéshez.
A SZAKEMBEREK JEGYZÉKE
Akiket a Minisztérium műszaki segítségnyújtás céljából
Főrendelőhöz kiküld
sorszám | Nyújtandó műszaki segítség megnevezése | Beosztás megnevezése | Szakemberek száma | Kiküldetési idő | A helybeli szakemberek részére érvényben lévő fizetések, beleértve a megállapított pótlékokat és juttatásokat, rubelben. | ||
1. | A nagyolvasztó villamosberendezésének főszerelése | Főmérnök | 1 | 1953. március-július | 1084 |
| |
2. | 1. sz. kokszolóblokk megindítása | Vezető főmérnök | 2 | 10 hónap (1953. aug.-1954. máj.) | 1193 |
| |
3. | A mérő-ellenőrző műszerek szerelése | főmérnök | 1 | 6 hónap (1953. máj.-okt./ | 1084 |
| |
4. | A turbólégfuvó felszerelése | főmérnök | 1 | 3 hónap /1953. ápr.-jún.) | 1084 |
| |
5. | A kokszolómű berendezésének főszerelése | főmérnök | 1 | 4 hónap (1953.júl.-okt.) | 1084 |
| |
6. | Szénmosó megindítása |
Főmérnök |
2 |
10 hónapig (1953. dec.-1954. augusztus). |
1084 |
| |
7. | Flotálás megindítása |
| |||||
8. | Vegyi üzemek megindítása |
| |||||
Jelzete: MOL XXIX-F-2-a 12. d. A SZU Vaskohászati Minisztériuma, mint fővállalkozóval folytatott tárgyalások iratai - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő