Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról szóló dokumentumokat.Tovább
Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”
3. Sebestyén János kormánybiztos feljegyzése Szobek András külkereskedelmi miniszternek
1953. január 19.
Budapest, 1953.január 19.
Feljegyzés
elvtársnakA Sztálin Vasmű tervezésével, szerelésével és üzembe helyezésével kapcsolatos szovjet szakértők kérdéséről
A szovjet-magyar hosszúlejáratú szerződésben a Szovjetunióból Magyarországra jövő szakértőkre a következő szerződés pontok állnak:
Jegyzék
A Magyar Népköztársaságba műszaki segítségnyújtás céljából küldendő szakértőkről
Szakemberek száma és szakiránya | Teljesítés határideje |
Két szakember a nagyolvasztók, martinkemencék és kokszoló kemencék építésénél nyújtandó konzultációra 10 hónapig terjedő időszakra. Egyiket sem kaptuk meg. Mindkettő azonnal szükséges lenne. |
1952-1953 év |
Egy szakértő, löszös talajon létesítendő ipari építményekkel kapcsolatos konzultációra 3 hónapig terjedő időszakra Megkaptuk. |
1952. I. negyed
|
Két szakértő erőátviteli hálózatok és távfűtés tervezésével és létesítésével kapcsolatos konzultáció céljára 3 hónapig terjedő időszakra. A távfűtő szakértőt megkaptuk. A másikat még nem. |
1952. I. negyed |
Egy szakértő a Dunai Vasmű építkezéséhez tervezői felügyeletet gyakorlás céljából 2 év időtartamra. Az ősszel 3 hónapig nálunk volt, majd hazautazott és még nem jött vissza. Máris sürgős szükség lenne rá. |
1952-1954. év |
Ezen kívül tartalmazza még a hosszúlejáratú szerződés a gépi berendezések után „Megjegyzés" rovatának 4./ pontja a következőket:
„4./ A gépi felszerelések szerelési vezetése és a vállalatok üzembe helyezésénél és beindításánál nyújtandó műszaki segítségnyújtás a felek megegyezése szerinti terjedelemben és határidőkkel eszközöltetik."
Ezzel kapcsolatosan eddig már kértük október 29-én 2717 sz. levelünkben
, hogy1./ a tömörítő-művel kapcsolatosan az üzembe helyezéshez küldjenek ki 1953 áprilisában 6 hónapi időtartamra egy tömörítő-művi szakembert,
2./ az automatika, mérő és ellenőrző készülékek felszerelésére ugyancsak 1953 áprilisában 6 hónapra 1 szakembert.
Ezen kívül nemrégiben kértük 1953. I. negyedére az érctéri óriási daru szereléséhez és üzembe helyezéséhez egy mechanikai és egy villamos szerelő kiküldését, minthogy a kérdéses daru komplex szállítások keretében Német Demokratikus Köztársaságból került leszállításra természetesen ugyanonnan való szerelőket is kértünk.
Fentieken kívül szükségünk van még:
1./ | Egy vezető szerelőre a turbófúvóhoz | 1953. április 1953. június között |
|
|
|
2./ | Egy-egy gépészeti és villamos vezető szerelőre vagy technikusra, vagy mérnökre a nagyolvasztóhoz tartozó gépek szerelése vonalán |
1953. március-július között. |
|
|
|
3./ | Egy-egy mechanikai és villamos vezető szerelőre vagy technikusra vagy mérnökre a martinüzemhez tartozó gépek szerelése vonalán |
1953. május-szeptember |
|
|
|
4./ | Egy vezető szerelőre, vagy technikusra, vagy mérnökre kokszolóműhőz szállítandó berendezések szerelésére |
1953. július-október |
|
|
|
5./ | Egy nagyolvasztó technológus mérnökre az I. sz. nagyolvasztó indítása és üzembe helyezése tartamára |
1953. május-október |
|
|
|
6./ | Egy martinász technológus mérnökre a martinüzem pakura tüzeléssel való üzembe helyezésének időtartamára |
1953. július-december |
|
|
|
7./ | Egy kokszoló technológus szakemberre az I. sz. kokszoló battéria üzembe helyezéséhez | 1953. augusztus- 1954. május |
|
|
|
8./ | Egy szénmosó és egy szénflotáló technológus szakemberre a szénmosó üzembe helyezésének időtartamára | 1953. december- 1954. május |
|
|
|
9./ | Egy kokszvegyész technológus szakemberre a vegyiüzemek üzembe helyezésének időtartamára | 1954. február-július |
Kérem, hogy Szobek elvtárs a már eddig is kért t szakembereket legyen szíves megsürgetni, a többieket pedig, akiket jelen feljegyzésben specifikáltam, szíveskedjék megkérni.
Sebestyén János
Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
1957
1983
Kibocsátják az ezerforintos bankjegyet.Tovább
1988
Pozsonyban a hívők jogaiért tüntető tömeget oszlat fel a rendőrség, letartóztatnak 125 embert. A „gyertyás tüntetésként” ismertté vált...Tovább
1990
1990 – Az első szabad választás Magyarországon a szocializmus évtizedei után.Tovább
1990
Népszavazás dönt Észtországban a Szovjetuniótól való elszakadás mellett.Tovább
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő