Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”


4. Újabb egyezmény szovjet szakemberek küldéséről

1953. március 25.

 

Brazsil-Fekete

                                                                                              Rendelési szám: 011290130

011995. sz. SZERZŐDÉS

Moszkva                                                                                1953. március 25

A Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma, továbbiakban „Minisztérium" és a „Tyehnoekszport" Összövetségi export-import egyesülés, Moszkva, egyrészről és a Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma, továbbiakban „Főrendelő" és a komplett vállalati berendezések exportját lebonyolító „Komplex" Magyar Vállalat, mint a „Nikex" jogutódja, Budapest, másrészről, megkötötték jelen szerződést a következő tárgyban:

1. §

A Minisztérium 1953. év áprilisától 1954 júliusáig szakembereket küld ki Főrendelőhöz, hogy szakmák szerint műszaki segítséget, nyújtsanak, jelen szerződéshez csatolt 2. sz. Mellékletnek megfelelő tartózkodási időre. A Melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.

2. §

Főrendelő a Minisztériumnak megtéríti:

a/ A jelen szerződés 1. §. értelmében műszaki segítségnyújtás céljából Főrendelőhöz kiküldött Minisztérium-i szakemberek javadalmazásával kapcsolatos költségeket, olyan fizetési arányban, amely a Főrendelőnél a megfelelő beosztású és képesítésű ottani szakemberekre érvényes, beleértve a munkabérhez járó megállapított pótlékokat, s egyéb juttatásokat is, a jelen szerződéshez csatolt 2. sz. melléklet szerint;

b/ A Minisztérium-i szakemberek Főrendelőhöz és vissza való költözésével kapcsolatos kiadásokat, az utazási és podgyász-szállítási költségek, egy-egy szakemberre 80 kg podgyászt számítva, a napidíjakat, elszállásolási díjat és munkabért, mind a Szovjetunió, mind a Főrendelő országa területén töltött utazási időre.

Az utazási időre járó munkabér 1/30 számítás alapján napra kerül megtérítésre, azokból a fizetésekből kiindulva, amelyeket a Minisztérium szakemberei a Szovjetunióban kapnak; az utazási időre járó napidíjak és elszállásolási díjak a Szovjetunióban érvényben lévő normák szerint kerülnek megtérítésre.

3. §

Abban az esetben, ha a jelen szerződés érvényességi ideje alatt a 2. § „a" pontjában megjelölt 2. sz. mellékletben feltüntetett fizetések, a hozzájuk járó pótlékok és egyéb juttatások Főrendelő szakemberei részére megváltoznak, értelemszerűen meg kell változtatni a Minisztériumnak járó feltüntetett térítést is.

4. §

Főrendelő megtéríti a Minisztériumnak azokat a veszteségeket is, amelyek a Minisztérium szakembereinek Főrendelőhöz való kiküldésével kapcsolatban elszenved, egy-egy szakemberre havonkint 2-4000 rubel összegben, a szakképzettségtől függően.

5. §

Abban az esetben, ha a Minisztérium szakemberei nem teljes naptári hónapot töltenek kiküldetésben, a térítés 1/30 számítás alapján napra fog történni jelen szerződés 2. sz. mellékletében, a 2. § „a" pontjában és a 4. §-ban feltüntetett összegekből.

6. §

Ha a Minisztérium valamelyik szakembere Főrendelőnél való tartózkodása folytán megbetegszik, Főrendelő a betegség egész tartalmára, legfeljebb azonban három hónapra, nem fogja megszüntetni a jelen szerződés 2. sz. mellékletében és a 4. §-ában feltüntetett térítés kifizetését.

7. §

Főrendelő saját számlájára kifizeti az összes olyan állami és helyi adókat, amelyekkel a Minisztérium szakembereit Főrendelőnél való tartózkodásuk alatt megterhelik.

8. §

Főrendelő a Minisztérium szakemberei részére Főrendelőnél végzendő munkájuk időtartamára szolgálati helyiséget, kvalifikált tolmácsokat, szükséges munkaerőt és egyéb olyan tárgyakat és anyagokat biztosít, amelyekre a jelen szerződés szerint nyújtandó műszaki segítség jellegének megfelelően szükség van, biztosítja továbbá a szolgálati utazásokhoz szükséges közlekedési eszközöket, orvosi segítségeket, s berendezett, fűtéssel, világítással és egyéb közszolgáltatásokkal ellátott lakásokat.

9. §

Főrendelő biztosítja a Minisztérium szakembereinek adagolt élelmiszerekkel és olyan ipari cikkekkel való ellátását, melyeket Főrendelő szakemberei éveznek.

10. §

A Minisztérium visszahívhatja szakembereit a Szovjetunióba, vagy másokkal válthatja fel őket. A felváltásról, illetőleg visszahívásról a Minisztérium értesti Főrendelőt. Ezt a körülményt jegyzőkönyvben rögzítik, amely elidegeníthetetlen részévé válik a szerződésnek.

11. §

A Minisztérium szakembereinek Főrendelőtől független okok miatt történő visszahívásával vagy felváltásával kapcsolatos költségeket a Minisztérium viseli.

A műszaki segítségért járó elszámolási feltételek a jelen szerződéshez csatolt 1. sz. mellékletben kerülnek meghatározásra; a melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.

15. §

Jelen szerződés orosz nyelven készült és 4 példányban került aláírásra ezek közül: egy a Minisztérium, egy a „Tyehnoekszport" Ö/E, egy Főrendelő részére.

A felek jogi címe:

Minisztérium                          Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma

                                                 Moszkva, Nogina [!] tér 4.

„Tyehnoekszport" Ö/E           Moszkva, Szmolenszkaja-Szennaja tér 32.

Főrendelő                               Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma

                                                  Budapest, Szabadság tér 5-6.

„Komplex"                               Budapest, Dorottya u. 6.

***

 

A szerződés I. számú melléklete

  

Rendelési szám: 011290130

1. sz. melléklet az 1953. március

23-án kelt 011995 sz. szerződéshez

Elszámolási tételek

A jelen szerződés szerint a Minisztérium szakemberei által nyújtott műszaki segítségért járó fizetéseket a Komplex eszközli rubelekben, az 1952. január 23-án kelt megegyezés és azon utólagos megegyezések értelmében, amelyek az ilyen természetű elszámolásokat a fizetés napjára szabályozni fogják.

Ezeket a fizetéseket a Komplex a Magyar Népköztársaság Ipari-Kereskedelmi Bankján keresztül, Budapest, a Szovjetunió Állami Bankja számlájára, Moszkva „Tyehnoekszport" Ö/E javára átutalások révén végzi teljes összegben 10 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, amint a Magyar Népköztársaság Kereskedelmi-Ipar Bankja a „Tyehnoekszport" Ö/E számláit megkapja.

A „Tyehnoekszport Ö/E a „Komplex"-nek havonkint benyújtja a számlákat az elmúlt hónapra vonatkozólag.

A végleges elszámolás akkor történik, amikor a szakemberek befejezték a munkájukat a Magyar Népköztársaságban, mégpedig úgy, hogy a „Komplex" benyújtja a „Tyehnoekszport Ö/E-nek a számlákat, s hozzájuk jegyzőkönyveket mellékel, amely igazolja a Minisztérium-i szakemberek számát, beosztását és a Magyar Népköztársaságban töltött idejét.

A jegyzőkönyveket a felek megbízottjai aláírják.

 

***

 

A szerződés II. számú melléklete

  

Rendelési szám: 011290130

2. sz. melléklet az 1953. III. 23-án

kelt 011995 sz. szerződéshez.

A SZAKEMBEREK JEGYZÉKE

Akiket a Minisztérium műszaki segítségnyújtás céljából

Főrendelőhöz kiküld

sorszám

Nyújtandó műszaki segítség megnevezése

Beosztás megnevezése

Szakemberek száma

Kiküldetési idő

A helybeli szakemberek részére érvényben lévő fizetések, beleértve a megállapított pótlékokat és juttatásokat, rubelben.

1.

A nagyolvasztó villamosberendezésének főszerelése

Főmérnök

1

1953. március-július

1084

 

2.

1. sz. kokszolóblokk megindítása

Vezető főmérnök

2

10 hónap (1953. aug.-1954. máj.)

1193

 

3.

A mérő-ellenőrző műszerek szerelése

főmérnök

1

6 hónap (1953. máj.-okt./

1084

 

4.

A turbólégfuvó felszerelése

főmérnök

1

3 hónap /1953. ápr.-jún.)

1084

 

5.

A kokszolómű berendezésének főszerelése

főmérnök

1

4 hónap (1953.júl.-okt.)

1084

 

6.

Szénmosó megindítása

 

 

Főmérnök

 

 

2

 

10 hónapig (1953. dec.-1954. augusztus).

 

 

1084

 

7.

Flotálás megindítása

 

8.

Vegyi üzemek megindítása

 

        

 

Jelzete: MOL XXIX-F-2-a 12. d. A SZU Vaskohászati Minisztériuma, mint fővállalkozóval folytatott tárgyalások iratai - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

 


Ezen a napon történt március 03.

1918

A breszt-litovszki békeszerződés (más néven breszti béke) Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább

1918

Bartók Béla II. vonósnégyesének premierje.Tovább

1922

Hidegkuti Nándor válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja (†2002)Tovább

1924

II. Abdul-Medzsidet megfosztják trónjától és családjával együtt száműzik Törökországból.Tovább

1945

Megalakult a Független Kisgazda-és Polgári Párt Ifjúsági Csoportja. Az alakuló gyűlésen résztvevők megvitatták a feladatokat, és megvá-...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő