Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”


4. Újabb egyezmény szovjet szakemberek küldéséről

1953. március 25.

 

Brazsil-Fekete

                                                                                              Rendelési szám: 011290130

011995. sz. SZERZŐDÉS

Moszkva                                                                                1953. március 25

A Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma, továbbiakban „Minisztérium" és a „Tyehnoekszport" Összövetségi export-import egyesülés, Moszkva, egyrészről és a Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma, továbbiakban „Főrendelő" és a komplett vállalati berendezések exportját lebonyolító „Komplex" Magyar Vállalat, mint a „Nikex" jogutódja, Budapest, másrészről, megkötötték jelen szerződést a következő tárgyban:

1. §

A Minisztérium 1953. év áprilisától 1954 júliusáig szakembereket küld ki Főrendelőhöz, hogy szakmák szerint műszaki segítséget, nyújtsanak, jelen szerződéshez csatolt 2. sz. Mellékletnek megfelelő tartózkodási időre. A Melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.

2. §

Főrendelő a Minisztériumnak megtéríti:

a/ A jelen szerződés 1. §. értelmében műszaki segítségnyújtás céljából Főrendelőhöz kiküldött Minisztérium-i szakemberek javadalmazásával kapcsolatos költségeket, olyan fizetési arányban, amely a Főrendelőnél a megfelelő beosztású és képesítésű ottani szakemberekre érvényes, beleértve a munkabérhez járó megállapított pótlékokat, s egyéb juttatásokat is, a jelen szerződéshez csatolt 2. sz. melléklet szerint;

b/ A Minisztérium-i szakemberek Főrendelőhöz és vissza való költözésével kapcsolatos kiadásokat, az utazási és podgyász-szállítási költségek, egy-egy szakemberre 80 kg podgyászt számítva, a napidíjakat, elszállásolási díjat és munkabért, mind a Szovjetunió, mind a Főrendelő országa területén töltött utazási időre.

Az utazási időre járó munkabér 1/30 számítás alapján napra kerül megtérítésre, azokból a fizetésekből kiindulva, amelyeket a Minisztérium szakemberei a Szovjetunióban kapnak; az utazási időre járó napidíjak és elszállásolási díjak a Szovjetunióban érvényben lévő normák szerint kerülnek megtérítésre.

3. §

Abban az esetben, ha a jelen szerződés érvényességi ideje alatt a 2. § „a" pontjában megjelölt 2. sz. mellékletben feltüntetett fizetések, a hozzájuk járó pótlékok és egyéb juttatások Főrendelő szakemberei részére megváltoznak, értelemszerűen meg kell változtatni a Minisztériumnak járó feltüntetett térítést is.

4. §

Főrendelő megtéríti a Minisztériumnak azokat a veszteségeket is, amelyek a Minisztérium szakembereinek Főrendelőhöz való kiküldésével kapcsolatban elszenved, egy-egy szakemberre havonkint 2-4000 rubel összegben, a szakképzettségtől függően.

5. §

Abban az esetben, ha a Minisztérium szakemberei nem teljes naptári hónapot töltenek kiküldetésben, a térítés 1/30 számítás alapján napra fog történni jelen szerződés 2. sz. mellékletében, a 2. § „a" pontjában és a 4. §-ban feltüntetett összegekből.

6. §

Ha a Minisztérium valamelyik szakembere Főrendelőnél való tartózkodása folytán megbetegszik, Főrendelő a betegség egész tartalmára, legfeljebb azonban három hónapra, nem fogja megszüntetni a jelen szerződés 2. sz. mellékletében és a 4. §-ában feltüntetett térítés kifizetését.

7. §

Főrendelő saját számlájára kifizeti az összes olyan állami és helyi adókat, amelyekkel a Minisztérium szakembereit Főrendelőnél való tartózkodásuk alatt megterhelik.

8. §

Főrendelő a Minisztérium szakemberei részére Főrendelőnél végzendő munkájuk időtartamára szolgálati helyiséget, kvalifikált tolmácsokat, szükséges munkaerőt és egyéb olyan tárgyakat és anyagokat biztosít, amelyekre a jelen szerződés szerint nyújtandó műszaki segítség jellegének megfelelően szükség van, biztosítja továbbá a szolgálati utazásokhoz szükséges közlekedési eszközöket, orvosi segítségeket, s berendezett, fűtéssel, világítással és egyéb közszolgáltatásokkal ellátott lakásokat.

9. §

Főrendelő biztosítja a Minisztérium szakembereinek adagolt élelmiszerekkel és olyan ipari cikkekkel való ellátását, melyeket Főrendelő szakemberei éveznek.

10. §

A Minisztérium visszahívhatja szakembereit a Szovjetunióba, vagy másokkal válthatja fel őket. A felváltásról, illetőleg visszahívásról a Minisztérium értesti Főrendelőt. Ezt a körülményt jegyzőkönyvben rögzítik, amely elidegeníthetetlen részévé válik a szerződésnek.

11. §

A Minisztérium szakembereinek Főrendelőtől független okok miatt történő visszahívásával vagy felváltásával kapcsolatos költségeket a Minisztérium viseli.

A műszaki segítségért járó elszámolási feltételek a jelen szerződéshez csatolt 1. sz. mellékletben kerülnek meghatározásra; a melléklet a szerződés elidegeníthetetlen része.

15. §

Jelen szerződés orosz nyelven készült és 4 példányban került aláírásra ezek közül: egy a Minisztérium, egy a „Tyehnoekszport" Ö/E, egy Főrendelő részére.

A felek jogi címe:

Minisztérium                          Szovjetunió Vaskohászati Minisztériuma

                                                 Moszkva, Nogina [!] tér 4.

„Tyehnoekszport" Ö/E           Moszkva, Szmolenszkaja-Szennaja tér 32.

Főrendelő                               Magyar Népköztársaság Kohó- és Gépipari Minisztériuma

                                                  Budapest, Szabadság tér 5-6.

„Komplex"                               Budapest, Dorottya u. 6.

***

 

A szerződés I. számú melléklete

  

Rendelési szám: 011290130

1. sz. melléklet az 1953. március

23-án kelt 011995 sz. szerződéshez

Elszámolási tételek

A jelen szerződés szerint a Minisztérium szakemberei által nyújtott műszaki segítségért járó fizetéseket a Komplex eszközli rubelekben, az 1952. január 23-án kelt megegyezés és azon utólagos megegyezések értelmében, amelyek az ilyen természetű elszámolásokat a fizetés napjára szabályozni fogják.

Ezeket a fizetéseket a Komplex a Magyar Népköztársaság Ipari-Kereskedelmi Bankján keresztül, Budapest, a Szovjetunió Állami Bankja számlájára, Moszkva „Tyehnoekszport" Ö/E javára átutalások révén végzi teljes összegben 10 nap leforgása alatt, attól a naptól számítva, amint a Magyar Népköztársaság Kereskedelmi-Ipar Bankja a „Tyehnoekszport" Ö/E számláit megkapja.

A „Tyehnoekszport Ö/E a „Komplex"-nek havonkint benyújtja a számlákat az elmúlt hónapra vonatkozólag.

A végleges elszámolás akkor történik, amikor a szakemberek befejezték a munkájukat a Magyar Népköztársaságban, mégpedig úgy, hogy a „Komplex" benyújtja a „Tyehnoekszport Ö/E-nek a számlákat, s hozzájuk jegyzőkönyveket mellékel, amely igazolja a Minisztérium-i szakemberek számát, beosztását és a Magyar Népköztársaságban töltött idejét.

A jegyzőkönyveket a felek megbízottjai aláírják.

 

***

 

A szerződés II. számú melléklete

  

Rendelési szám: 011290130

2. sz. melléklet az 1953. III. 23-án

kelt 011995 sz. szerződéshez.

A SZAKEMBEREK JEGYZÉKE

Akiket a Minisztérium műszaki segítségnyújtás céljából

Főrendelőhöz kiküld

sorszám

Nyújtandó műszaki segítség megnevezése

Beosztás megnevezése

Szakemberek száma

Kiküldetési idő

A helybeli szakemberek részére érvényben lévő fizetések, beleértve a megállapított pótlékokat és juttatásokat, rubelben.

1.

A nagyolvasztó villamosberendezésének főszerelése

Főmérnök

1

1953. március-július

1084

 

2.

1. sz. kokszolóblokk megindítása

Vezető főmérnök

2

10 hónap (1953. aug.-1954. máj.)

1193

 

3.

A mérő-ellenőrző műszerek szerelése

főmérnök

1

6 hónap (1953. máj.-okt./

1084

 

4.

A turbólégfuvó felszerelése

főmérnök

1

3 hónap /1953. ápr.-jún.)

1084

 

5.

A kokszolómű berendezésének főszerelése

főmérnök

1

4 hónap (1953.júl.-okt.)

1084

 

6.

Szénmosó megindítása

 

 

Főmérnök

 

 

2

 

10 hónapig (1953. dec.-1954. augusztus).

 

 

1084

 

7.

Flotálás megindítása

 

8.

Vegyi üzemek megindítása

 

        

 

Jelzete: MOL XXIX-F-2-a 12. d. A SZU Vaskohászati Minisztériuma, mint fővállalkozóval folytatott tárgyalások iratai - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

 


Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő