Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén
„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”
6. Minisztériumi beszámoló a szovjet szakértők munkájának hasznosításáról
1953. december 15
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya
Szele Mihály elvtársnak
Budapest
1953. dec[ember]15
Szovjet szakértők munkájának hasznosítása.
Megbeszélésnek megfelelően az alábbiakban megküldjük a szovjet szakértők legutóbbi időre vonatkoztatott tevékenységétől készült összefoglalót.
1./ Bunyajev elvtárs a 011606 sz. szerződés, illetve az azt kiegészítő 011606/2 sz. szerződés alapján 1954. IX. 15.-ig tartózkodik nálunk. A szovjet generáltervező részéről van kiküldve, feladata a magyar főtervező tervezési munkájának felügyelete.
A nagyolvasztó indításával kapcsolatos még hátralévő munkáknak időre történő előkészítésének megtervezésével foglalkozott tételesen. Áll ez különösen az erőmű és a turbófuvó vonalán.
Szorgalmazta a nagyolvasztóhoz tartozó apró hátralévő munkáknak tételes, 100%-os előírás szerinti kivitelezését. Foglalkozott a kokszoló-mű indításához szükséges hengerelt áruhiány következtében előállott új helyzet tisztázásával.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
2./ Boklag elvtárs a 011606/1. sz. kiegészítő szerződés alapján, előreláthatólag 1954. III. 8-ig tartózkodik nálunk, mint a GIPROKOKSZ tervezőintézet kiküldöttje. Feladata a kokszolóműi tervezési felügyelete és a tervezési művezetés ellátása.
A kokszoló szénelőkészítési részének, továbbá 1. sz. blokkjának és a vegyi részek építkezési részének a műszaki terveknek megfelelő kivitelezését ellenőrizte.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
3./ Vaszilevszky elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján egyelőre 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma.
Közreműködött a kokszolónál lévő helyzet feltárásában, Úgy a hengerelt áru, mint a szerelések kérdésének tisztázásában. A kokszolóhoz szükséges magyar gyártású berendezéseket a gyártó üzemekben tételesen ellenőrizte a műszaki előírások betartását illetően.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
4./ Kurennov elvtárs a 011993 sz. szerződés alapján előreláthatólag 10 hónapig tartózkodik nálunk. Kiküldő szerve a Szovjetunió Építésügyi Minisztériuma. Feladata az I. sz. nagyolvasztó és a Martin acélmű indítási minimumának tisztázása és lerögzítése.
A nagyolvasztóval kapcsolatos brigád- és operatív értekezleteken valamint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten rendszeresen közreműködött. A nagyolvasztó közeli indításával kapcsolatosan a kivitelezés kérdéseivel tételesen foglalkozott.
5./ Dachnovszky elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk megindításáig tartózkodik nálunk. Feladata az I. sz. kokszolóblokk beindítási munkáinak irányítása.
Az I. sz. blokk hátralévő munkáinak tételes ellenőrzését végezte és a II. sz. blokk előkészítő munkáival foglalkozott.
A magyar ipar által gyártott berendezésekkel a gyártó helyeken minőség szempontjából foglalkozott.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
6./ Sirin elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján az I. sz. kokszolóblokk beindításáig tartózkodik nálunk. Sirin elvtárs a kemence építésének helyszíni ellenőrzésével tételesen foglalkozott.
7./ Tulin elvtárs a turbófuvó meghibásodásával kapcsolatos kijavítási munkálatokat ellenőrizte nagy lelkiismeretességgel úgy a Láng-gyárban, mint a helyszínen Tevékenységének is betudható a hiba viszonylag gyors kijavítása. Így remélhető, hogy a turbófuvó teljes agregátjának a működése az előírásoknak megfelelően most már nem fog akadályokba ütközni.
Úgy az operatív megbeszéléseken, mint a szovjet külkereskedelmi kirendeltséggel 2 hetenként tartott értekezleten közreműködött.
8./ Tyelezsenkó elvtárs a 011995 sz. szerződés alapján tartózkodik nálunk. Feladata az egész műre vonatkoztatva mérő-ellenőrző (KIP) műszerekkel kapcsolatos kérdések.
A Sztálin Vasmű központi mérő ellenőrző berendezéseinek központi szervezete kialakításával, s ezzel kapcsolatos kérdéseknek tisztázásával foglalkozott. A nagyolvasztóhoz tartozó központi ellenőrző berendezéseknél a szerelő létszám munkáját ellenőrizte, melyet mennyiségileg nagyon kevésnek talált. A megbeszéléseken részvett. [Utóbbi mondat tollal írva.]
Enghy Névi
Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 13. d. Szovjet szakértők munkája. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő