Egy brigádnapló 1979-ből
A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.
„Latinca Sándor” Közgazdasági Szoc.[ialista] Br[i]g.[ád] önértékelése az 1978. évi brigádmunkáról
Gazdasági vállalások önértékelését 1978. december 7-én leadtuk.
Társadalmi vállalások kiértékelése:
| 1. Brigádunk létszáma: Gyesen van Nyugdíjba ment A vállalattól elment | 19 fő ebből 2 fő 1 fő 1 fő |
/K. L. oktber 27-én./
Részt vettünk:
- A párt és tömegszervezetek által szervezett oktatásban az alábbi brigádtagok vettek részt.
Marx-Lenin (sic!) esti egyetem: G.H.
| Párt szemináriumon: | 3 fő /A.B. [és hárman, az 1. sz. dokumentum névsorában szereplő brigádtagok közül]/ |
| Szakszervezeti szemináriumon: | 4 fő /[négy brigádtag az 1. sz. dokumentum névsorában szereplő brigádtagok közül]/ |
A szakszervezet szemináriumát G. H. brigádtagunk vezette.
| Szakmai továbbképzésen | M. N. felsőfokú munkaelemzőin O. P. középfokú munkaügyin Q. R. gyors-gépírón |
- A Párt (sic!), a Szakszervezet (sic!), a KISZ, az MSZBT és a vállalat rendezvényein, május 1-i felvonuláson, koszorúzáson részt vettünk.
- Könyvtári olvasómozgalomban, író- olvasó találkozásokon (sic!), színházban, moziban közösen is részt vettünk.
A színházi "teleház" akciót színházbérlet vásárlással segítettük.
2. újonnan belépett brigádtagunkat is beszerveztük a vöröskeresztbe.
3. társadalmi munkavállalást - teljesítettük.
8 óra fizikai munkán belül ipari töpörtyűt zsákoltunk és proteint csomagoltunk 20 kg-os dobozokba.
A másik 8 órában a munkaügyi osztály vidékre ment toborozni.
Az üzemelszámolás a munkahelyén töltötte el a vállalt 8 órát.
A normairoda a bérosztálynak segített.
4. Politikai önképzés - jelentősebb események után megbeszélve.
5. Vállaltuk, hogy egy napos kirándulást szervezünk a nyár folyamán, ez azonban az időjárás miatt egy délutáni kirándulásra sikerült.
6. Faliújságunkon keresztül igyekeztünk az évfordulókról és eseményekről megemlékezni.
I.J. brigádtagunkat ünnepélyes brigádgyűlésen búcsúztattuk nyugdíjba vonulása alkalmából.
Vállaláson felül:
A kaposvári Petőfi ut[ca] 5. sz. bölcsődéjét patronáljuk. (sic!)
A télapó ünnepségre brigádunkat meghívták és mi csomaggal, játékkal kedveskedtünk a gyerekeknek.
Halottak napjára négy szovjet katona sírját rendbe tettük és virágot vittünk a sírjaikra.
Régi szokásunkhoz híven nov.[ember] 7-én ünnepélyes műsorral készült brigádunk, melyen gazdasági és társadalmi vezetőink is részt vettek.
összegezve[:] brigádunk minden tagja a vállalt gazdasági , társadalmi vállalásait a nehézségek ellenére /létszámhiány, betegség/ teljesítette.
Ezen felül a sonka- és konzervüzem beindításához a többletfeladatot ki-ki a maga területén a pluszt teljesítette.
úgy érezzük az aranyplakett elnyeréséhez szükséges feltételeknek brigádunk megfelelet.
Kaposvár, 1979. febr.[uár] 23.
| A.B. brigádvezető |
Gépírás.
Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 14-15. oldal.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő