Svédország és Magyarország eltörli a két ország közötti vízumkényszert.Tovább
Egy brigádnapló 1979-ből
A szocialista brigádok világát tükröző, sokszor megmosolyogtató brigádnaplók egy része komoly forrásértéket tükröz. Az alábbiakban közölt források egy 1979-ben készült szocialista brigádnaplóból származnak. Jól szemléltetik a brigádoknak a korszakban betöltött helyét. A politikai hatalom által létrehozott szabályokat természetesen tiszteletben kellett tartani. E kereteket azonban ki lehetett tölteni „öntevékeny” módon is. Az óvodák, bölcsődék patronálása, segítése valóban önkéntes és őszinte vállalás volt, éppúgy, mint a nyugdíjba vonult kolléga meglátogatása.
Megemlékezünk 1919. március 21-ről a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról és Latinca Sándorról[,] brigádun
Hat évtized választ el minket az 1918-1919-es magyar forradalmaktól. Alig több egy emberöltőnél. De olyan emberöltő, mely a Nagy Októberi forradalomtól a népi demokráciák létrejöttéig a világtörténelem eddigi legnagyobb szabású átalakulását foglalja magában. A tömegek mind forradalmibb fellépése csak egyfajta lehetőséget engedett a kibontakozásnak: a munkásegység megteremtését, a Tanácsköztársaság kikiáltását. a két munkáspárt 1919. március 21-én Magyarországi szocialista Párt néven egyesült. Magyarországon békés úton győzött a forradalom, amely megnyitotta az összes iskolát, bevezette a földosztást, olyan munkaidőt biztosított, amely mellett jut idő a művelődésre, szórakozásra, a művészet megismerésére. a munka terén egyenlők lesznek az emberek, mindenki tehettségéhez mért munkát kap.
"Csak befejeztük Dózsa György munkáját?A forradalom lehúzta az ezerholdasok lábáról azt a csizmát, mellyel évszázadokon keresztül a föld a dolgozó munkásnépnek teremjen." (sic!)
írta Latinca Sándor a Somogyi Hírlap 1919. január 15. számában, ki Szocialista (sic!) brigádunk névadója. Született: Arad, 1885. április 5. a földmunkásmozgalom 8sic!) kiemelkedő harcosa [,] a Tanácsköztársaság mártírja. Apja műlakatos munkás, jó tanuló volt. (sic!) A gimnáziumból kizárták, mert a fennálló társadalmi rendet igazságtalannak tartotta. 1918-ban tagja a Katonai Tanácsnak (sic!). Az őszirózsás (sic!) forradalom után Földmunkások és Kisgazdák Országos szövetségének vezető titkára. 1919. elején kerül Somogyba, mint Tolna-Somogy Földmunkás Szövetség megyei titkára. Március 10.[:] tagja a megyei direktóriumnak, részt vesz Hamburger Jenővel a termelőszövetkezetek alakításában. A Tanácsköztársaság idején egy ideig a Termelési és szocializálási Osztály vezetője, majd május végétől a megye kormánytanácsi biztosa. Sokat tett a megyéért, megalakította a karhatalmi századot, gondoskodott, hogy ahol csak lehetett földet, legelőt juttatott a rászorultaknak. (sic!) Kivette részét a Vörös Hadsereg harcaiból is, tagja lett a Szövetségi Központi Intéző Bizottságnak. Helyt állt augusztus 6-ig, akkor emigrálni próbált, de Fonyódon elfogták, Kaposvárra hozták, elengedték. újra elfogták és szeptember 17-én több kaposvári kommunistával együtt a nádasdi erdőben kivégezték.
Brigádunk névadójára kegyelettel emlékezünk.
Az ünnepi beszéd elhangzása után A. B. felolvasta a brigádhoz érkező Tóth Lajos szocialista brigád felhívását (sic!), melyben elítélik a kínai agresszorokat és szolidaritásukat fejezik ki a szenvedő vietnámi nép mellett. Csatlakoztunk a felhíváshoz.
Ezután szó esett a brigád felhívásáról, megkérdeztük ... - t, munkaverseny felelősünket, hogy - ő jár a brigád gyűlésekre [mármint más brigádok gyűléseire - a forrásközlő] - milyen viszhangja volt a felhívásnak? a válasz csak részben volt kedvező. úgy csatlakoznak általában hozzánk, ha a számszerű adatokat kihagyjuk a felhívásból, mert olyat nem vállalnak, amit esetleg nem tudnak teljesíteni. Egyébként egy brigád zárkózott el teljesen eddig, de ha a felhívás módosítva lesz, talán meggondolják magukat. Az elmúlt hónapban az éDOSZ-ban [mármint az éDOSZ kaposvári művelődési házában - a forrásközlő] rendezett aktíva ülésen elismeréssel fogadta a Megyei Tanács (sic!) a felhívásunkat, ellentétben a saját vállalatunkkal. Dicsérő hangon szóltak, mert látják, hogy mindent elkövetünk annak érdekében, hogy az újonnan beinduló üzemben biztosítani tudjuk a létszámot.
Megkérdeztük ?. - t, hogy a társadalmi munkával kapcsolatban mi az elvárása a vállalatnak. Azt a választ kaptuk, hogy szeretnék ha a Növényvédősök (sic!) felhívásához csatlakoznánk, szépíteni Kaposvárt és a vállalatunk környékét, mert fásítani és parkosítani kell az új üzem területét. Kérdeztük, mikor, hol, hogyan? Azt válaszolta, ha az áprilisi ünnepély előkészületeit befejezték, akkor kezdi feldolgozni a vállalat a teendőket, a vállalásokat. Tervet fognak készíteni, kidolgozzák mit kell csinálni, aztán kiadják a brigádok felé. Amikor aztán a brigád beütemezi magának, mindenki nekiáll a társadalmi munkának.
Ezután a bölcsődei kicsiknek megszavaztuk a húsvéti ajándékot, édességet, nyuszit és festett tojást.
Szó volt a gyermeknapról is, úgy terveztük, hogy labdákat veszünk és minden gyereknek pici kis játékot.
Az ünnepi beszéd szövege gépírás, az azt követő bejegyzés kézírás.
Forrás: Somogy Megyei Levéltár XXXII. 29. Szocialista brigádnaplók gyűjteménye. Kaposvári Húskombinát "Latinca Sándor" Közgazdasági szocialista Brigád brigádnaplója 1979-1980. 1979. év. 21-23. oldal.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő
