Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
11.
Z. X. nyilatkozata
Tatabánya, 1955. december 21.
Nyilatkozat.
A Tatabányai Városi Bíróság előtt B.178/1955. szám alatt ellenem társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hivatali sikkasztás bűntette miatt eljárás van folyamatban azért, mert a tatai piaristák államosításakor állami tulajdonba vett, de Hegyi Ferenc piarista tanár személyi tulajdonát tevő[!] motorkerékpárt, mely a vezetésem alatt volt Munkaerőgazdálkodási Osztály használatára adatott, 1200 Ft-ért Jabronka Ferenc tatabányai lakosnak eladtam és a vételárat a páncélszekrényben elhelyeztem.
Az eladáskór[!] nem volt tudomásom arról, hogy a tanácsi vagyonhoz tartozó motorkerékpárt szabadkézből eladni nem szabad, holott az eladást az tette indokolttá, hogy a motorkerékpár használhatatlan állapotban volt. Eltulajdonítási szándék engem egyáltalán nem vezetett, amit bizonyít, az a körülmény, hogy a vételárat teljes egészében a hivatalos páncélszekrényben helyeztem el. Ebből az 1200 Ft vételárból 900 Ft körüli összeget katonai szolgálatom alatti helyettesem, Csákvári Lajos [az] egyik tanácsi motorkerékpár javítására vizetett[!] ki, melyről nyilván valóan[!] számlát is adtak az osztálynak.
Folyó évi dec. 20. napján megtartott tárgyaláson a Tanács jogi képviselője az iratokból megállapítható és Hegyi Ferenc által 6000 Ft-ban felszámított kárigényt érvényesített, minden közelebbi részleteszés nélkül. Minthogy az iratok tartalmából kitűnik az, hogy Hegyi Ferenc a motorkerékpárt 2400 Ft-ért vásárolta és további 600 Ft-ot költött a motor generáloztatására, s azt hosszabb időn át használta, a reális kár [a] 3000 Ft-ot nem haladja meg.
Kétségtelen, hogy a motorkerékpár eladásánál járatlanságból nem jártam el szabályszerűen s ennek következményeit viselni szándékozom s ezért hajlandó vagyok 3000 Ft azaz háromezer forint kártérítést 1956. január 5. napjától kezdődő havi 300 Ft, azaz háromszáz forintos havi részletekben a Komárom Megyei Tanács V.B.-nek megfizetni az eladás napjától járó 5% kamataival eggyütt[!].
Kérem arra tekintettel, hogy a motorkerékpárt a Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztálya több mint egy éven át használta, kérem, hogy a 3000 forint és kamatai kárösszegből 1800 forintot a Tanács elvállalni szíveskedjék.
Tatabánya, 1955. dec. 21.
előttünk, mint tanúk előtt:
| Chonos József Bith Ernő | Z. X Z. X Tata, [lakcím] |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, T. 17-4/1955. Géppel írva, Z. X. és a tanúk sajátkezű aláírásával. A gyakori gépelési félreütéseket és egyszerűbb helyesírási hibákat kijavítottam.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 25.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő