Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
5.
A Belügyminisztérium Komárom Megyei Főosztályának határozata Hegyi Ferenc panaszáról
Tatabánya, 1954. szeptember 28.
| B. M. [Belügyminisztérium] Komárom Megyei Főosztály. Vizsgálati Osztály Tatabánya - Újváros. Tel.: 262. Szám: 1904/1954. | 1957 Bü1 2215 Felülvizsgáltam. Egyetértek! Tatabánya, 1954. szeptember 29. Kiss István rendőr százados rendőri opp.h. |
Határozat
a nyomozás megtagadásáról.
A B. M. Komárom Megyei Főosztálya megvizsgálta dr. Hegyi Ferenc (szül. Tatabánya, 1912., Budapest VIII. Mikszáth Kálmán-tér 1. sz. alatti lakos, gimnáziumi tanár, volt káplán) által 1954. július hó 14-én tett panaszt, amely azt tartalmazza:
1950. évben Környe községben káplán volt, ahonnan kényszerkitelepítéssel telepítették ki, mivel az egyházi birtokot az állam átvette. Az áttelepítés után 2 nappal kórházba került. Itt szerzett tudomást arról, hogy az ingóságai közül a NSU 100 cm3-es DB 947 forgalmi rendszámú motorkerékpárja előtte ismeretlen személynek van kiadva személyi használatra. 1950-ben ingóságait visszakapta, a motorkerékpárt azonban nem. A motorkerékpárt 1953 nyarán Tatabányán Véber[!] János tatabányai lakosnál látta, aki közölte vele, hogy a motort Simonyi Ferenctől vásárolta 1600 forintért. A motorkerékpár jelenleg Igari Béla Tatabánya IV. 396. sz. alatti lakosnál van, aki azt Lencz Antaltól vásárolta.
A B. M. Komárom Megyei Főosztály megállapítja, hogy dr. Hegyi Ferenc kitelepítése alkalmával a tulajdonát képező motorkerékpár ismeretlen személy birtokába került. Majd az eltelt évek során gyakran változtatott gazdát. A panaszban feltüntetett birtokosok azonban nem bűncselekmény, hanem szabályszerű adás-vétel útján jutottak a motorkerékpár birtokába. Miután nevezett - panasza szerint - tulajdonjogát a birtokában lévő igazoló lappal bizonyítani tudja, így a polgári bíróság útján lehetősége van a tulajdoni per megindítására.
A rendelkezésünkre álló adatokból tehát bírói úton üldözendő cselekmény nem állapítható meg, ezért a Bp. [Bűnvádi perrendtartás] 5. §. 1. bekezdés 1. pontja alapján a B. M. Komárom Megyei Főosztálya úgy
határozott,
hogy a Bp. 90. § 1. bekezdés alapján a nyomozást megtagadja.
A határozat másolatát meg kell küldeni a tatai járási ügyészségnek, továbbá dr. Hegyi Ferenc Budapest VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér 1. sz. alatti lakosnak.
A sértett figyelmét a B. M. Komárom Megyei Főosztálya arra hívja fel, hogy a Bp. 136. §-a alapján joga van a határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül az ügyészségen panasszal élni.
Tatabánya, 1954. évi szeptember hó 28-án.
| Tarihi Ferenc [?] rendőrfőhadnagy vizsgálati osztály vezető |
Tatai járási ügyészség.
2215. szám.
Jóváhagyom!
Tata, 1954. okt. hó 4. nap
Berényiné
ügyész
MPRKL, Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Géppel írott tisztázat, Kiss István, Tarihi Ferenc[?], Berényiné aláírásával és a Tatai Járási Ügyészség körbélyegzŐjével ellátva.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 06.
1908
1934
Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.Tovább
1944
Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet...Tovább
1956
Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.Tovább
1956
A kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András október 6-án tartott temetése, ami egy nagyszabású tüntetés jellegét...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő