Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
5.
A Belügyminisztérium Komárom Megyei Főosztályának határozata Hegyi Ferenc panaszáról
Tatabánya, 1954. szeptember 28.
| B. M. [Belügyminisztérium] Komárom Megyei Főosztály. Vizsgálati Osztály Tatabánya - Újváros. Tel.: 262. Szám: 1904/1954. | 1957 Bü1 2215 Felülvizsgáltam. Egyetértek! Tatabánya, 1954. szeptember 29. Kiss István rendőr százados rendőri opp.h. |
Határozat
a nyomozás megtagadásáról.
A B. M. Komárom Megyei Főosztálya megvizsgálta dr. Hegyi Ferenc (szül. Tatabánya, 1912., Budapest VIII. Mikszáth Kálmán-tér 1. sz. alatti lakos, gimnáziumi tanár, volt káplán) által 1954. július hó 14-én tett panaszt, amely azt tartalmazza:
1950. évben Környe községben káplán volt, ahonnan kényszerkitelepítéssel telepítették ki, mivel az egyházi birtokot az állam átvette. Az áttelepítés után 2 nappal kórházba került. Itt szerzett tudomást arról, hogy az ingóságai közül a NSU 100 cm3-es DB 947 forgalmi rendszámú motorkerékpárja előtte ismeretlen személynek van kiadva személyi használatra. 1950-ben ingóságait visszakapta, a motorkerékpárt azonban nem. A motorkerékpárt 1953 nyarán Tatabányán Véber[!] János tatabányai lakosnál látta, aki közölte vele, hogy a motort Simonyi Ferenctől vásárolta 1600 forintért. A motorkerékpár jelenleg Igari Béla Tatabánya IV. 396. sz. alatti lakosnál van, aki azt Lencz Antaltól vásárolta.
A B. M. Komárom Megyei Főosztály megállapítja, hogy dr. Hegyi Ferenc kitelepítése alkalmával a tulajdonát képező motorkerékpár ismeretlen személy birtokába került. Majd az eltelt évek során gyakran változtatott gazdát. A panaszban feltüntetett birtokosok azonban nem bűncselekmény, hanem szabályszerű adás-vétel útján jutottak a motorkerékpár birtokába. Miután nevezett - panasza szerint - tulajdonjogát a birtokában lévő igazoló lappal bizonyítani tudja, így a polgári bíróság útján lehetősége van a tulajdoni per megindítására.
A rendelkezésünkre álló adatokból tehát bírói úton üldözendő cselekmény nem állapítható meg, ezért a Bp. [Bűnvádi perrendtartás] 5. §. 1. bekezdés 1. pontja alapján a B. M. Komárom Megyei Főosztálya úgy
határozott,
hogy a Bp. 90. § 1. bekezdés alapján a nyomozást megtagadja.
A határozat másolatát meg kell küldeni a tatai járási ügyészségnek, továbbá dr. Hegyi Ferenc Budapest VIII. ker. Mikszáth Kálmán tér 1. sz. alatti lakosnak.
A sértett figyelmét a B. M. Komárom Megyei Főosztálya arra hívja fel, hogy a Bp. 136. §-a alapján joga van a határozat ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül az ügyészségen panasszal élni.
Tatabánya, 1954. évi szeptember hó 28-án.
| Tarihi Ferenc [?] rendőrfőhadnagy vizsgálati osztály vezető |
Tatai járási ügyészség.
2215. szám.
Jóváhagyom!
Tata, 1954. okt. hó 4. nap
Berényiné
ügyész
MPRKL, Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Géppel írott tisztázat, Kiss István, Tarihi Ferenc[?], Berényiné aláírásával és a Tatai Járási Ügyészség körbélyegzŐjével ellátva.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
1909
1924
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
1943
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
1960
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
1971
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő