Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia...Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
9.
A Komárom Megyei Tanács VB levele a Tatabányai Városi Bíróságnak
Tatabánya, 1955. július 1.
Komárom Megye Tanácsa V. B.-tól
Tatabánya-Újváros
Tárgy: Dr. Hegyi Ferenc budapesti lakos panasza
H-1581/2/1954
Városi Bíróságnak!
Tatabánya
Dr. Hegyi Ferenc budapesti lakos 1 drb. motorkerékpár ellenértéke erejéig kártérítési igénnyel lépett fel a Megyei Tanács V. B.-val szemben.
Nevezett motorkerékpárja a tatai piarista rendház átadása alkalmával a rendházban maradt ingóságok között volt található. Ezt a motorkerékpárt munkaerŐgazdálkodási osztályunk akkori vezetŐje értékesítette illegitim módon.
Dr. Hegyi Ferenc kérte a Tatai Járási Ügyészségtől ez ügyben a nyomozás bevezetését, az meg is történt és a nyomozás eredményeként a Komárom Megyei Ügyészség 1954. Bf. 401. sz. alatt a nyomozati iratokat vádindítvánnyal áttette a városi ügyészséghez.
Értesülésünk szerint Z. X. és társai ügyében - akik ellen a vádindítvány irányult - a Városi Bíróság a tárgyalást megtartotta.
Tekintettel arra, hogy a tárgyalás anyaga ismeretének hiányában dr. Hegyi Ferenc kártértési igényével kapcsolatban állást foglalni nem tudok, felkérem Címet, hogy lehetőségéhez mérten az ítélet egy példányát annak közlése mellett, hogy az jogerős-e, hozzánk mielőbb megküldeni szíveskedjék.
Tatabánya, 1955. évi július hó 1-én.
| Márai (Fábián László) V. B. titkár |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt másodpéldány. - 1955. aug. 15-én a Komárom Megyei Tanács VB újabb, sürgetŐ levelet intézett a tárgyban a Tatabányai Városi Bírósághoz, mivel "megkeresésünkre a mai napig nem kaptunk választ" (uo.).
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő