Illegális röpiratok terjesztéséért, valamint sztrájkok szervezéséért a belügyminiszter feloszlatta a Galilei kört, vezetőit letartóztatták...Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
11.
Z. X. nyilatkozata
Tatabánya, 1955. december 21.
Nyilatkozat.
A Tatabányai Városi Bíróság előtt B.178/1955. szám alatt ellenem társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hivatali sikkasztás bűntette miatt eljárás van folyamatban azért, mert a tatai piaristák államosításakor állami tulajdonba vett, de Hegyi Ferenc piarista tanár személyi tulajdonát tevő[!] motorkerékpárt, mely a vezetésem alatt volt Munkaerőgazdálkodási Osztály használatára adatott, 1200 Ft-ért Jabronka Ferenc tatabányai lakosnak eladtam és a vételárat a páncélszekrényben elhelyeztem.
Az eladáskór[!] nem volt tudomásom arról, hogy a tanácsi vagyonhoz tartozó motorkerékpárt szabadkézből eladni nem szabad, holott az eladást az tette indokolttá, hogy a motorkerékpár használhatatlan állapotban volt. Eltulajdonítási szándék engem egyáltalán nem vezetett, amit bizonyít, az a körülmény, hogy a vételárat teljes egészében a hivatalos páncélszekrényben helyeztem el. Ebből az 1200 Ft vételárból 900 Ft körüli összeget katonai szolgálatom alatti helyettesem, Csákvári Lajos [az] egyik tanácsi motorkerékpár javítására vizetett[!] ki, melyről nyilván valóan[!] számlát is adtak az osztálynak.
Folyó évi dec. 20. napján megtartott tárgyaláson a Tanács jogi képviselője az iratokból megállapítható és Hegyi Ferenc által 6000 Ft-ban felszámított kárigényt érvényesített, minden közelebbi részleteszés nélkül. Minthogy az iratok tartalmából kitűnik az, hogy Hegyi Ferenc a motorkerékpárt 2400 Ft-ért vásárolta és további 600 Ft-ot költött a motor generáloztatására, s azt hosszabb időn át használta, a reális kár [a] 3000 Ft-ot nem haladja meg.
Kétségtelen, hogy a motorkerékpár eladásánál járatlanságból nem jártam el szabályszerűen s ennek következményeit viselni szándékozom s ezért hajlandó vagyok 3000 Ft azaz háromezer forint kártérítést 1956. január 5. napjától kezdődő havi 300 Ft, azaz háromszáz forintos havi részletekben a Komárom Megyei Tanács V.B.-nek megfizetni az eladás napjától járó 5% kamataival eggyütt[!].
Kérem arra tekintettel, hogy a motorkerékpárt a Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztálya több mint egy éven át használta, kérem, hogy a 3000 forint és kamatai kárösszegből 1800 forintot a Tanács elvállalni szíveskedjék.
Tatabánya, 1955. dec. 21.
előttünk, mint tanúk előtt:
| Chonos József Bith Ernő | Z. X Z. X Tata, [lakcím] |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, T. 17-4/1955. Géppel írva, Z. X. és a tanúk sajátkezű aláírásával. A gyakori gépelési félreütéseket és egyszerűbb helyesírási hibákat kijavítottam.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 12.
1918
1946
A gyermekvédelem hatékonyabb képviselete érdekében bizottság alakult, amelynek elnöke Molnár Erik népjóléti miniszter lesz.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő