A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
11.
Z. X. nyilatkozata
Tatabánya, 1955. december 21.
Nyilatkozat.
A Tatabányai Városi Bíróság előtt B.178/1955. szám alatt ellenem társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett hivatali sikkasztás bűntette miatt eljárás van folyamatban azért, mert a tatai piaristák államosításakor állami tulajdonba vett, de Hegyi Ferenc piarista tanár személyi tulajdonát tevő[!] motorkerékpárt, mely a vezetésem alatt volt Munkaerőgazdálkodási Osztály használatára adatott, 1200 Ft-ért Jabronka Ferenc tatabányai lakosnak eladtam és a vételárat a páncélszekrényben elhelyeztem.
Az eladáskór[!] nem volt tudomásom arról, hogy a tanácsi vagyonhoz tartozó motorkerékpárt szabadkézből eladni nem szabad, holott az eladást az tette indokolttá, hogy a motorkerékpár használhatatlan állapotban volt. Eltulajdonítási szándék engem egyáltalán nem vezetett, amit bizonyít, az a körülmény, hogy a vételárat teljes egészében a hivatalos páncélszekrényben helyeztem el. Ebből az 1200 Ft vételárból 900 Ft körüli összeget katonai szolgálatom alatti helyettesem, Csákvári Lajos [az] egyik tanácsi motorkerékpár javítására vizetett[!] ki, melyről nyilván valóan[!] számlát is adtak az osztálynak.
Folyó évi dec. 20. napján megtartott tárgyaláson a Tanács jogi képviselője az iratokból megállapítható és Hegyi Ferenc által 6000 Ft-ban felszámított kárigényt érvényesített, minden közelebbi részleteszés nélkül. Minthogy az iratok tartalmából kitűnik az, hogy Hegyi Ferenc a motorkerékpárt 2400 Ft-ért vásárolta és további 600 Ft-ot költött a motor generáloztatására, s azt hosszabb időn át használta, a reális kár [a] 3000 Ft-ot nem haladja meg.
Kétségtelen, hogy a motorkerékpár eladásánál járatlanságból nem jártam el szabályszerűen s ennek következményeit viselni szándékozom s ezért hajlandó vagyok 3000 Ft azaz háromezer forint kártérítést 1956. január 5. napjától kezdődő havi 300 Ft, azaz háromszáz forintos havi részletekben a Komárom Megyei Tanács V.B.-nek megfizetni az eladás napjától járó 5% kamataival eggyütt[!].
Kérem arra tekintettel, hogy a motorkerékpárt a Tanács Munkaerőgazdálkodási Osztálya több mint egy éven át használta, kérem, hogy a 3000 forint és kamatai kárösszegből 1800 forintot a Tanács elvállalni szíveskedjék.
Tatabánya, 1955. dec. 21.
előttünk, mint tanúk előtt:
| Chonos József Bith Ernő | Z. X Z. X Tata, [lakcím] |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, T. 17-4/1955. Géppel írva, Z. X. és a tanúk sajátkezű aláírásával. A gyakori gépelési félreütéseket és egyszerűbb helyesírási hibákat kijavítottam.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő