India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
Források
1.
Adásvételi szerződés motorkerékpár vásárlásáról ifj. Varga József és Hegyi Ferenc között
Győr, 1949. augusztus 3.
Adásvételi szerződés,
mely szerint ifj. Varga József műszerész mester a mai napon eladtam saját tulajdonomat képező NSU márkájú 469735. alváz és motorszámú 100 ccm-es kismotoromat vizsgázatlanul, de a MOGÜRT [Magyar Országos Gépkocsi Üzemi Részvénytársaság] gépjármű-eladási igazolványával ellátott (91239. szám, 1948. április hó 20-án kelt) és számlával igazolt tulajdonjoggal. A kölcsönösen megállapított vételár Ft. 2000. azaz kettőezer forint, mely összegből Ft. 1800-ot ezennel felvettem, a fennmaradó összeget pedig 1949. augusztus hó 15-ig vevő köteles megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a törvényes kamatot felszámítom.
Vevő: dr. Hegyi Ferenc, Környe, Komárom megye.
Minden költséget, mely a vizsgával és az átírással jár, [a] vevő sajátjából tartozik fedezni.
A fenti kismotort látott, kipróbált és átvett állapotban vettem meg. Jelen szerződés[t] felolvasás után mint mindenben megegyezőt közösen aláírtuk.
Győr, 1949. augusztus 3.
| Előttünk | |
| Szabó László Jobb László | Varga József mint eladó Hegyi Ferenc mint vevő |
A-példány: Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára (=MPRKL), Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Géppel írott tisztázat a vevő, az eladó és a két tanú aláírásával, az eladó bélyegzőjével (ifj. Varga József Győr, Kazinczy u. 1.), továbbá 60 forintnyi illetékbélyeggel, az adóhivatal bélyegzőjével és kézzel írott jóváhagyásával (Tata, 1949. aug. 10-i dátummal) ellátva. - B-példány: Uo. Egykorú hitelesített másolat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő