India és Pakisztán békeszerződést írnak alá.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
10.
A Tatabányai Városi Bíróság levele a Komárom Megyei Tanács VB-nak
Tatabánya, 1955. szeptember 5.
A Tatabányai Városi Bíróság elnökétől
Tatabánya I. Jelinek F. u. 214. Tel. 315. Pf. 313.
1955. El. V. A. 6.
Tárgy: dr. Hegyi Ferencz budapesti lakos panasza
Komárommegyei Tanács V. B. titkárának
Tatabánya
Hivatkozással az ottani H-1581/2/1954. számú megkeresésre értesítem, hogy Z. X. ellen hivatali sikkasztás miatt folyamatba tett bűnügyben a városi bíróság Adorjáni tanácsa 1955. évi május hó 26. napján tárgyalást tartott és azon a vádlott nem jelent meg. A kézbesítő jelentése szerint Tata [lakcím] szám alatt ismeretlen, mert ilyen házszám nincs. Ezért a bíróság nevezett vádlottra nézve lakhelykutatást rendelt el. Annak eredménye szerint a vádlott címe Tata [lakcím]. A másik lakhelykutatás szerint a vádlott címe Tata [lakcím] lakos[!]. A bűnügyben ezidőszerint I. bírói határozat még nem hozatott, mert a vádlott címe ismeretlen volt, ezért ítéletkiadmányt küldeni nem lehet. A közeli határnapon hozott határozatról a bíróság a fent hivatkozott megkeresés értelmében ítéletkiadmányt küldeni fog.
Amennyiben Cím a vádlott időközben változtatott címének birtokában van, úgy a tárgyalás megtartása érdekében a legújabb helyes címet haladéktalanul szíveskedjék közölni.
Tatabánya, 1955. évi szeptember hó 5. napján
| Szepsey László dr. Szepsey László s[k] vezető városi bíró |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt tisztázat a Városi Bíróság pecsétjével. A levél hiányos központozását pótolva a mondanivalót több mondatra bontottam. Az irat hátán a H-1581/1954. sz. aktára vonatkozó iktatási és hivatali följegyzések, köztük: "Elintézve. Nevezett részére a Megyei Tanács a kártérítést kifizette." - A levélre a VB szeptember 6-án azt válaszolta, hogy "Z. X. lakcíme tudomásunk szerint Tata [lakcím]. Nevezett címe - mivel a Szénbányászati Tröszt dolgozója - onnan bármikor megtudható lett volna" (KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954). - A levél tartalmát a VB ugyanakkor, szept. 6-án Hegyi Ferenccel is közölte: A-példány: MPRKL, Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Gépelt tisztázat Komárom Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Panasziroda körbélyegzőjével Fábián László aláírásával, szeptember 7-i postabélyegzővel. - B-példány: KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt másolat Fábián László aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 03.
1970
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő