Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
10.
A Tatabányai Városi Bíróság levele a Komárom Megyei Tanács VB-nak
Tatabánya, 1955. szeptember 5.
A Tatabányai Városi Bíróság elnökétől
Tatabánya I. Jelinek F. u. 214. Tel. 315. Pf. 313.
1955. El. V. A. 6.
Tárgy: dr. Hegyi Ferencz budapesti lakos panasza
Komárommegyei Tanács V. B. titkárának
Tatabánya
Hivatkozással az ottani H-1581/2/1954. számú megkeresésre értesítem, hogy Z. X. ellen hivatali sikkasztás miatt folyamatba tett bűnügyben a városi bíróság Adorjáni tanácsa 1955. évi május hó 26. napján tárgyalást tartott és azon a vádlott nem jelent meg. A kézbesítő jelentése szerint Tata [lakcím] szám alatt ismeretlen, mert ilyen házszám nincs. Ezért a bíróság nevezett vádlottra nézve lakhelykutatást rendelt el. Annak eredménye szerint a vádlott címe Tata [lakcím]. A másik lakhelykutatás szerint a vádlott címe Tata [lakcím] lakos[!]. A bűnügyben ezidőszerint I. bírói határozat még nem hozatott, mert a vádlott címe ismeretlen volt, ezért ítéletkiadmányt küldeni nem lehet. A közeli határnapon hozott határozatról a bíróság a fent hivatkozott megkeresés értelmében ítéletkiadmányt küldeni fog.
Amennyiben Cím a vádlott időközben változtatott címének birtokában van, úgy a tárgyalás megtartása érdekében a legújabb helyes címet haladéktalanul szíveskedjék közölni.
Tatabánya, 1955. évi szeptember hó 5. napján
| Szepsey László dr. Szepsey László s[k] vezető városi bíró |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt tisztázat a Városi Bíróság pecsétjével. A levél hiányos központozását pótolva a mondanivalót több mondatra bontottam. Az irat hátán a H-1581/1954. sz. aktára vonatkozó iktatási és hivatali följegyzések, köztük: "Elintézve. Nevezett részére a Megyei Tanács a kártérítést kifizette." - A levélre a VB szeptember 6-án azt válaszolta, hogy "Z. X. lakcíme tudomásunk szerint Tata [lakcím]. Nevezett címe - mivel a Szénbányászati Tröszt dolgozója - onnan bármikor megtudható lett volna" (KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954). - A levél tartalmát a VB ugyanakkor, szept. 6-án Hegyi Ferenccel is közölte: A-példány: MPRKL, Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Gépelt tisztázat Komárom Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Panasziroda körbélyegzőjével Fábián László aláírásával, szeptember 7-i postabélyegzővel. - B-példány: KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt másolat Fábián László aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
1909
1924
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
1943
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
1960
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
1971
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő