Az Osztrák–Magyar Monarchia kormánya bejelenti Bosznia-Hercegovina annexióját (bekebelezését).Tovább
Hegyi tanár úr motorja és a tatai piarista rendház 1950. évi felszámolása
1950 nyarán számos magyarországi kolostort szálltak meg az Államvédelmi Hatóság emberei, köztük június 18-ának éjszakáján a piaristák tatai rendházát is. Az elhurcolt szerzetesek ingóságainak jó része eltűnt, így Hegyi Ferenc piarista tanár NSU motorja is. A források azt a harcot mutatják be, amit Hegyi Ferenc motorja visszaszerzéséért, illetve a kártérítésért folytatott. A történet különlegességét az adja, hogy egy deportált és megvert szerzetes kártérítést kapjon az állami hatóságok által elherdált vagyonából, ami aligha esett mással az 1950-es években.
10.
A Tatabányai Városi Bíróság levele a Komárom Megyei Tanács VB-nak
Tatabánya, 1955. szeptember 5.
A Tatabányai Városi Bíróság elnökétől
Tatabánya I. Jelinek F. u. 214. Tel. 315. Pf. 313.
1955. El. V. A. 6.
Tárgy: dr. Hegyi Ferencz budapesti lakos panasza
Komárommegyei Tanács V. B. titkárának
Tatabánya
Hivatkozással az ottani H-1581/2/1954. számú megkeresésre értesítem, hogy Z. X. ellen hivatali sikkasztás miatt folyamatba tett bűnügyben a városi bíróság Adorjáni tanácsa 1955. évi május hó 26. napján tárgyalást tartott és azon a vádlott nem jelent meg. A kézbesítő jelentése szerint Tata [lakcím] szám alatt ismeretlen, mert ilyen házszám nincs. Ezért a bíróság nevezett vádlottra nézve lakhelykutatást rendelt el. Annak eredménye szerint a vádlott címe Tata [lakcím]. A másik lakhelykutatás szerint a vádlott címe Tata [lakcím] lakos[!]. A bűnügyben ezidőszerint I. bírói határozat még nem hozatott, mert a vádlott címe ismeretlen volt, ezért ítéletkiadmányt küldeni nem lehet. A közeli határnapon hozott határozatról a bíróság a fent hivatkozott megkeresés értelmében ítéletkiadmányt küldeni fog.
Amennyiben Cím a vádlott időközben változtatott címének birtokában van, úgy a tárgyalás megtartása érdekében a legújabb helyes címet haladéktalanul szíveskedjék közölni.
Tatabánya, 1955. évi szeptember hó 5. napján
| Szepsey László dr. Szepsey László s[k] vezető városi bíró |
KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt tisztázat a Városi Bíróság pecsétjével. A levél hiányos központozását pótolva a mondanivalót több mondatra bontottam. Az irat hátán a H-1581/1954. sz. aktára vonatkozó iktatási és hivatali följegyzések, köztük: "Elintézve. Nevezett részére a Megyei Tanács a kártérítést kifizette." - A levélre a VB szeptember 6-án azt válaszolta, hogy "Z. X. lakcíme tudomásunk szerint Tata [lakcím]. Nevezett címe - mivel a Szénbányászati Tröszt dolgozója - onnan bármikor megtudható lett volna" (KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954). - A levél tartalmát a VB ugyanakkor, szept. 6-án Hegyi Ferenccel is közölte: A-példány: MPRKL, Hegyi Ferenc hagyatéka, Iratok, 1. tétel. Gépelt tisztázat Komárom Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Panasziroda körbélyegzőjével Fábián László aláírásával, szeptember 7-i postabélyegzővel. - B-példány: KEMÖL, Komárom Megyei Tanács VB Titkárság iratai, Panasziroda, H-1581/1954. Gépelt másolat Fábián László aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 06.
1908
1934
Elindul útjára az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajó, a „Budapest”.Tovább
1944
Budapesten kommunista vezetésű partizánok (a Marót-csoport) felrobbantják Gömbös Gyula korábbi magyar miniszterelnök szobrát (az Erzsébet...Tovább
1956
Ünnepélyesen újratemetik az 1949-ben kivégzett, 1955-ben rehabilitált Rajk Lászlót és mártír társait.Tovább
1956
A kivégzett Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András október 6-án tartott temetése, ami egy nagyszabású tüntetés jellegét...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő