Káderlap az ötvenes évekből
„Párthoz, Szovjetunióhoz való viszonya: 1945-46-ig a Kisgazdapárt tagja volt, 1948-tól 1951-ig MKP. Ekkor került felülvizsgálatra. Felülvizsgálatnál a pártból ki lett zárva, mint Horthysta tiszt. Az akkori megnyilvánulásai nem voltak méltók egy kommunistához. Azóta asszimilálódott, igyekszik politikailag helyes irányba haladni, megbízhatóságát azonban kétségbe vonjuk. Társadalmi munkát, szakszervezeti vonalon végez. Javaslat: Jelenlegi munkahelyén továbbra is meghagyni javasoljuk, közelebbi perspektíva vele kapcsolatban nincs.”
I N F O R M Á C I Ó
Dr. Ó.Z.-ról
Sz. elvtárs: ki jelenleg a Belkereskedelmi Minisztérium személyzeti osztályán dolgozik.
Sz. elvtárs f[olyó] hó 22-én behívott a Minisztériumba, magammal vittem Ó. Z. anyagát is, kit fényképről felismert Sz. elvtárs. Az adatok is azt bizonyítják, hogy Ó. Z. az I. felderítő zászlóaljnál teljesített szolgálatot mint karpaszományos zászlós.
Sz. elvtárs elmondja, hogy ő ugyan nem egy szakaszban szolgált Ó. Z.-val, de azt tudja, hogy az egész században aközé a három zászlós közé tartozott, akik a legkegyetlenebbül éltek a Horthy rendszerben megengedett kitolásokkal és kínzásokkal. Ó. Z.-ék abban lelték örömüket, mikor a bajtársak hason csúszva mentek ebédjükért, vagy pld. mikor látogatási idő volt, a bajtársaknak felső ruhától a bakkancsig kifordított öltözetben fára kellett mászni és még hasonló kitolásokat végeztek velük.
Sz. elvtárs elmondja még, hogy N. J. 56., ki jelenleg a Belügyminisztériumban tartózkodik, szintén felvilágosítást tud adni Ó. Z.-nak a katonai szolgálat alatti viselkedéséről.
1955. III. 7.
Sz. M. s.k.
Budapest, 1952. július 24.
K. K.
N. J. 56 Elvtárs /Belügy- Minisztérium/
Elmondotta, hogy 1943-ban vonult be, Ecserre mentek, a menetelés közben nagy bakkancsa feltörte a lábát. N. J. karp[aszományos] őrm[ester] és dr. Ó. Z. voltak a parancsnokai, és azért mert nem tudott rendesen menni. 50 fekküdjöt csináltattak vele és röhögtek. Dr Ó. Z. többször kijelentette, hogy "az ember az érettséginél kezdődik". J. szadizmussal kezelte a katonákat pl. az egyik katonával cipeltetett egy poggyászt békaüggetésben, ugyanakkor egy bakkancsot kefélt ő széppen lassan - és azt mondotta: "hogy addig kell cipelni a csomagot, míg ő a bakkancsot fényesre nem pucolta." Szovjetuniót gyalázó nótákat kellett énekelni, és mivel ezt nem szerették énekelni a katonák, Ó. Z. fára mászatta őket büntetésből.
Az ő csoportjába tartozott egy gyalogos, K. nevű, aki engedély nélkül kimaradt, és amikor megérkezett a szobában egy sváb ásóval leütötte, utána elvitték a gyengélkedőbe.
Ugyancsak egy vasárnap, amikor látogatók jöttek, Ó. Z. a fára mászatta a katonákat, "föl és le" és a legkegyetlenebbül kibánt velük.
N. J. karp[aszományos] őrm[ester] - társa - valahol Lőrincen a Maszov féle Olajtársaságnál dolgozik.
L. G. sashalmi lakos, ki szintén velük volt /a rendes karpaszományosok közé tartozott/.
N. J. karp[aszományos] őrm[ester] közelebbi lakcímét és tartózkodási helyét nem tudja.
| III. 8. N. J. 56 s.k. |
Budapest, 1952. augusztus 27.
B. K. szem[élyzeti] o[sztály]v[ezető]
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 08.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.
Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.
Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.
Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. július 9.
Miklós Dániel
főszerkesztő