Horvátország és Szlovénia elszakadnak Jugoszláviától, és kikiáltják függetlenségüket.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
6.
a.
Veres Péter támogatást kérő levele a hazatérő hadifoglyok megsegítésére
Budapest, 1945. július 30.
Miniszter Úr!
Mélyen tisztelt Barátom!
A Nemzeti Parasztpárt a Szabad Szó útján a hazatérő hadifoglyok megsegítésére országos gyűjtést indított. Nagyon kérlek, hogy a gyűjtés eredményét a vezetésed alatt álló minisztérium adományával előmozdítani szíveskedjél. Ismerve szociális beállítottságodat, feleslegesnek tartom, hogy az ügy fontosságát bővebben részletezzem.
Jóindulatú támogatásod előre is hálásan köszönöm és maradtam nagyrabecsülésem őszinte kifejezésével,
igaz híved
Budapest, 1945. július 30.
Veres Péter
a Nemzeti Parasztpárt elnöke
Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak,
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-208-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A Nemzeti Parasztpárt főtitkárának védnökségkérő levele Molnár Erikné számára
Budapest, 1945. augusztus 14.
NEMZETI PARASZTPÁRT
Hadifogoly-gondozó osztálya
Budapest, 1945. VIII. 14-én
Miniszterné Asszonyunk!
A Szovjet Unió nagylelkűsége folytán a különböző fogolytáborokból hazatérő hadifoglyok felsegélyezése és gondozása érdekében a Nemzeti Parasztpárt és a Szabad Szó országos mozgalmat indított.
Ez a mozgalom az egész demokratikus magyar társadalomban nagy örömre és megértésre talált és tömegesen jelentkeztek az emberek segítségüket felajánlani.
A Belügyminiszter Úr engedélyével országos gyűjtést indítottunk, és itt, Budapest f. 20-án urna és perselygyűjtést is rendezünk.
A gyűjtéssel kapcsolatosan most azzal a kéréssel fordulunk a Miniszterné Asszonyunkhoz, hogy a Markó u. törvényszék előtt lévő urnánk védnökségét vállalni szíveskedjék.
Ezzel a kérésünkkel is azt akarjuk bizonyítani, hogy mi, Hazánk felépítésében az összes demokratikus pártokkal együttműködve kívánunk részt venni.
Abban a reményben, hogy kérésünk meghallgatásra talál, szíves fáradozásáért előre is köszönetet mondunk.
NÉPPEL A NÉPÉRT
Kovács Imre
főtitkár
nemzetgyűlési képviselő
c.
Molnár Erikné válaszlevele
Budapest, 1945. augusztus 24.
Másolat!
A Nemzeti Parasztpárt hadifogoly- gondozó osztályának
Folyó hó 14-én kelt és hozzám intézett levelükből megkésve értesültem, hogy a hazatérő hadifoglyok felsegélyezésére és gondozása érdekében 20-ára perselygyűjtést rendeztek.
Örömmel teljesítettem volna kívánságukat, hogy a törvényszék előtt (Markó u.) levő urna védnökségét vállaljam, de abban az időben - sajnos - nem voltam Budapesten.
Budapest, 1945. augusztus 24.
Tisztelettel,
Dr. Molnár Erikné s. k.
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-162-1945. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Molnár Erik miniszter iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 08.
1991
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorjelölt), Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő