Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Szőllősi József)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyíregyháza, 1955. évben április hónap 13. napján.
A tanú vezeték- és utóneve: Szőllősi József
(...)
Munkahelye és beosztása: BM Főosztály szerződött munkás
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: MDP-tag
(...)
A tanú a törvényes következményekre való figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:
Mióta ismeri Csontos János szakolyi lakost?
Csontos Jánost gyermekkorom óta ismerem, vele együtt jártam az elemi iskolát. 1939-ben együtt vonultunk be Nyíregyházára a tüzéralakulathoz. Itt mint nagyravágyó embert ismertem meg, aki később őrvezetői rendfokozatot ért el. Mint őrvezető, rossz bánásmódban részesítette a hozzá beosztott legénységet, akikkel több esetben durván járt el. Az alakulattól 1942-ben ment át a csendőrséghez, ahol emlékezetem szerint csendőr őrmesteri rendfokozatot ért el. A felszabadulás után a kulákokkal szimpatizált, akiknek több esetben dolgozott, s ilyen esetekben a kisebb parasztokat lenézte, vagy azokat megverette. Jelenleg a községben többen haragusznak rá, ezen tevékenységéért.
Milyen ellenséges tevékenységet fejtett ki Csontos János Szakolyban?
1954. december elején találkoztam Nyircsák János sógorommal Geszteréd községben, aki elmondta, hogy 1954. júliusában, mint tszcs-elnök dolgozott Szakolyban a III-as típusú tszcs-ben. Egyik munkanapon mint tsz-elnök kiment a mezőn dolgozó tszcs-tagokhoz, miközben arra lett figyelmes, hogy tszcs veteményes földjén idegen személy jószága legel. Nyircsák ez alkalommal odament a jószág gazdájához, Csontos Jánoshoz és kérte, hogy [a] tsz kukorica veteményéről hajtsa le állatját. Csontos Nyircsák kérésének nem tett eleget, s majd a nála lévő kapával le akarta ütni Nyircsákot. Csontos ezen tevékenységét azonban az ott lévő tsz-dolgozói megakadályozták azzal, hogy Csontost lefogták.
Milyen tszcs-ellenes tevékenységéről van tudomása Csontos Jánosnak?
Csontos János miután nem tudta végrehajtani fenti tevékenységét, becsmérlő kijelentésekkel illette a tsz-elnököt és az ott lévő tsz-tagokat. Így pl. kijelentette, hogy a tszcs-tagok nem mások, mint koldusok, tönkremennek, mert nem adják meg nekik a járandóságukat. "Nem vagytok mások, mint a csajka-rendszer hívei", de eljön még az idő, amikor leszámolhatunk veletek.
Kik hallották Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit?
Nem tudom, hogy Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit kik hallották, mivel nem voltam jelen. Erről is Nyircsák Jánostól értesültem.
Mit kíván még az üggyel kapcsolatosan előadni?
1955. március második felében öcsémtől - Szőllősi Mihálytól - értesültem arról, hogy Csontos János lakásán csoportosan hallgatják az idegen állomások magyar nyelvu híreit. Csontos lakásán értesülésem szerint kulákok és volt csendőrök járnak rádiót hallgatni.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg, melyet a jegyzőkönyv helyesen tartalmaz, amit aláírásommal is igazolok.
Felvette: |
| Szőllősi József |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 74-76. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
1909
1924
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
1943
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
1960
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
1971
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő