"Szól a rádió"

Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel

Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Szőllősi József)

ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv készült Nyíregyháza, 1955. évben április hónap 13. napján.

A tanú vezeték- és utóneve: Szőllősi József
(...)
Munkahelye és beosztása: BM Főosztály szerződött munkás
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: MDP-tag
(...)
A tanú a törvényes következményekre való figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:

Mióta ismeri Csontos János szakolyi lakost?
Csontos Jánost gyermekkorom óta ismerem, vele együtt jártam az elemi iskolát. 1939-ben együtt vonultunk be Nyíregyházára a tüzéralakulathoz. Itt mint nagyravágyó embert ismertem meg, aki később őrvezetői rendfokozatot ért el. Mint őrvezető, rossz bánásmódban részesítette a hozzá beosztott legénységet, akikkel több esetben durván járt el. Az alakulattól 1942-ben ment át a csendőrséghez, ahol emlékezetem szerint csendőr őrmesteri rendfokozatot ért el. A felszabadulás után a kulákokkal szimpatizált, akiknek több esetben dolgozott, s ilyen esetekben a kisebb parasztokat lenézte, vagy azokat megverette. Jelenleg a községben többen haragusznak rá, ezen tevékenységéért.

Milyen ellenséges tevékenységet fejtett ki Csontos János Szakolyban?
1954. december elején találkoztam Nyircsák János sógorommal Geszteréd községben, aki elmondta, hogy 1954. júliusában, mint tszcs-elnök dolgozott Szakolyban a III-as típusú tszcs-ben. Egyik munkanapon mint tsz-elnök kiment a mezőn dolgozó tszcs-tagokhoz, miközben arra lett figyelmes, hogy tszcs veteményes földjén idegen személy jószága legel. Nyircsák ez alkalommal odament a jószág gazdájához, Csontos Jánoshoz és kérte, hogy [a] tsz kukorica veteményéről hajtsa le állatját. Csontos Nyircsák kérésének nem tett eleget, s majd a nála lévő kapával le akarta ütni Nyircsákot. Csontos ezen tevékenységét azonban az ott lévő tsz-dolgozói megakadályozták azzal, hogy Csontost lefogták.

Milyen tszcs-ellenes tevékenységéről van tudomása Csontos Jánosnak?
Csontos János miután nem tudta végrehajtani fenti tevékenységét, becsmérlő kijelentésekkel illette a tsz-elnököt és az ott lévő tsz-tagokat. Így pl. kijelentette, hogy a tszcs-tagok nem mások, mint koldusok, tönkremennek, mert nem adják meg nekik a járandóságukat. "Nem vagytok mások, mint a csajka-rendszer hívei", de eljön még az idő, amikor leszámolhatunk veletek.

Kik hallották Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit?
Nem tudom, hogy Csontos János tszcs-ellenes kijelentéseit kik hallották, mivel nem voltam jelen. Erről is Nyircsák Jánostól értesültem.

Mit kíván még az üggyel kapcsolatosan előadni?
1955. március második felében öcsémtől - Szőllősi Mihálytól - értesültem arról, hogy Csontos János lakásán csoportosan hallgatják az idegen állomások magyar nyelvu híreit. Csontos lakásán értesülésem szerint kulákok és volt csendőrök járnak rádiót hallgatni.

Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg, melyet a jegyzőkönyv helyesen tartalmaz, amit aláírásommal is igazolok.

Felvette:
Németh József
áv. alhdgy. 

                          

 Szőllősi József
tanú

 

 

(ÁBTL 3.1.9. V-127550 74-76. old.)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt július 30.

1919

Román csapatok átkelnek a Tiszán, és megindulnak Budapest felé. Két nap múlva elbukik a Magyar Tanácsköztársaság.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők