Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásáról 2.
Nyíregyháza, 1955. március 31-én
(...)
1955. március 30-i kihallgatása során tagadta, hogy Bíró János, Irinyi József, Soós János, Kohári Ferenc, Palócz István szakolyi lakosok két eseten kívül hallgatták volna a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit!
Fenntartja még ezen vallomását?
Vallomásomat csak annyiban tartom fenn, hogy Bíró János kivételével a fent megnevezett személyek 2 eseten kívül nem voltak rádiót hallgatni lakásomon.
Beismerem azonban azt, hogy Bíró János mindennapos volt lakásomon, s ilyen eseteken közösen hallgattuk a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait. O több esetben - minden kérés nélkül - bekapcsolta rádiómat és hallgatta a "Szabad Európa" hangját [!].
Emlékezetem szerint ez évben családommal távol voltam lakásomtól, amikor Bíró egyedül maradt lakásomon és hallgatta az idegen állomások magyar nyelvu adásait, mely rágalmazta a népi demokráciát. Bíró erről nekem személyesen tett említést, hogy a "Szabad Európát" hallgatta.
Ilyen és hasonló esetekben, amikor a fenti személyek is jelen voltak, meghallgatták a "Szabad Európa" és amerikai rádió hangjának [!] magyar adásait, mely Nyugat-Németország felfegyverzésének szükségességéről beszélt. Egyéb hírekre nem emlékszem vissza.
Kik terjesztették a "Szabad Európa" adásait a községben?
Részemről senkivel nem közöltem a "Szabad Európa" híreit. Azt azonban nem tudom, hogy az ott lévő személyek közül kik terjesztették a híreket.
Milyen előzetes megbeszélések történtek a lakásán való csoportosulásra?
Senkit nem tájékoztattam arról, hogy lakásomon mikor és milyen csoportosulás lesz. Én maga sem tudtam, hogy 2 esetben miért csoportosultak lakásomon a fenti személyek. Erről csak akkor szereztem tudomást, amikor azt mondták, hogy kapcsoljam be rádiómat a "Szabad Európa hangjára [!], s majd meghallgattuk a híreket.
A jegyzőkönyvet átolvastam és a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Felvette:
Németh József | Csontos János |
Készítette: NJ/KM.
Nyt, sz. 46-2/3.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 16-17. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
1909
1924
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
1943
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
1960
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
1971
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő