III. Viktor Emánuel olasz király leváltja Mussolinit. Az új olasz miniszterelnök, Badoglio feloszlatja a fasiszta pártot, fegyverszüneti...Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Források
Jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásáról 1.
Nyíregyháza, 1955. március 29-én
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Kik szoktak [az] Ön lakására menni rádióhallgatás céljából?
Rádióhallgatás céljából 2 esetben felkeresett lakásomon:
| Bíró János Kohári Ferenc Soós János Irinyi József | sógorom '' '' |
Palócz István szakolyi lakosok. 1955. februárban a magyar hírek meghallgatása után Bíró János és Kohári Ferenc megkért, hogy kapcsoljam át a rádiót a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreire, mivel kíváncsiak a világ politikai eseményeire. Kérésüknek eleget téve a rádiót átkapcsoltam a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásaira. A "Szabad Európa" ez alkalommal Nagy Imre, a Minisztertanács Elnökének beszédével kapcsolatosan elmondta, hogy Nagy Imre most már az új szakasz politikájáról lemondva megelégszik az ó politikával is, mely az egyéni gazdálkodás előnyeit biztosítsák. Látva azt, hogy politikájukkal nem érnek el eredményt, meghátráltak, mely a "kommunista rendszer meggyengülését idézte elő"
A "Szabad Európa" magyar nyelvu híreinek meghallgatása után átkapcsoltam a rádiót "Amerika Hangjára", ahol a rövid hírek után istentiszteletet hallgattunk.
Mikor és hogyan értékelték ki a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit?
1955. februárban, amikor a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit hallgattam, a fenti személyek voltak jelen. A hírek befejezése után az ott lévő személyek leültek kártyázni, s majd Kohári Ferenc azt mondta, hogy "ezek csak izgatják a magyar embereket a rendszer ellen, de nem cselekednek". O ezt hallotta már régebben is, de politikájuk nem változott meg.
Mi volt a jelenlévők véleménye?
A jelenlévők nem nyilvánítottak véleményüket, látva azt, hogy egyetértenek Kohárival.
Hány esetben hallgatta Kohári a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait?
Kohári 2 esetben 1955. február hónapban hallgatta lakásomon a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait.
Megjegyezni kívánom, hogy rádióhallgatáson kívül több esetben volt lakásomon Kohári. Ilyen esetekben kért, hogy kapcsoljam be a rádiót a "Szabad Európa" adására, de kérését minden esetben elutasítottam azzal, hogy nem hallgathatja nálam a rádiót, mert ha rájön a hatóság, akkor mint volt csendőrt felelősségre vonnak.
Mióta járnak Ön lakására a fenti személyek?
Az általam felsorolt személyek 1955. februárjában két esetben voltak lakásomon. Ilyen esetekben kártyázással és hírek hallgatásával töltöttük el az időt.
Ezt a vallomását nem fogadom el!
Adataink szerint Ön lakására rendszeresen elmentek a fenti személyek rádiót hallgatni!
Tegyen vallomást arról, hogy hány esetben voltak lakásán a fenti személyek!
Határozottan állítom, hogy a fenti személyek két esetben voltak csak, ezen kívül nem voltak többet lakásomon. A második esetben, amikor elutasítottam őket a "Szabad Európa" hírek meghallgatása miatt, ez időtől nem jártak lakásomra.
Erre a kérdésre még visszatérek!
A jegyzőkönyvet átolvastam és a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Felvette: |
| Csontos János |
Készítette: NJ/KM.
Nyt, sz. 46/2/2.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 12-15. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 13.
1943
1963
Átadták az első új építésű úttörőházat a ferencvárosi Hámán Kató úton (ma Haller utca). Mint kultúrház ma is működik.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő