Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Források
Jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásáról 1.
Nyíregyháza, 1955. március 29-én
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Kik szoktak [az] Ön lakására menni rádióhallgatás céljából?
Rádióhallgatás céljából 2 esetben felkeresett lakásomon:
| Bíró János Kohári Ferenc Soós János Irinyi József | sógorom '' '' |
Palócz István szakolyi lakosok. 1955. februárban a magyar hírek meghallgatása után Bíró János és Kohári Ferenc megkért, hogy kapcsoljam át a rádiót a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreire, mivel kíváncsiak a világ politikai eseményeire. Kérésüknek eleget téve a rádiót átkapcsoltam a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásaira. A "Szabad Európa" ez alkalommal Nagy Imre, a Minisztertanács Elnökének beszédével kapcsolatosan elmondta, hogy Nagy Imre most már az új szakasz politikájáról lemondva megelégszik az ó politikával is, mely az egyéni gazdálkodás előnyeit biztosítsák. Látva azt, hogy politikájukkal nem érnek el eredményt, meghátráltak, mely a "kommunista rendszer meggyengülését idézte elő"
A "Szabad Európa" magyar nyelvu híreinek meghallgatása után átkapcsoltam a rádiót "Amerika Hangjára", ahol a rövid hírek után istentiszteletet hallgattunk.
Mikor és hogyan értékelték ki a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit?
1955. februárban, amikor a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit hallgattam, a fenti személyek voltak jelen. A hírek befejezése után az ott lévő személyek leültek kártyázni, s majd Kohári Ferenc azt mondta, hogy "ezek csak izgatják a magyar embereket a rendszer ellen, de nem cselekednek". O ezt hallotta már régebben is, de politikájuk nem változott meg.
Mi volt a jelenlévők véleménye?
A jelenlévők nem nyilvánítottak véleményüket, látva azt, hogy egyetértenek Kohárival.
Hány esetben hallgatta Kohári a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait?
Kohári 2 esetben 1955. február hónapban hallgatta lakásomon a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait.
Megjegyezni kívánom, hogy rádióhallgatáson kívül több esetben volt lakásomon Kohári. Ilyen esetekben kért, hogy kapcsoljam be a rádiót a "Szabad Európa" adására, de kérését minden esetben elutasítottam azzal, hogy nem hallgathatja nálam a rádiót, mert ha rájön a hatóság, akkor mint volt csendőrt felelősségre vonnak.
Mióta járnak Ön lakására a fenti személyek?
Az általam felsorolt személyek 1955. februárjában két esetben voltak lakásomon. Ilyen esetekben kártyázással és hírek hallgatásával töltöttük el az időt.
Ezt a vallomását nem fogadom el!
Adataink szerint Ön lakására rendszeresen elmentek a fenti személyek rádiót hallgatni!
Tegyen vallomást arról, hogy hány esetben voltak lakásán a fenti személyek!
Határozottan állítom, hogy a fenti személyek két esetben voltak csak, ezen kívül nem voltak többet lakásomon. A második esetben, amikor elutasítottam őket a "Szabad Európa" hírek meghallgatása miatt, ez időtől nem jártak lakásomra.
Erre a kérdésre még visszatérek!
A jegyzőkönyvet átolvastam és a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Felvette: |
| Csontos János |
Készítette: NJ/KM.
Nyt, sz. 46/2/2.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 12-15. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő