Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához (ennek visszautasítása nyomán, július 28-án a Monarchia hadat üzen, megkezdődik...Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Csontos János elleni bűnügy - vádirat
BM Szabolcs-Szatmár megyei Főosztály
Áv. Vizsgálati Osztálya
Szigorúan titkos!
Tárgy: Csontos János elleni bunügy
V á d i r a t
Csontos János volt cső. szkv. Ellen a BHÖ. 2. pont (a) bekezdésében foglalt népi demokratikus államrend elleni izgatás buntette miatt.
Csontos János izgatás gyanúja miatt került előzetes letartóztatásba.
A vizsgálat a következőket állapította meg:
Terhelt 1942-től mint csendőr teljesített szolgálatot 1944-ig. Rendszerellenes beállítottsága révén több esetben hallgatta a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, melyet környezetében terjesztett.
Ennek alapján 1955. február első és második felében a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" a népi demokratikus Magyarországot rágalmazó és becsmérlő magyar nyelvu híreinek meghallgatása céljából 2 esetben felkereste lakásán Bíró János, Kohári Ferenc, Irinyi József rokonai, valamint Soós János ás Palócz István ismerőse.
Terhelt kihallgatása során fenti buncselekmény elkövetését beismerte (1-2. sz. jegyzőkönyv), de bizonyítja azt Bíró János és Soós János tanúvallomási jegyzőkönyve is.
Fentiek alapján
Az 1955. március 31. óta előzetes letartóztatásban lévő
Csontos János terhelt ellen ([...] 5 elemit végzett, gazdálkodó, pártonkívüli, büntetlen előéletu, Szakoly, József Attila u. 4. szám alatti lakos)
vádat emelek,
Mert a BHÖ. 2. pont (a) bekezdésében foglalt népi demokratikus államrend elleni izgatás buntettét követte el.
Bíróság elé idézendők:
1.) Csontos János terhelt (M. Börtön Psága útján)
2.) Bíró János tanú (Szakoly, József Attila u. 12. sz.)
3.) Soós János tanú (Szakoly, Mihálydi u. 25. sz.)
A tárgyalás megtartására a Bp. 23 (a) pontja alapján a megyei bíróság illetékes.
Nyíregyháza, 1955. április 5.
Németh József áv. alhdgy.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 31-32. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 23.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő