"Szól a rádió"

Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel

Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.

Összefoglaló jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásártól

Nyíregyháza, 1955. április 5-én

(...)

Ismertesse rövid életrajzát!
Szegényparaszt családból származom, szüleimnek vagyonuk nem volt. Apám, Csontos József a földreform során 71 kh. földet, én pedig 31 kh. földet kaptam. Apám később, mivel beteg lett, a földet muvelni nem tudta, így én dolgoztam a földjén is. 15-en voltunk testvérek. 5 elemi iskolát végeztem Szakolyban. 1934-től a Szentmiklósi uradalomban dolgoztam, mint szerződött munkás.
1939. október 5-én tényleges katonai szolgálatra vonultam be Nyíregyházára a hegyi málházó 1-es ütegéhez. 1940. márciusában Ökörmezőre lettem áthelyezve a hegyi vadászok 10-es ütegéhez. 1941. júniusában Taranyára helyeztek a határvédelemhez. 1941. novemberben leszereltek és hazamentem szüleimhez Szakolyba.
1941. tavaszán Majdánkán jelentkeztem a csendőrséghez. 1942. január 1-én Kassára vonultam be a 8. kerületi csendőrparancsnokságra. A felszerelésem után mint próbacsendőrt kihelyeztek a tolcsvai csendőrőrsre. 1943. júniusában 8 hónapos járőrtárs iskolába vezényeltek Nagyváradra. 1943. novemberben mint csendőrt véglegesítettek. 1944. májusában az iskolán szakaszvezetői rendfokozatot értem el és az iskola után Bódvaszilas községbe helyeztek a csendőrősre, ahol 1944. december 20-ig mint járőrtárs teljesítettem szolgálatot.
1944. december 20-án Kassára összpontosították a csendőrséget a front megerősítésére. Nekem, mint csendőrnek Kassára kellett volna mennem, de útközben Szuhaji Imre cső. ftörm. - őrparancsnokommal - megszöktünk, s Edelény községbe mentünk, Szuhaji anyósához. Itt vártam be a szovjet katonák bevonulását, s majd 1945. január 18-án önként léptem be a néphadseregbe Miskolcon. A néphadseregnél, mint volt csendőrt 1945. májusában leszereltek és hazamentem Szakolyba.
(...) 1945-től 11 kh. földön gazdálkodtam őrizetbe vételemig.

Milyen politikai pártnak volt tagja?
Politikai pártnak vagy szervezetnek tagja nem voltam. Jelenleg is pártonkívüli vagyok. (...)

Hová szokott járni szórakozni?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 Ft-os rádiót, azt szoktam hallgatni.

Kik szoktak lakására menni rádióhallgatás céljából?
Lakásomon 1955. februárban két esetben felkeresett Bíró János, Kohári Ferenc, Irinyi József rokonom és Soós János, Palócz István ismerősöm, rádióhallgatás céljából.

A fent említett személyekkel milyen híreket szoktak meghallgatni?
Beismerem, hogy amióta rádióm van, a magyar híreken kívül rendszeresen meghallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit.

Mikor és miért keresték fel lakásán a fenti személyek?
A "Szabad Európa" hírekből tájékoztattam a fenti személyeket és ennek alapján 1955. februárban két esetben felkeresett lakásomon a "Szabad Európa" hírek meghallgatása céljából.
Este kb. 20 órai magyar hírek meghallgatása után Bíró János és Kohári Ferenc kérésére átkapcsoltam a rádióm a "Szabad Európa" magyar nyelvu adására, mivel kíváncsiak voltunk a világ politikai eseményeire.
Ez alkalommal a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreiben elmondták, hogy Nagy Imre a Minisztertanács Elnöke most már az új szakasz politikájáról lemondva, megelégszik az ó politikával is, mely az egyéni gazdálkodás előnyeit biztosítsák. Látva azt, hogy politikájukkal nem érnek el eredményt, meghátráltak, mely a kommunista rendszer meggyengülését idézi elő.
A "Szabad Európa" hírek meghallgatása után átkapcsoltam a rádiót az Amerika Hangjára. A hírekben elmondták, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése folyamatban van, mely a kommunista rendszerek megdöntésére irányul.

Miről beszélgettek a hírek befejezése után?
[A] "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreinek befejezése után az ott lévő személyek leültek kártyázni s majd Kohári Ferenc azt mondta, hogy ezek csak biztatják a magyar embereket a rendszer ellen, de nem cselekszenek. O ezt hallotta már régebben is, de politikájuk nem változott meg.

Kik szokták rendszeresen felkeresni lakásán?
Beismerem, hogy rendszeresen felkeresett lakásomon 1955. január 1-től Kohári Ferenc és Bíró János rokonom. Bíróval és Kohárival több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásait, mely az elkövetkező rendszerváltozással foglalkozott, mellyel mindhárman egyetértettünk.
Megjegyezni kívánom, hogy mindennapos volt lakásomon Bíró János, aki a távollétem alkalmával is bekapcsolta a rádiómat a "Szabad Európa" és Amerika Hangjára, ezt tőle tudtam meg hazatérésem után.

Hívta-e Ön ezen személyeket lakására a "Szabad Európa" rádió adásainak hallgatására?
A fenti személyeknek elmondtam, hogy hallgattam a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit, de nem közöltem velük, hogy mikor. Ilyen céllal lakásomra senkit nem hívtam. Fenti személyek 1955. februárban két esetben lakásomra jöttek és kértek, hogy kapcsoljam be a rádiót a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásaira. Ennek alapján bekapcsoltam a rádiómat a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adására, melyet csoportosan hallgattunk és kiértékeltünk.

Védelmére mit kíván előadni?
Védelmemre előadni kívánom, hogy nem ismerem a mai törvényeket, s ennek következtében engedtem meg, hogy lakásomon két esetben csoportosan hallgassák a "Szabad Európa" adásait, melyet végül megbeszéltünk. A második esetben pedig elutasítottam őket lakásomról a hírek meghallgatása után azzal, hogy ilyen célból ne jöjjenek többet lakásomra.

A jegyzőkönyvet átolvastam, a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.

 

 Felvette:
Németh József
áv. alhdgy.

Csontos János
             gyanúsított           

 Végső Gyula
ügyész

 

Készítette: NJ/KM.
Nyt.sz. 46/2/8.

(ÁBTL 3.1.9. V-127550 28-30. old.)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt augusztus 06.

1914

Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább

1916

A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább

1919

Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább

1919

Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább

1945

Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.

 

Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.

 

Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.

 

Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.

 

Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.

 

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. július 23.

Miklós Dániel

főszerkesztő