Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
"Szól a rádió"
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Ítélet
A nyíregyházi megyei bíróság
SZIGORÚAN TITKOS!
B.0011/1955-6. szám
A NÉPKÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A nyíregyházi megyei bíróság a Nyíregyházán 1955. június hó 3. napján tartott zárt tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t:
A megyei bíróság Csontos Jánost (...) az ellene a népi demokratikus államrend elleni izgatás buntette címén emelt vád és következményei alól bizonyítottság hiánya okából felmenti.
A bunjelként lefoglalt, azonban a vádlott megőrzésére bízott Orion típusú 325-ös 3+1 lámpás rádiót a vádlott részére kiadni, illetve annak használatát továbbfolytatni engedélyezi.
A felmerült bunügyi költség az államot terheli.
Indoklás:
A megyei bíróság a vádlott, valamint a kihallgatott tanúk vallomása és a tárgyalás egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A vádlott szülei gazdasági cselédek voltak, majd a felszabadulás után 7 hold juttatott földet kaptak és jelenleg ennek egy részében gazdálkodnak, a vádlott részére 3 hold 1200 ? ölet adtak át. A vádlottnak 14 testvére van, akik közül még 11 van életben, általában állami gazdasági vagy gépállomási dolgozók, illetve háztartásbeli munkát végző asszonyok. A vádlott iskoláinak befejezése után ugyancsak gazdasági cseléd volt, majd tényleges katonai szolgálatának letöltése után 1941-ben a csendőrséghez jelentkezett és 1944-ig a csendőrség kötelékében teljesített szolgálatot. Közben járőrtárs iskolába került és szakaszvezetői rendfokozatot ért el. 1944. december 20. napjáig maradt a csendőrség kötelékében, ekkor azonban megszökött és jelentkezett a népi hadseregben. 1945-ben nősült meg, felesége kisparaszti szülők gyermeke. Jelenleg 3 h. és 1200 ? öl földjén gazdálkodik.
1954 nyarán a vádlott a földjén dolgozott, Nyircsák János tsz-elnök pedig - akinek fegyverviselési engedélye is volt - a határban tanította a csoport tagjait célba lőni. Majd Nyircsák János arra lett figyelmes, hogy a tsz földjébe beszaladt egy tehén s miután kizavarta azt, a feje felett kilőtt egy szarkát a fészkéből. A vádlott ekkor kb. 50 méter távolságból kiabálni kezdett Nyircsákra, hogy miért lövöldöz ilyen helyen, ahol meg találja lőni az embereket. Egészen rövid szóváltás zajlott le ekkor a vádlott és Nyircsák János között, majd a tsz-elnök eltávozott. A közelben ekkor Pataki Mihály és Páll György tartózkodott.
1955. február hó 27. napján a vádlott (...) ágyban feküdt. A vádlott lakásán tartózkodott ekkor Bíró János, távoli rokona, Kohári Ferenc, aki neki ugyancsak rokona, valamint Irinyi József és Pálóczi István. Soós János traktorvezető felkereste ekkor a vádlottat, hogy megbeszélje vele a tavaszi szántás feltételeit, illetve leszerződjön vele, majd ennek megtörténte után a vendégek leültek kártyázni, a vádlott felesége pedig bekapcsolta a rádiót. Egy ideig a Kossuth adót hallgatták, majd a francia rádió magyar adását kapcsolta a vádlott felesége, később pedig az ún. "Szabad Európa" hangja [!] recsegett a készülékből. A vádlott mindvégig az ágyban tartózkodott, a rádióval kapcsolatban megjegyzést nem tett, a kártyázók pedig inkább a játékra figyeltek, mintsem a rádióra, így Pálóczi István arra sem emlékezett, hogy zene szólt a készülékben, vagy pedig híreket mondott.
A megyei ügyészség a népi demokratikus államrend elleni izgatás buntette miatt emelt vádat a vádlott ellen egyrészt azért, mert a vádlott 1954. nyarán Nyircsák Jánost, a tsz-elnökét a népi demokratikus államrend, illetve annak alapintézménye elleni izgató kijelentések használata közepette szidalmazta, másrészt azért, mert 1955. februárjában a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" adóállomásainak magyar nyelvu híreit hallgatta, sőt lehetővé tette, hogy lakásán azt mások is hallgathassák, ő pedig állást foglalt a fenti rádiók által hangoztatott koholmányok mellett.
Az első vádponttal kapcsolatosan Nyircsák János tsz-elnök a vádlottra a nyomozás során súlyosan terhelő vallomást tett, a bíróság előtti tárgyaláson azonban ezt a vallomását teljes egészében visszavonta és azt állította, hogy a vádlott nem kiabált feléje izgató szavakat. Később ugyan azt is vallotta ez a tanú, hogy a vádlottól a kommunista kifejezést is hallotta, sőt lehet, hogy a "piszkos" jelző is elhangzott, de ezt nem meri határozottan állítani. A vádlott ezzel szemben tagadta, hogy a Nyircsákkal való szóváltása során a népi demokratikus államrend ellen izgató kifejezéseket használt volna, sőt a közelben tartózkodó Páll György és Pataki Mihály sem hallottak ilyen kifejezéseket tőle. Igaz ugyan, hogy Nyircsák János egy alkalommal ittas fejjel panaszkodott sógorának, Szőllősi Józsefnek, hogy a vádlott őt izgató kijelentések keretében becsmérelte, azonban Nyircsák János ezt is tagadta, sőt a sógorával történt szembesítés során is úgy nyilatkozott, hogy ha meg is tette, nagyon italos lehetett, mert a vádlott ilyen kijelentéseket vele szemben nem tett.
E vádpont tehát nem nyert bizonyítást, így őt ez alól bizonyítottság hiánya okából fel kellett menteni.
Az sem nyert bizonyítást, hogy a vádlott 1955. februárjában lehetővé tette rokonai és ismerősei részére a külföldi rádiók adásainak hallgatását és azokat a maga részéről helyesléssel fogadta volna. Soós János ui. határozottan vallotta, hogy a vádlott a vádbeli alkalommal betegágyban feküdt, onnan fel sem kelt és a francia rádió magyar nyelvu híreire, valamint a "Szabad Európa" recsegésére semminemu megjegyzést nem tett. Ilyen körülmények között az a tény, hogy a vádlott felesége a fenti alkalommal bekapcsolta a rádiót és az ott lévők egyes külföldi adásokat hallhattak, nem róható fel [a] vádlott terhére, mivel pedig egyéb izgató magatartása bizonyítást nem nyert, őt a megyei bíróság e vádpont alól a Bp. 180. -a a. pontjára figyelemmel bizonyítottság hiánya okából ugyancsak felmentette.
A felmentés következtében a bunjelként zár alá vett rádiót a vádlott részére ki kellett adni, a bunügyi költségek tárgyában tett intézkedés pedig a Bp. 245. -án alapszik.
Nyíregyháza, 1955. június hó 3. napján.
Nagy László sk. mb. bíró, Szolnoki Istvánné sk. és Borjus Pál sk. ülnök.
Ez az ítélet jogerős.
A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]
elnöki admin.
(ÁBTL 3.1.9. V-1217550 78-79. old.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő