"Szól a rádió"

Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel

Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Nyircsák János)

ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv készült Nyíregyháza, 1955 évben április hónap 14. napján.

A tanú vezeték- és utóneve: Nyircsák János
(...)
Munkahelye és beosztása: Szakoly "Vörössugár" tsz (volt tsz-elnök)
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: MDP-tag
(...)
A tanú a hamis tanúzás törvényes következményeire történt figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:

Milyen kapcsolata van Csontos János szakolyi lakossal?
Csontos Jánost közelebbről nem ismerem, mivel előzőleg Tiszapolgár községben laktam. 1944-ben költöztem Szakoly községbe, s ez időtől kezdve mint csendőrt ismertem. Csendőri tevékenységét nem ismerem, azonban a községben többször nyilvánította a csendőrséghez való viszonyát olyan irányban, hogy jobban ismeri a törvényeket, mint bárki. Egyébként gőgős személynek ismerem, aki több esetben lenézte a szegényebb parasztembereket. A felszabadulás után kb. 1945, vagy 46-ban tért haza Szakolyba, s ez időtől kezdve juttatott földjén dolgozott. 1952-ben [a] községi tanács mezőgazdasági osztályán dolgoztam, mint előadó, s egyben patronáltam az 1950-ben megalakult a "Vörössugár" termelőszövetkezetet. Ennek a szövetkezetnek 1954-ben lettem elnöke, amikor is Csontos János több esetben szidott, mint kommunistát azzal, hogy én akarom a község lakóit meggyőzni a termelőszövetkezetbe való belépésre. Igyekezett rokoni köreit ellenem állítani a termelőszövetkezet kiszélesítése ellen, akik több esetben gúnyos megjegyzésekkel illettek a községben.

Milyen tszcs-ellenes kijelentései voltak Csontosnak?
1954. júniusában mint elnök kimenetem a mezőre, hogy a tsz dolgozóit ellenőrizzem munkájukban. Ez alkalommal mint [a] Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség szervezet vezetője magammal vittem 1 db kispuskát, hogy a környékben lévő szarka madarakat irtsam, mivel többen panaszolták, hogy a csirkéket elhordja. Közben a tsz-tagok, akik egyébként [a] tengeri első kapálását végezték, felhívták figyelmemet arra, hogy a megkapált tengeri-földön idegen jószágok legelnek. Én látva az eseményt, odamentem a jószág gazdájához - Pál Istvánhoz - és kértem, hogy hajtsa le jószágját a földről, mire az le is hajtotta. Majd a közelben lévő Csontos János azt kiabálta nekem, hogy te "piszkos kommunista", mit lövöldözöl itt. Én mivel láttam, hogy Csontos János erős felindulásban van, nem álltam le vele vitatkozni, odamentem a tsz-dolgozókhoz. Útközben drasztikus megjegyzésekkel illette anyámat, majd azt mondta, hogy te "piszkos kommunista" el kellene téged zavarni innen a faluból, mert te akarod az embereket a termelőszövetkezetbe bevonni, hogy azok ott tönkre menjenek. Azt akarod, hogy azok vízbe fulladjanak, s éhen pusztuljanak. De majd eljön még az idő, hogy ilyen emberekkel leszámolhatunk.

Kik hallották Csontos János fenti kijelentéseit?
Csontos János tsz-ellenes kijelentéseit a közelben lévő Pál István VB-tag hallotta.

Mit kíván még az üggyel kapcsolatosan előadni?
Előadni kívánom, hogy a fenti eset lezajlása után mint elnök féltem az esti órákban a községben járni, mivel attól tartottam, hogy Csontos rokoni köreiből valaki megver tsz-tevékenységemért. Ugyanis egy esetben - a húsvéti ünnepek alkalmával - felmentem a földmuves szövetkezet italbolt helyiségébe, hogy egy fröccsöt elfogyasszak. A korcsmában ez alkalommal jelen volt Csontos testvérei és id. Szőllősi János rokonom, akivel italfogyasztás közben koccintottam. Majd odajött Csontos egyik testvére és azt mondta, hogy mit koccintol ezzel a szar bandával. Én azonban nem szóltam hozzá, mivel arra gondoltam, hogy belém akar kötni, s majd rövidesen elmentem haza.

Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem kívánok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg, melyet a jegyzőkönyv helyesen tartalmaz, amit átolvasása után aláírásommal is igazolok.

Felvette:
Németh József
áv. alhdgy. 

                                                 

 Nyircsák János
vallomástevő


(ÁBTL 3.1.9. V-127550 40-42. old.)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt július 30.

1919

Román csapatok átkelnek a Tiszán, és megindulnak Budapest felé. Két nap múlva elbukik a Magyar Tanácsköztársaság.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők