"Szól a rádió"

Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel

Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Nyircsák János)

ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG

Tanúkihallgatási jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv készült Nyíregyháza, 1955 évben április hónap 14. napján.

A tanú vezeték- és utóneve: Nyircsák János
(...)
Munkahelye és beosztása: Szakoly "Vörössugár" tsz (volt tsz-elnök)
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: MDP-tag
(...)
A tanú a hamis tanúzás törvényes következményeire történt figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:

Milyen kapcsolata van Csontos János szakolyi lakossal?
Csontos Jánost közelebbről nem ismerem, mivel előzőleg Tiszapolgár községben laktam. 1944-ben költöztem Szakoly községbe, s ez időtől kezdve mint csendőrt ismertem. Csendőri tevékenységét nem ismerem, azonban a községben többször nyilvánította a csendőrséghez való viszonyát olyan irányban, hogy jobban ismeri a törvényeket, mint bárki. Egyébként gőgős személynek ismerem, aki több esetben lenézte a szegényebb parasztembereket. A felszabadulás után kb. 1945, vagy 46-ban tért haza Szakolyba, s ez időtől kezdve juttatott földjén dolgozott. 1952-ben [a] községi tanács mezőgazdasági osztályán dolgoztam, mint előadó, s egyben patronáltam az 1950-ben megalakult a "Vörössugár" termelőszövetkezetet. Ennek a szövetkezetnek 1954-ben lettem elnöke, amikor is Csontos János több esetben szidott, mint kommunistát azzal, hogy én akarom a község lakóit meggyőzni a termelőszövetkezetbe való belépésre. Igyekezett rokoni köreit ellenem állítani a termelőszövetkezet kiszélesítése ellen, akik több esetben gúnyos megjegyzésekkel illettek a községben.

Milyen tszcs-ellenes kijelentései voltak Csontosnak?
1954. júniusában mint elnök kimenetem a mezőre, hogy a tsz dolgozóit ellenőrizzem munkájukban. Ez alkalommal mint [a] Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség szervezet vezetője magammal vittem 1 db kispuskát, hogy a környékben lévő szarka madarakat irtsam, mivel többen panaszolták, hogy a csirkéket elhordja. Közben a tsz-tagok, akik egyébként [a] tengeri első kapálását végezték, felhívták figyelmemet arra, hogy a megkapált tengeri-földön idegen jószágok legelnek. Én látva az eseményt, odamentem a jószág gazdájához - Pál Istvánhoz - és kértem, hogy hajtsa le jószágját a földről, mire az le is hajtotta. Majd a közelben lévő Csontos János azt kiabálta nekem, hogy te "piszkos kommunista", mit lövöldözöl itt. Én mivel láttam, hogy Csontos János erős felindulásban van, nem álltam le vele vitatkozni, odamentem a tsz-dolgozókhoz. Útközben drasztikus megjegyzésekkel illette anyámat, majd azt mondta, hogy te "piszkos kommunista" el kellene téged zavarni innen a faluból, mert te akarod az embereket a termelőszövetkezetbe bevonni, hogy azok ott tönkre menjenek. Azt akarod, hogy azok vízbe fulladjanak, s éhen pusztuljanak. De majd eljön még az idő, hogy ilyen emberekkel leszámolhatunk.

Kik hallották Csontos János fenti kijelentéseit?
Csontos János tsz-ellenes kijelentéseit a közelben lévő Pál István VB-tag hallotta.

Mit kíván még az üggyel kapcsolatosan előadni?
Előadni kívánom, hogy a fenti eset lezajlása után mint elnök féltem az esti órákban a községben járni, mivel attól tartottam, hogy Csontos rokoni köreiből valaki megver tsz-tevékenységemért. Ugyanis egy esetben - a húsvéti ünnepek alkalmával - felmentem a földmuves szövetkezet italbolt helyiségébe, hogy egy fröccsöt elfogyasszak. A korcsmában ez alkalommal jelen volt Csontos testvérei és id. Szőllősi János rokonom, akivel italfogyasztás közben koccintottam. Majd odajött Csontos egyik testvére és azt mondta, hogy mit koccintol ezzel a szar bandával. Én azonban nem szóltam hozzá, mivel arra gondoltam, hogy belém akar kötni, s majd rövidesen elmentem haza.

Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem kívánok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem meg, melyet a jegyzőkönyv helyesen tartalmaz, amit átolvasása után aláírásommal is igazolok.

Felvette:
Németh József
áv. alhdgy. 

                                                 

 Nyircsák János
vallomástevő


(ÁBTL 3.1.9. V-127550 40-42. old.)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő