Jules Verne francia író (*1828)Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Források
Jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásáról 1.
Nyíregyháza, 1955. március 29-én
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Kik szoktak [az] Ön lakására menni rádióhallgatás céljából?
Rádióhallgatás céljából 2 esetben felkeresett lakásomon:
| Bíró János Kohári Ferenc Soós János Irinyi József | sógorom '' '' |
Palócz István szakolyi lakosok. 1955. februárban a magyar hírek meghallgatása után Bíró János és Kohári Ferenc megkért, hogy kapcsoljam át a rádiót a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreire, mivel kíváncsiak a világ politikai eseményeire. Kérésüknek eleget téve a rádiót átkapcsoltam a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásaira. A "Szabad Európa" ez alkalommal Nagy Imre, a Minisztertanács Elnökének beszédével kapcsolatosan elmondta, hogy Nagy Imre most már az új szakasz politikájáról lemondva megelégszik az ó politikával is, mely az egyéni gazdálkodás előnyeit biztosítsák. Látva azt, hogy politikájukkal nem érnek el eredményt, meghátráltak, mely a "kommunista rendszer meggyengülését idézte elő"
A "Szabad Európa" magyar nyelvu híreinek meghallgatása után átkapcsoltam a rádiót "Amerika Hangjára", ahol a rövid hírek után istentiszteletet hallgattunk.
Mikor és hogyan értékelték ki a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit?
1955. februárban, amikor a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit hallgattam, a fenti személyek voltak jelen. A hírek befejezése után az ott lévő személyek leültek kártyázni, s majd Kohári Ferenc azt mondta, hogy "ezek csak izgatják a magyar embereket a rendszer ellen, de nem cselekednek". O ezt hallotta már régebben is, de politikájuk nem változott meg.
Mi volt a jelenlévők véleménye?
A jelenlévők nem nyilvánítottak véleményüket, látva azt, hogy egyetértenek Kohárival.
Hány esetben hallgatta Kohári a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait?
Kohári 2 esetben 1955. február hónapban hallgatta lakásomon a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait.
Megjegyezni kívánom, hogy rádióhallgatáson kívül több esetben volt lakásomon Kohári. Ilyen esetekben kért, hogy kapcsoljam be a rádiót a "Szabad Európa" adására, de kérését minden esetben elutasítottam azzal, hogy nem hallgathatja nálam a rádiót, mert ha rájön a hatóság, akkor mint volt csendőrt felelősségre vonnak.
Mióta járnak Ön lakására a fenti személyek?
Az általam felsorolt személyek 1955. februárjában két esetben voltak lakásomon. Ilyen esetekben kártyázással és hírek hallgatásával töltöttük el az időt.
Ezt a vallomását nem fogadom el!
Adataink szerint Ön lakására rendszeresen elmentek a fenti személyek rádiót hallgatni!
Tegyen vallomást arról, hogy hány esetben voltak lakásán a fenti személyek!
Határozottan állítom, hogy a fenti személyek két esetben voltak csak, ezen kívül nem voltak többet lakásomon. A második esetben, amikor elutasítottam őket a "Szabad Európa" hírek meghallgatása miatt, ez időtől nem jártak lakásomra.
Erre a kérdésre még visszatérek!
A jegyzőkönyvet átolvastam és a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Felvette: |
| Csontos János |
Készítette: NJ/KM.
Nyt, sz. 46/2/2.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 12-15. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő