Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásáról 2.
Nyíregyháza, 1955. március 31-én
(...)
1955. március 30-i kihallgatása során tagadta, hogy Bíró János, Irinyi József, Soós János, Kohári Ferenc, Palócz István szakolyi lakosok két eseten kívül hallgatták volna a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit!
Fenntartja még ezen vallomását?
Vallomásomat csak annyiban tartom fenn, hogy Bíró János kivételével a fent megnevezett személyek 2 eseten kívül nem voltak rádiót hallgatni lakásomon.
Beismerem azonban azt, hogy Bíró János mindennapos volt lakásomon, s ilyen eseteken közösen hallgattuk a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait. O több esetben - minden kérés nélkül - bekapcsolta rádiómat és hallgatta a "Szabad Európa" hangját [!].
Emlékezetem szerint ez évben családommal távol voltam lakásomtól, amikor Bíró egyedül maradt lakásomon és hallgatta az idegen állomások magyar nyelvu adásait, mely rágalmazta a népi demokráciát. Bíró erről nekem személyesen tett említést, hogy a "Szabad Európát" hallgatta.
Ilyen és hasonló esetekben, amikor a fenti személyek is jelen voltak, meghallgatták a "Szabad Európa" és amerikai rádió hangjának [!] magyar adásait, mely Nyugat-Németország felfegyverzésének szükségességéről beszélt. Egyéb hírekre nem emlékszem vissza.
Kik terjesztették a "Szabad Európa" adásait a községben?
Részemről senkivel nem közöltem a "Szabad Európa" híreit. Azt azonban nem tudom, hogy az ott lévő személyek közül kik terjesztették a híreket.
Milyen előzetes megbeszélések történtek a lakásán való csoportosulásra?
Senkit nem tájékoztattam arról, hogy lakásomon mikor és milyen csoportosulás lesz. Én maga sem tudtam, hogy 2 esetben miért csoportosultak lakásomon a fenti személyek. Erről csak akkor szereztem tudomást, amikor azt mondták, hogy kapcsoljam be rádiómat a "Szabad Európa hangjára [!], s majd meghallgattuk a híreket.
A jegyzőkönyvet átolvastam és a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.
Felvette:
Németh József | Csontos János |
Készítette: NJ/KM.
Nyt, sz. 46-2/3.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 16-17. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
1914
1916
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
1919
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
1919
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
1945
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő