A normandiai partraszállási hadművelet első napja, a „D-day”.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Soós János)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A tanú vezeték- és utóneve: Soós János
(...)
Munkahelye és beosztása: Balkány ÁMG traktorvezető
Iskolai végzettsége: 6 elemi
Pártállása: pártonkívüli
(...)
A tanú a törvényes figyelmeztetések után az alábbiakat adja elő:
Mióta ismeri Ön Csontos János volt csendőr szakolyi lakost?
Csontos János szakolyi lakost 1954. július óta ismerem, mivel a községben nősültem, és 1954. nyarán költöztem oda. Vele beszélő viszonyban cséplés alkalmával kerültem, mivel nála is csépeltem. Ettől az időtől kezdve, ha az utcán találkoztunk, hosszabb-rövidebb ideig közömbös dolgokról beszélgettünk, azonban a lakásán 1955. februárjáig nem voltam.
Mikor és kinek a meghívására ment el Csontos János szakolyi lakos lakására?
Kb. két héttel ezelőtt átmentem Kohári Ferenc szakolyi lakos lakására, mivel a lakásán füstöltem disznóhúst. Ez alkalommal Kohári mondta, hogy menjünk át a sógoránál, Csontos Jánosnál és ott kártyázgatunk, közben hallgatjuk a rádiót is. Én a meghívást elfogadtam, 1955. február 27-én este átmentem.
Kiket talált Ön Csontos János lakásán és mit csináltak ott?
Rajtam kívül Csontos lakásán találtam Irinyi József szakolyi lakost, kisparasztot, Pálóczi István kisparasztot, és Bíró János kisparasztot, és Kohári Ferencet, akivel együtt mentem át. Csontos lakásán hozzáfogtunk kártyázni, közben Csontos bekapcsolta rádióját, előbb meghallgattuk a magyar híreket, majd utána Szabad Európát és amerikai rádió magyar nyelvu adását, de ezen kívül meghallgattuk a francia adó magyar nyelvu adását is, amely böcsmérelte és rágalmazta népi demokráciánkat. A hírek meghallgatása után Csontos megjegyezte, lássátok, ez így van, ahogy a rádió bemondta.
Mivel az idő előrehaladott, kb. 9 órakor én elmentem haza, azonban a többiek, amiről később tudomást szereztem, kb. 12 óráig maradtak ott.
Van-e az üggyel kapcsolatosan más előadnivalója?
Előadni kívánom még azt, hogy még egy alkalommal, illetve 1955. március 6-án ismét átmentem Csontos János szakolyi lakoshoz, ahol a fent megjelölt személyek ott voltak. Azonban ez alkalommal rádiót nem hallgattuk meg, csak kártyáztunk. Azonban tudomásom van arról, hogy a fent megnevezett személyek már korábban is több alkalommal átjártak Csontos János szakolyi lakoshoz.
Az üggyel kapcsolatosan egyebet előadni nem tudok, a jegyzőkönyv helyesen van felvéve, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Kmft.
Felvette: |
| Vallomástevő: |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 19-20. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 06.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő