Darányi Kálmán miniszterelnök Berlinben Horthy kormányzó megbízásából tárgyal Adolf Hitler birodalmi kancellárral, Wilhelm Keitel tábornok...Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (Bíró János)
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Szakoly, 1955 évben március hónap 30. napján.
A tanú vezeték- és utóneve: Bíró János
(...)
Munkahelye és beosztása: Szakoly gazdálkodó
Iskolai végzettsége: 4 elemi
Pártállása: pártonkívüli
(...)
A tanú a hamistanúzás törvényes következményekre történt figyelmeztetés után az alábbiakat adja elő:
Milyen kapcsolata van Csontos Jánossal?
Csontos Jánost gyermekkora óta ismerem, vele azonban közelebbi kapcsolatom nem volt. Mint rokonomat több esetben felkerestem lakásán, ahol beszélgetéssel és kártyázással töltöttük el az időt. Ilyen esetekben elmondta, hogy 1939-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra Nyíregyházára. Az alakulattól az 1940-es évben átment a csendőrség kötelékébe, ahol szakaszvezetői rendfokozatot ért el. 1945-ben szovjet fogságba esett, majd ugyanaz évben került haza Szakoly községbe.
Milyen időközönként szokta felkeresni Csontos Jánost?
(...) gyakran felkerestem Csontos Jánost lakásán, ahol több esetben meghallgattuk a magyar rádió híreit. A magyar hírek meghallgatása után Csontos átkapcsolta a rádiót a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreire, mely rágalmazta a népi demokratikus rendszert,
Mikor és kinek a jelenlétében hallgatta a "Szabad Európa" magyar nyelvu adásait?
1955. januárban vagy februárban voltam Csontos János lakásán, ahol jelen volt Kohári Ferenc, Palócz István, Irinyi József és Soós János szakolyi lakosok.
Hány esetben hallgatták a "Szabad Európa" rádió magyar nyelvu adását?
Csontos János lakásán kb. 3-4 esetben hallgattam a "Szabad Európa" hangját [!], azonban azokra konkrétan visszaemlékezni nem tudok. Arra visszaemlékszem, hogy a rendszert rágalmazta.
Miről beszélgettek a "Szabad Európa" hírek meghallgatása után?
Kohári Ferenc és az ott lévő személyek beszéltek Nagy Imre Minisztertanács Elnökének helyzetével kapcsolatosan, melyről a "Szabad Európa" is beszélt. Később nem tudom, hogy miről beszélgettek, mivel elmentem haza.
Mást az üggyel kapcsolatosan előadni nem tudok, vallomásomat az igazságnak megfelelően tettem, melyet a jkv. helyesen tartalmaz, s azt aláírásommal is igazolok.
Felvette: |
| Bíró János |
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 21-22. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 14.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő