"Szól a rádió"

Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel

Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.

Összefoglaló jegyzőkönyv Csontos János kihallgatásártól

Nyíregyháza, 1955. április 5-én

(...)

Ismertesse rövid életrajzát!
Szegényparaszt családból származom, szüleimnek vagyonuk nem volt. Apám, Csontos József a földreform során 71 kh. földet, én pedig 31 kh. földet kaptam. Apám később, mivel beteg lett, a földet muvelni nem tudta, így én dolgoztam a földjén is. 15-en voltunk testvérek. 5 elemi iskolát végeztem Szakolyban. 1934-től a Szentmiklósi uradalomban dolgoztam, mint szerződött munkás.
1939. október 5-én tényleges katonai szolgálatra vonultam be Nyíregyházára a hegyi málházó 1-es ütegéhez. 1940. márciusában Ökörmezőre lettem áthelyezve a hegyi vadászok 10-es ütegéhez. 1941. júniusában Taranyára helyeztek a határvédelemhez. 1941. novemberben leszereltek és hazamentem szüleimhez Szakolyba.
1941. tavaszán Majdánkán jelentkeztem a csendőrséghez. 1942. január 1-én Kassára vonultam be a 8. kerületi csendőrparancsnokságra. A felszerelésem után mint próbacsendőrt kihelyeztek a tolcsvai csendőrőrsre. 1943. júniusában 8 hónapos járőrtárs iskolába vezényeltek Nagyváradra. 1943. novemberben mint csendőrt véglegesítettek. 1944. májusában az iskolán szakaszvezetői rendfokozatot értem el és az iskola után Bódvaszilas községbe helyeztek a csendőrősre, ahol 1944. december 20-ig mint járőrtárs teljesítettem szolgálatot.
1944. december 20-án Kassára összpontosították a csendőrséget a front megerősítésére. Nekem, mint csendőrnek Kassára kellett volna mennem, de útközben Szuhaji Imre cső. ftörm. - őrparancsnokommal - megszöktünk, s Edelény községbe mentünk, Szuhaji anyósához. Itt vártam be a szovjet katonák bevonulását, s majd 1945. január 18-án önként léptem be a néphadseregbe Miskolcon. A néphadseregnél, mint volt csendőrt 1945. májusában leszereltek és hazamentem Szakolyba.
(...) 1945-től 11 kh. földön gazdálkodtam őrizetbe vételemig.

Milyen politikai pártnak volt tagja?
Politikai pártnak vagy szervezetnek tagja nem voltam. Jelenleg is pártonkívüli vagyok. (...)

Hová szokott járni szórakozni?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 Ft-os rádiót, azt szoktam hallgatni.

Kik szoktak lakására menni rádióhallgatás céljából?
Lakásomon 1955. februárban két esetben felkeresett Bíró János, Kohári Ferenc, Irinyi József rokonom és Soós János, Palócz István ismerősöm, rádióhallgatás céljából.

A fent említett személyekkel milyen híreket szoktak meghallgatni?
Beismerem, hogy amióta rádióm van, a magyar híreken kívül rendszeresen meghallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit.

Mikor és miért keresték fel lakásán a fenti személyek?
A "Szabad Európa" hírekből tájékoztattam a fenti személyeket és ennek alapján 1955. februárban két esetben felkeresett lakásomon a "Szabad Európa" hírek meghallgatása céljából.
Este kb. 20 órai magyar hírek meghallgatása után Bíró János és Kohári Ferenc kérésére átkapcsoltam a rádióm a "Szabad Európa" magyar nyelvu adására, mivel kíváncsiak voltunk a világ politikai eseményeire.
Ez alkalommal a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreiben elmondták, hogy Nagy Imre a Minisztertanács Elnöke most már az új szakasz politikájáról lemondva, megelégszik az ó politikával is, mely az egyéni gazdálkodás előnyeit biztosítsák. Látva azt, hogy politikájukkal nem érnek el eredményt, meghátráltak, mely a kommunista rendszer meggyengülését idézi elő.
A "Szabad Európa" hírek meghallgatása után átkapcsoltam a rádiót az Amerika Hangjára. A hírekben elmondták, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése folyamatban van, mely a kommunista rendszerek megdöntésére irányul.

Miről beszélgettek a hírek befejezése után?
[A] "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreinek befejezése után az ott lévő személyek leültek kártyázni s majd Kohári Ferenc azt mondta, hogy ezek csak biztatják a magyar embereket a rendszer ellen, de nem cselekszenek. O ezt hallotta már régebben is, de politikájuk nem változott meg.

Kik szokták rendszeresen felkeresni lakásán?
Beismerem, hogy rendszeresen felkeresett lakásomon 1955. január 1-től Kohári Ferenc és Bíró János rokonom. Bíróval és Kohárival több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásait, mely az elkövetkező rendszerváltozással foglalkozott, mellyel mindhárman egyetértettünk.
Megjegyezni kívánom, hogy mindennapos volt lakásomon Bíró János, aki a távollétem alkalmával is bekapcsolta a rádiómat a "Szabad Európa" és Amerika Hangjára, ezt tőle tudtam meg hazatérésem után.

Hívta-e Ön ezen személyeket lakására a "Szabad Európa" rádió adásainak hallgatására?
A fenti személyeknek elmondtam, hogy hallgattam a "Szabad Európa" magyar nyelvu híreit, de nem közöltem velük, hogy mikor. Ilyen céllal lakásomra senkit nem hívtam. Fenti személyek 1955. februárban két esetben lakásomra jöttek és kértek, hogy kapcsoljam be a rádiót a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adásaira. Ennek alapján bekapcsoltam a rádiómat a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar adására, melyet csoportosan hallgattunk és kiértékeltünk.

Védelmére mit kíván előadni?
Védelmemre előadni kívánom, hogy nem ismerem a mai törvényeket, s ennek következtében engedtem meg, hogy lakásomon két esetben csoportosan hallgassák a "Szabad Európa" adásait, melyet végül megbeszéltünk. A második esetben pedig elutasítottam őket lakásomról a hírek meghallgatása után azzal, hogy ilyen célból ne jöjjenek többet lakásomra.

A jegyzőkönyvet átolvastam, a benne foglaltak megfelelnek a valóságnak.

 

 Felvette:
Németh József
áv. alhdgy.

Csontos János
             gyanúsított           

 Végső Gyula
ügyész

 

Készítette: NJ/KM.
Nyt.sz. 46/2/8.

(ÁBTL 3.1.9. V-127550 28-30. old.)

Kulcsszavak

Ezen a napon történt szeptember 17.

1939

A szovjet hadsereg betör Lengyelországba és elfoglalja annak Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia területeit (a Molotov–Ribbentrop-paktum...Tovább

1963

Elindul a Malév első Európán kívüli járata Kairóba, athéni közbülső leszállással Il–18-as típusú gépekkel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő