Felrobbantják az Újpesti vasúti hidat.Tovább
"Szól a rádió"
Egy államvédelmi tiszt esete a szocialista törvényességgel
Hová szokott járni szórakozni Szakolyban?
Szórakozni nem szoktam elmenni, mivel 1943. december 16-án vettem egy 800 forintos rádiót és azt szoktam hallgatni.
Milyen híreket szokott hallgatni a rádióban?
A magyar rádió Kossuth és Petőfi adásaiban rendszeresen meghallgattam a híreket és színházi közvetítéseket.
Beismerem, hogy a magyar rádió híreinek meghallgatása után több esetben hallgattam a "Szabad Európa" és az "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, ahol általában családom volt jelen.
Csontos János elleni bűnügy - vádirat
BM Szabolcs-Szatmár megyei Főosztály
Áv. Vizsgálati Osztálya
Szigorúan titkos!
Tárgy: Csontos János elleni bunügy
V á d i r a t
Csontos János volt cső. szkv. Ellen a BHÖ. 2. pont (a) bekezdésében foglalt népi demokratikus államrend elleni izgatás buntette miatt.
Csontos János izgatás gyanúja miatt került előzetes letartóztatásba.
A vizsgálat a következőket állapította meg:
Terhelt 1942-től mint csendőr teljesített szolgálatot 1944-ig. Rendszerellenes beállítottsága révén több esetben hallgatta a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" magyar nyelvu híreit, melyet környezetében terjesztett.
Ennek alapján 1955. február első és második felében a "Szabad Európa" és "Amerika Hangja" a népi demokratikus Magyarországot rágalmazó és becsmérlő magyar nyelvu híreinek meghallgatása céljából 2 esetben felkereste lakásán Bíró János, Kohári Ferenc, Irinyi József rokonai, valamint Soós János ás Palócz István ismerőse.
Terhelt kihallgatása során fenti buncselekmény elkövetését beismerte (1-2. sz. jegyzőkönyv), de bizonyítja azt Bíró János és Soós János tanúvallomási jegyzőkönyve is.
Fentiek alapján
Az 1955. március 31. óta előzetes letartóztatásban lévő
Csontos János terhelt ellen ([...] 5 elemit végzett, gazdálkodó, pártonkívüli, büntetlen előéletu, Szakoly, József Attila u. 4. szám alatti lakos)
vádat emelek,
Mert a BHÖ. 2. pont (a) bekezdésében foglalt népi demokratikus államrend elleni izgatás buntettét követte el.
Bíróság elé idézendők:
1.) Csontos János terhelt (M. Börtön Psága útján)
2.) Bíró János tanú (Szakoly, József Attila u. 12. sz.)
3.) Soós János tanú (Szakoly, Mihálydi u. 25. sz.)
A tárgyalás megtartására a Bp. 23 (a) pontja alapján a megyei bíróság illetékes.
Nyíregyháza, 1955. április 5.
Németh József áv. alhdgy.
(ÁBTL 3.1.9. V-127550 31-32. old.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő