Wagner Ferenc, pozsonyi meghatalmazott jelentése a külügyminiszternek és minisztériumi tervezet a levélből adódó feladatokra

Wagner Ferenc, pozsonyi meghatalmazott jelentése a külügyminiszternek és minisztériumi tervezet a levélből adódó feladatokra

a.
Az áttelepítendő magyarok érdekvédelmére Pozsonyba kirendelt meghatalmazott 1946. július 23-i jelentése a külügyminiszternek a magyarok anyanyelvi művelődési hiányáról

Meghatalmazott az Áttelepítendő Magyarok Érdekvédelmére Csehszlovákiában

Pozsony, 1946. július 23-án

Tárgy: Anyanyelvi művelődési lehetőségek hiánya Csehszlovákiában

Csehszlovákia magyar nemzetisége három iskolaéve jogfosztottságban él.

Az első években a dolog természeténél fogva legkiáltóbb sérelemnek a vagyonjogi bizonytalanság, majd pedig a most már intézményesen folyó vagyonelkobzás bizonyult.

Évek múltán amikor [a] vagyonából kiforgatott kisebbségi magyarság közellátási viszonyai (élelmezés, ruházkodás) még mindig jóval magasabb szinten állnak, mint az anyaállamban, mint centrális probléma felvetődik a beiskolázás, s általában az iskolai oktatás elmaradása. A magyarság kulturális helyzetképe az alábbi kategóriákat mutatja:

I. Növendékek szlovák tannyelvű iskolákba jártak. A felszabadítás óta ezeknek száma fokozatosan emelkedett. Az orosz hadsereg megnyitotta [a] magyar iskolákat, azok kivonulása után a csehszlovák hatóságok egytől-egyik beszüntették. A magyar nemzetiségű növendékek a szlovák tannyelvű iskolákban a fajvédelmi rendelkezések következtében hátrányban vannak, pl. a pozsonyi szlovák egyetem kisebbségi magyar hallgatói külföldi állampolgárokként kezeltetnek, a külföldi hallgatókra kiszabott magasabb (kétszeres) díjakat fizetik stb. Ez évi október 1-én a tervek szerint, a kisebbségi magyarok lehallgatott féléveit az esetben beszámítják, ha addig az időpontig a csehszlovák köztársaság teljes joghatályú állampolgáraivá válnak, azaz, ha megszerzik a csehszlovák állampolgárságot.

II. A módosabb szülők, főleg a hozzájuk tartozó napszámba járó vagy természetbeni juttatásért tanító pedagógusokkal - titokban - magánúton taníttatják gyermekeiket anyanyelven.

III. A gyermekek teljesen nélkülözik mind az államnyelvi, mind pedig az anyanyelvi oktatást-nevelést. Ezeknek száma látszik a legnagyobbnak.

A jelenleg uralkodó, nevelés lélektani szempontból helyrehozhatatlanul káros helyzetre felhívom Miniszter úr figyelmét azzal, hogy az illetékes vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr, valamint a lakosságcsere kormánybiztosa már jó előre foglalkozzanak ezzel a kérdéssel az áttelepítésre kerülő magyar családok sok ezer gyermeke érdekében.

Dr. Wagner Ferenc s. k.
min[iszteri] o[sztály] tan[ácsos]
hivatalvezető

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-3. tétel-93142-1946. (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ügyosztálya). Egyszerű másolat.

b.
Pro domo és átirat-tervezet a lakosságcsere kormánybiztosának a pozsonyi meghatalmazott jelentéséből adódó feladatokról

Az áttelepítésre kerülő csehszlovákiai magyarok érdekvédelmére kiküldött megbízottnak a Külügyminisztériumnak hozzánk is megküldött jelentése a csehszlovákiai magyar kisebbséghez tartozó tanulóifjúság problémáival foglalkozik.

Iskoláztatás szempontjából három csoportot állapít meg. 1.) Az első csoportba sorolja azokat, akik tisztán szlovák tanítási nyelvű iskolába járnak. 2.) A második csoportba tartozók: (módosabb) szülők állástalan pedagógusokkal magánúton taníttatják gyermekeiket. 3.) A gyermekek teljesen nélkülözik a tanítást. A helyzetet a jelentés „nevelés lélektani szempontból helyrehozhatatlanul káros"-nak minősíti, s egyben a VKM intézkedését is kéri az áttelepítésre iskoláztatására vonatkozóan.

Véleményünk szerint - a jelentés kívánságán túlmenően - a jelenlegi csehszlovákiai magyar oktatásügy szomorú állapotával kapcsolatban két, illetőleg kettős problémával kellene foglalkozni. Külön probléma a Csehszlovákiában maradók és külön a kiutasításra kerülőkkérdése. A Csehszlovákiában maradó magyar gyermekek iskoláztatásának problémájával azonban jelen pillanatban nem áll módjában foglalkozni. E kérdés szoros összefüggésben van azzal, hogy miképpen döntenek a párizsi békekonferencián a csehszlovákiai magyarság sorsáról; megoldása, sőt, még a megoldási lehetősége felvetése is meghaladja a VKM hatáskörét. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy a határon túl maradt magyarságnak a jelentésben vázolt helyzete több, mint elszomorító. Előadónak éppen egyik közelálló családtagján keresztül volt alkalma tapasztalni, hogy a mai Csehszlovákia szlovák nyelvű iskolája a gyermeki lélekre különben is romboló idegen nyelvű iskolákon túlmenőenagresszíven és pokoli tervszerűséggel igyekszik kiölni a gyermekből mindent, ami a magyarsággal kapcsolatos. Ott, ahol a szülői ház ezt ellensúlyozni tudja, magántanító alkalmazásával, vagy legalább azzal, hogy valamelyik szülő rendszeresen foglalkozik a gyermekével, az iskola nem éri el ily gyorsan kitűzött elidegenítő célját, mint szeretné, bár a szülői ház és az iskola viszálya-pöre itt is lelki hasadást eredményez, és a tanuló további lelki fejlődésére mérhetetlenül rossz hatással van. Ott, ahol a szülőnek sem anyagi eszközei nincsenek, sem pedig idő nem áll rendelkezésre, hogy gyermekének iskolai fejlődésével foglalkozzék, vagy lassú elszlovákosodás, vagy pedig színvonal-süllyedés lesz ennek a rendszernek az eredménye. Különösen áll ez a gyermekeknek arra a nem kis csoportjára, akik teljesen ki vannak rekesztve mindennemű művelődési lehetőségből csak azért, mert magyarok. Mióta a művelt világ államai bevezették a kötelező népoktatást, nincs rá példa, hogy tanulók ezrei iskola és tanító nélkül maradjanak, csak azért, mert egy bizonyos nemzetiséghez tartoznak.

Mint említettük, sajnos a Csehszlovákiában maradó kisebbséggel kapcsolatban csak a tudomásul-vételre szorítkozhatunk; e kérdés eldöntése és a benne való intézkedés a nemzetközi fórumok hatáskörébe tartozik. Tudtunkkal a csehszlovákiai magyarság üldözésének egyéb problémáival kapcsolatban ez a kérdés is ott szerepel a magyar békedelegáció tárgyalási anyagában. Ami új, s amit eddig még nem hallott a magyar közvélemény: az egyetemi hallgatóknak nemzetiségi, ill. faji alapon való háttérbe szorítása. Mint oly sok más a mai csehszlovák intézkedések közül, ez is végzetesen hasonlít a letűnt nemzetiszocialista korszak intézkedéseihez. Felvetődik a kérdés: nem lehetne-e fölkérni a magyar egyetemeket, hogy a világ egyetemeinek figyelmét felhívják erre a szomorú tényre s a humánum nevében fölkérjék őket: tiltakozzanak az ellen, hogy még ma is van ország, ahol a tanulni vágyó hallgatók között származás, anyanyelvszempontjából tesznek különbséget.

Az áttelepítésre kerülő gyermekek iskoláztatásának kérdése már a VKM hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az áttelepítésre bármikor sor kerülhet, már most meg kellene kezdeni erre vonatkozólag az előkészületeket. Az érdekvédelmi meghatalmazott jelentése szerint „sok ezer" gyermekről van szó, tehát a kérdést intézményesen kellene megoldani, különösen a népoktatás vonalán. A lakosságcsere kormánybiztosával egyetértésben ki kellene jelölni néhány olyan budapesti és vidéki iskolát, ahol - lehetőleg - a Felvidékről származó tanítók külön módszerrel és esetleg külön, erre a célra készített alkalmi tanterv alapján kísérelnék meg helyrezökkenteni az áttelepített szülők gyermekeinél előállt lelki-szellemi hiányokat.

Az előkészítő munkálatoknál állandó összeköttetést kellene teremteni a lakosságcsere kormánybiztosával. A népiskola I-IV. osztályára külön átmeneti és alkalmi tantervet kellene készíteni a Felvidékről nemrég kiutasított és a mai lelki-szellemi helyzetet jól ismerő pedagógusok bevonásával. E tanterv elkészítésénél feltétlenül figyelembe kellene venni azokat a szempontokat, melyeket fentebb kifejtettünk, különösen az idegen nyelvű, idegen szellemű és agresszívan magyar-ellenes iskola lélekmérgező hatásának szempontját. E célból a minisztérium illetékes ü.o.-inak [ügyosztályainak] és az OKT-nek [Országos Közoktatási Tanácsnak] a részvételével értekezletet kellene tartani. Mindezek alapján - első lépésként - tisztelettel bemutatjuk a következő kiadványtervezetet:

Magyar-csehszlovák lakosságcsere kormánybiztosa

Budapest
Géza u[tca] 2.

Mellékelten tisztelettel megküldöm a Csehszlovákiából áttelepítendő magyarok érdekvédelmére meghatalmazottnak a csehszlovákiai magyarság iskolaügyi helyzetéről szóló jelentését. E jelentés szerint sok ezer gyermek áttelepítése várható Magyarországra, akik már három iskolai éven keresztül vagy idegen nyelven vagy általában nem tanultak. Kívánatosnak tartanám a áttelepítésre kerülő gyermekek hibáján kívül történt mulasztása helyrehozatala céljából a kérdés intézményes megoldását s ezért tisztelettel kérek választ a következő kérdésekre:

1.) az áttelepítésre kerülő előreláthatóan sok ezer családot hol fogják elhelyezni?

2.) amennyiben esetleg átmenetileg a családok egyes csoportokban egy-egy kerülnek elhelyezésre, az elhelyezés előkészítésénél történik-e gondoskodás megfelelő népiskolai helyiségről?

3.) van-e tudomása a Kormánybiztosságnak arról, hogy az áttelepítésre kerülők között tanítók is vannak, s ha igen, kb. hányan?

4.) Körülbelül melyik időpontban kerül az áttelepítés lebonyolításra?

Bp., 1946. VIII. 23.

Sziklay [László]

Időközben a csehszlovákiai menekült tanítók, tanárok, tanügyi alkalmazottak, nép- és középiskolai tanulók, egyetemi hallgatók gondozására ügyosztályunkon külön ügycsoport alakult. A kérdés elintézésére azóta az ügycsoport gondozásában szabályozása folyik [!]. Jelen ügydarab tehát intézkedést nem igényel:
Irattárba!

Bp., 1946. XII. 14.

Sziklay [László]

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-2. tétel-93142-1946. (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ügyosztálya). Eredeti, gépelt és kézzel aláírt belső feljegyzés.

c.
Ütő Lajos feljegyzése Wagner Ferenc jelentéséhez

Az alábbi két észrevételem szíves mérlegelését kérem:

1. A pozsonyi egyetemen folyó fasiszta-módszer vázolt túlkapásai elleni tiltakozásra a Pázmány Péter tudományegyetemet kellene felkérni, amelyik szózattal fordulhatna a világ összes demokratikus egyetemeihez.

2. Az áttelepítés folytán Hazánkba került magyar tanulók központosított oktatását gyakorlatilag nem tartom kivihetőnek. Hanem, ezzel szemben, véleményem szerint arra kell vigyázni, hogy szülőik letelepedése után, oktatásuk a legközelebbi megfelelő iskolában azonnal megkezdődhessék, hogy annak semmi akadálya ne lehessen, s hogy a tanítók, tanárok tartsák kötelességüknek velük megkülönböztetett figyelemmel foglalkozni.

Részükre átmeneti tanterv készítését, ugyancsak gyakorlati meggondolásból, nem javaslom. Általában, hiszem, hogy az egészséges gyermeki lélek megfelelő környezetben hamar fog regenerálódni. A tragédia a Szlovákiában maradók életében fog bekövetkezni, ha csak nemzetközi jogszabályok nem jönnek lelkük megmentésében segítségre.

VIII/23

Ütő Lajos

Ui. A kérdés elsősorban az egyetemi-, majd az iskolaügyi osztályokkal tartanám célszerűnek megbeszélni.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-154-3. tétel-93142-1946. (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ügyosztálya). Eredeti, kézírásos feljegyzés.