A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél, és felszabadítja Szentest.Tovább
Források a felvidéki magyarok sorsáról a második világháború után
„Amikor a most uralmon lévő csehszlovák parancsnokság Rozsnyóra került, az ő kormánybiztosuk a magyar iskolákat bezárással fenyegette, de ezt az orosz parancsnokság letiltotta, a magyar tanítás tovább folyt, sőt az orosz parancsnok a premontrei gimn[áziumi] igazgató előtt azt a kijelentést tette, a csehszlovák vezető előtt, hogy ti minket becsaptatok, azt mondottátok, hogy a felvidéki terület mind szlovák, s minél tovább tartózkodom itt, annál jobban tapasztalom, hogy ez a vidék teljesen magyar.”
Feljegyzés az 1946-1949 közötti csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatokról
Rendszeres kulturális kapcsolatokról nem beszélhetünk. Főleg 1946-1947-ben munkánk nagyrészt a Csehszlovákiából áttelepített tanítók, tanárok, egyéb tanügyi alkalmazottak, valamint tanulók gondozásából állott. 1948 februárjának eseményei után következett be javulás; bár a teljesen intenzív kapcsolatokról csak akkor lehetne beszélni, ha mindez megvalósult volna, amit akár mi, akár pedig a csehszlovákok javasoltak, s aminek igen nagy százaléka nem valósult meg. 1948 októberében kidolgoztuk a csehszlovák-magyar kulturális szerződés tervezetét, de az még nem került megvalósításra.
Egyébként 1947, [19]48, illetőleg [19]49-ben a következő eseményekről számolhatok be:
1947: 11 jelöltnek adtunk Csehszlovákiába tanulmányi ösztöndíjat. Nem jutottak ki. Kezdetben azért nem, mert nem kaptak csehszlovák vízumot, később pedig azért nem, mert a Külügyminisztérium nem járult hozzá.
[A] MADISZ [Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség] részt vett a prágai ifjúsági világkongresszuson Csillag Pál, a MADISZ küldötte, az előkészítő tanácskozásoknak is tagja volt.
Nyáron a MIOT [Magyar Ifjúság Országos Tanácsa] cseh egyetemi hallgatókat hívott Budapestre és Magyarország több vidéki városába tanulmányi kirándulásokra. E látogatás alkalmával merült fel a magyarbarát csehszlovák egyetemi hallgatók egyesületének terve.
Októberben dr. Madarász László, minisztériumunk előadója, Prágába utazott s ott részt vett a magyarbarát csehszlovák egyetemi hallgatók egyesületének megalakulásában. Ennek megszilárdítására és [a] magyar kulturális munka kifejlesztésére ki akartuk később is küldeni hosszabb tartózkodásra, de ez elmaradt.
Szlovák íróknak és művészeknek több ízben küldtünk magyar könyveket és hanglemezeket.
Jelinek Miklós, csehszlovák állampolgárt, a budapesti Zeneművészeti Főiskola hallgatóját tanulmányi segélyben részesítettük a csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok előmozdítására.
1948-49: A csehszlovák Iskola- és Nemzetnevelésügyi-, majd a csehszlovák Tájékoztatásügyi Minisztérium részére több ízben küldtünk magyar irodalmi műveket fordítás céljából. Tudomásunk szerint ezek közül eddig cseh író fordította le Kárpáti rapszódiáját csehre, amely most van kiadás alatt. Úgyszintén cseh író készít egy külföldi prágai antológiát, amelynek budapesti anyagát mi állítottuk össze.
Két ízben küldtünk nagyobb könyvküldeményt (főleg a magyar népi demokrácia irányait tükröző irodalmi és irodalomtudományi műveket) a pozsonyi Szlovák Egyetem magyar tanszéke számára.
Nagyobb könyvküldeményt kaptunk a prágai Tájékoztatási Minisztériumtól. Ezekből többet kiadtunk lektorizálni; a beérkezett vélemények alapján Hory mlčia (Hallgatnak az erdők), Kronika és egy regénye magyarra való fordítására javaslatot tettünk az Országos Könyvhivatalnak, de onnan még nem kaptunk választ.
A csehszlovák Tájékoztatásügyi Minisztérium részére adatokat szolgáltattunk a magyarországi tudományos intézetek és intézményekről.
Könyvcserét létesítettünk a prágai, pozsonyi és a budapesti Neveléstudományi Intézet között.
A Pozsonyi Pedagógiai Intézetnek adatokat szolgáltattunk a magyar népi demokrácia iskolaügyéről.
1948 nyarán a MINSZ [Magyar Ifjúság Népi Szövetsége] meghívására csehszlovák mérnök- és orvosjelöltek végeztek Budapesten műhely- illetőleg kórházi gyakorlatot.
1948 tavaszán a ifjai dolgoztak a szlovákiai „Trat' mládeže"-n (ifjúsági vasútvonal).
[A] MEFESZ [Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége] állandó kiküldöttet delegált az Ifjúsági Világszövetség prágai központjához.
A prágai Károly-egyetem 600 éves jubileumán a magyar egyetemek részéről Fogarasi Béla és Kniezsa István a budapesti, és Varga Ottó a debreceni egyetem tanára vettek részt.
A prágai rádió részére magyar hanglemezeket küldtünk.
A Magyar realizmus fejlődése c[ímű] képzőművészeti kiállítás anyaga, melyet eddig Varsóban és Berlinben mutattunk be, 1948 június-júliusában Prágában, szeptember-októberében pedig és Pozsonyban is kiállításra kerül.
A prágai Zenei fesztiválon (Prágai tavasz 1949) két hangversennyel vesz részt a budapesti Székesfővárosi Zenekar. Ugyanez a zenekar hangversenyt ad és Pozsonyban.
Egyéni vállalkozás keretében hangversenyt adott Pozsonyban Országh Tivadar és Garai György. Viszonzásképpen itt voltak és szlovák művészek.
Az 1948/49. évi ösztöndíjasok ügye még nincs elintézve. Előreláthatóan szeptemberre jutnak ki.
1948 tavaszán Egerben az egri Gyermeklélektani Állomás Duna-medencei pedagógiai kiállítást rendezett. A kiállítást Ortutay Gyula kultuszminiszter nyitotta meg; nemzetközi siker volt. Csehszlovákia is részt vett gyermekrajzokkal, gyermekek iparművészeti munkáival és egyéb pedagógiai jellegű tárgyakkal. Csehszlovák részről Václav Jaros, Prága kulturális tanácsnoka vett részt a kiállításon s az azzal kapcsolatos ankéton két előadást is tartott. Az anyagot Antonin Lippert prágai középiskolai tanár kísérte el.
Az 1948. évi prágai három magyar szereplő indult.
1949. május 21-én Szegeden bemutatták Smetana Az eladott menyasszony c[ímű] operáját.
Foly[a]matban lévő ügyek, amelyekben még illetékes helyről nem kaptunk döntést
A csehszlovák tájékoztatási Minisztérium 1948 decemberében meghívott 15 magyar kulturtényezőt csehszlovákiai tanulmányútra, azzal, hogy látogatásukat egy későbbi időpontban ugyancsak 15 tagú csehszlovák bizottság viszonozná. A meghívásra először kedvező választ adtunk, aztán lefújtuk. Újabb utasítást kértünk, erre még nem jött válasz.
júliusban filmünnepségek lesznek. A budapesti csehszlovák követség azt kérte a külügyminisztériumtól, hogy közölje azoknak a magyar filmszakembereknek a névsorát, akiket ezekre az ünnepségekre a csehszlovákok meghívhatnak. Illetékes hely még nem válaszolt.
A Bíró-vonósnégyes engedélyt és pénzt kért a
zenei fesztiválon való szereplésre, ahová meghívták. Nem jött válasz.A csehszlovák Tájékoztatási Minisztérium még 1948 őszén javaslatot tett csehszlovák grafikai kiállításnak Budapesten való megrendezésére. Nem jött válasz.
Jelzet: MOL XIX-I-1-e-151-2. tétel-266191-1949. (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ügyosztálya). Eredeti, aláírás és dátum nélküli belső feljegyzés.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 21.
1919
1940
A Szovjetunió annektálja Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább
1954
Genfben aláírják az indokínai háborút lezáró fegyverszüneti egyezményt: Vietnamot két államra osztják fel.Tovább
1988
A Bős–Nagymarosi vízierőmű építésének leállítása érdekében tizenhárom környezetvédő csoport létrehozta a Nagymaros Bizottságot.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő