Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Közbiztonság, bűnözés
a.
Pásztor Károly követ 1952. június 17-ei jelentése a kórházban zajló különös eseményekről, szokatlan jelenségekről
„Kórházunk környékén az utóbbi időben mind gyakrabban lehet tapasztalni feltűnő jelenségeket. Éjszakai máglyatűz, villanylámpával leadott jelzések, egy koreai tiszt agyonlövése stb. Orvosaink azt is tapasztalják, hogy éjszaka idegen alakok járnak kórházunk közelében, akik rájuk bukkanás esetén futásnak erednek. A légó fegyelmet megerősítettük, hogy éjszaka most már nem csak őrök, de járőrszolgálat is van. Orvosaink a jelenlegi szakácsuk munkájával kapcsolatban is észleltek jelenségeket, amelyek felhívták figyelmüket, és azonnal jelentették az igazgatónak. A szakács leváltása azonban eddig nem történt meg. Úgy látszik, nehéz a pótlása.
Az ellenség tehát nem alszik. Orvosaink most hazai szakácsot kérnek.
Én is úgy látom, hogy ezen a téren feltétlen változtatni kell, mert ha az ellenségnek sikerülne orvosaink közvetlen közelébe kerülnie élelmezésük megfertőzésével az egész kollektívát megsemmisíthetné.
Kérésüket tehát indokoltnak tartom és javaslom, hogy a következő csoporttal egy hazai szakácsot is küldjenek."
MOL XIX-J-14-a-74/Szig.Biz./Pol.-1952. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
b.
Söjtöri Géza párttitkár 1955. május 31-i jelentése az MDP KV Adminisztratív osztályának a kórházi javak nem megnyugtató biztonsága miatt
„[...] A bűnözések száma jelenleg elég nagy, és így állandóan számolnunk kell lopások, kártevések elkövetésével. A rendőrségi őrséget, amely a kórház területén szolgálatot teljesített a koreai szervek egy hónappal ezelőtt leépítették, így jelenleg a kórház dolgozói „túlórában teljesítenek őrszolgálatot. Mi több ízben felvetettük a rendőrségi őrség szükségességét, amelyre ez ideig még határozott választ nem kaptunk."
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. őe.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, eredeti tisztázat.
c.
Dr. Mónus Zoltán párttitkár 1955. október 20-i tájékoztatása Keleti Ferenc az MDP Adminisztratív osztályának osztályvezetője részére az Egészségügyi Minisztérium által 1955. október 8-án, a Szorivonba érkezett textília és élelmiszer-szállítmány körül tapasztalt visszásságokról
„[...] Hiányosságként kell megemlíteni a következőket: A 252-es számú ládában a jelzett 30 kg téliszalámi helyett csak két rúd, azaz kb. 3 kg volt. A láda egyébként egyik oldalán fel volt törve, és abból valószínűleg útközben kivettek. Az 5. számú ládában a minisztérium által küldött ládajegyzék szerint 140 drb takaróhuzatnak kellett volna lennie. Ugyancsak a ládában talált szállítási jegyzék szerint is 140 drb takaróhuzatnak kellett volna a ládában lennie. Ezen mennyiség helyett azonban csak 83 drb volt. A láda egyébként érintetlen volt, vaspántokkal ellátva, tehát valószínűleg már a csomagolásnál kevesebbet tettek bele. Hasonlóképpen a 151. számú ládában, a jelzett 20 drb munkaruha helyett csak hat és fél munkaruha volt /azaz hat teljes öltöny és egy kabát/, tehát tizenhárom teljes munkaruha és egy darab nadrág hiányzott. A szállítást a Közületi Ruhabolt intézte. [...] Megjegyzem, hogy a ládák kibontásánál azt tapasztaltuk, hogy a hiányzott textíliák helye papírral és fahánccsal volt kitömve. Nagyon súlyos észrevételeket kell tennünk az élelmiszerekkel kapcsolatban. Úgyszólván az összes befőtt szavatossági határideje 1955. szeptember 30-án lejárt. Ennek következtében már romlottan érkezett tizenhat üveg zöldbab, hét üveg finom főzelék, kilenc üveg zöldborsó, hét üveg birskompót, kilenc üveg körtekompót, négy üveg szilvakompót, három üveg őszibarack. Nem romlott eddig még meg a 100 üveg mustár, habár a szavatossági határideje szeptember 30-án lejárt. Köztudomású, hogy a mustár határidejének lejárta után sokáig nem raktározható. A kiküldött uborka határideje október 31-én jár le. (200 üveg).[...]
Az érkezés óta eltelt időben a feltüntetett hiányosságokon kívül azt tapasztaltuk, hogy a zöldborsó konzervek egy részének tartalma nem zöldborsó, hanem sárgarépa. A felhasználás során kiderült, hogy a számszerűen jelzett és romlottnak minősített zöldborsókonzerveken kívül a látszólag ép csomagolású dobozok egy része is használhatatlan, romlott árut tartalmazott.
Fentiekről azért tartottuk szükségesnek az adminisztratív osztály tájékoztatását, mert véleményünk szerint az élelmiszer szállítmány kiküldése nem kellő gondossággal történt, ami joggal nyugtalanítja a kórház kollektíváját, és károsan befolyásolhatja mind egészségi, mind gazdasági helyzetünket. Márpedig igen fontosnak tartjuk, hogy az otthontól való ilyen nagy távolságra a kórház minden dolgozója messzemenően érezze a hazai szervek gondoskodását. Egészségügyi szempontból nyilvánvaló a romlott élelmiszer fogyasztásának veszélye, télidőben pedig a zöldségfélék hiányának káros hatása. A gazdasági hátrány onnét származik, mert fokozott mértékben kell felhasználni a még fogyasztható konzerveket, ezáltal a küldött élelmiszerek a számítottnál jóval rövidebb idő alatt fognak elfogyni, márpedig télidőben Koreában élelmiszerhez jutni nehéz és költséges."
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. őe.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, kézírással javított eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő