A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Értesítés Méray Tibor Koreáról szóló könyvéről
Készült 2 pl.
T i t k o s !
Budapest, 1953. április 20.
Szám: 04549.1953. Tárgy: Méray elvtárs új könyve
Előadó: A/IV/2.
Közöljük Követ Elvtárssal, hogy Méray elvtárs könyvet ír Koreáról.
A könyv azt a feladatot tűzi maga elé, hogy beszámoljon a koreai háború 1951. augusztus - 1952. szeptember közti időszakáról, arról a tizennégy hónapról, amelyet a könyv írója Koreában töltött. Főbb részei a következők:
1.) A koreai nép élete, a hátország harca. Részletes képet kíván adni az állandó bombatámadások között élő Phenjanról, a koreai falvak munkájáról, az ország kulturális életéről.
2.) A fegyverszüneti tárgyalások ismertetése. Beszámol Keszonról és Panmindzsonról, azokról a manőverekről, amelyekkel az amerikaiak több ízben megszakították és végül is felborították a fegyverszüneti tárgyalásokat. Ismerteti a tárgyalások összefüggéseit a koreai hadi helyzettel és a nemzetközi helyzettel. Személyes élmények alapján szól arról a kérdésről, amely a tárgyalásokban végül is megoldatlan maradt, a hadifogoly kérdésről.
3.) A koreai hadsereg és a kínai önkéntesek életének, hőseinek, harcainak ismertetése.
4.) Az amerikaiak által Koreában elkövetett bűncselekmények ismertetése: terrorbombázások, a megszállás idején végbevitt tömeggyilkosságok, a napalmbomba használata stb. Külön fejezet számol be részletesen, személyes tapasztalatok alapján a baktériumháborúról.
Ezek a könyv fő vonalai. Ami a feldolgozás módját illeti, a könyv azt a módszert követi, hogy szinte kizárólag arról számol be, amit a szerző saját maga látott, hallott, tapasztalt. Ennek megfelelően a könyv megírása a legtöbb helyen szubjektív jellegű, élmény-naplószerű.
A könyv terjedelme kb. 5-600 gépelt oldal, bő fényképanyaggal.
A könyvet előreláthatólag idegen nyelven is ki fogják adni, külföldön is. Ezzel kapcsolatban kérjük Követ Elvtársat, tájékozódjék, hogy a könyv milyen érdeklődést kelt a koreai elvtársak körében. A kérdést nem kell úgy felvetni, hogy a könyvet esetleg ki akarjuk adni Koreában, csupán arról szeretnénk tájékozódni, hogy a könyv idegen nyelvű kiadása milyen érdeklődést kelt, és hány példányra volna szükség.
Kérjük, hogy fentiekre mielőbb válaszoljon, esetleg távirati úton.
Magyar Népköztársaság (Korbacsics Pál)
Követsége osztályvezető
Phenjan
MOL XIX-J-14-a-247/Titk.-1953. 16. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő