Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Értesítés Méray Tibor Koreáról szóló könyvéről
Készült 2 pl.
T i t k o s !
Budapest, 1953. április 20.
Szám: 04549.1953. Tárgy: Méray elvtárs új könyve
Előadó: A/IV/2.
Közöljük Követ Elvtárssal, hogy Méray elvtárs könyvet ír Koreáról.
A könyv azt a feladatot tűzi maga elé, hogy beszámoljon a koreai háború 1951. augusztus - 1952. szeptember közti időszakáról, arról a tizennégy hónapról, amelyet a könyv írója Koreában töltött. Főbb részei a következők:
1.) A koreai nép élete, a hátország harca. Részletes képet kíván adni az állandó bombatámadások között élő Phenjanról, a koreai falvak munkájáról, az ország kulturális életéről.
2.) A fegyverszüneti tárgyalások ismertetése. Beszámol Keszonról és Panmindzsonról, azokról a manőverekről, amelyekkel az amerikaiak több ízben megszakították és végül is felborították a fegyverszüneti tárgyalásokat. Ismerteti a tárgyalások összefüggéseit a koreai hadi helyzettel és a nemzetközi helyzettel. Személyes élmények alapján szól arról a kérdésről, amely a tárgyalásokban végül is megoldatlan maradt, a hadifogoly kérdésről.
3.) A koreai hadsereg és a kínai önkéntesek életének, hőseinek, harcainak ismertetése.
4.) Az amerikaiak által Koreában elkövetett bűncselekmények ismertetése: terrorbombázások, a megszállás idején végbevitt tömeggyilkosságok, a napalmbomba használata stb. Külön fejezet számol be részletesen, személyes tapasztalatok alapján a baktériumháborúról.
Ezek a könyv fő vonalai. Ami a feldolgozás módját illeti, a könyv azt a módszert követi, hogy szinte kizárólag arról számol be, amit a szerző saját maga látott, hallott, tapasztalt. Ennek megfelelően a könyv megírása a legtöbb helyen szubjektív jellegű, élmény-naplószerű.
A könyv terjedelme kb. 5-600 gépelt oldal, bő fényképanyaggal.
A könyvet előreláthatólag idegen nyelven is ki fogják adni, külföldön is. Ezzel kapcsolatban kérjük Követ Elvtársat, tájékozódjék, hogy a könyv milyen érdeklődést kelt a koreai elvtársak körében. A kérdést nem kell úgy felvetni, hogy a könyvet esetleg ki akarjuk adni Koreában, csupán arról szeretnénk tájékozódni, hogy a könyv idegen nyelvű kiadása milyen érdeklődést kelt, és hány példányra volna szükség.
Kérjük, hogy fentiekre mielőbb válaszoljon, esetleg távirati úton.
Magyar Népköztársaság (Korbacsics Pál)
Követsége osztályvezető
Phenjan
MOL XIX-J-14-a-247/Titk.-1953. 16. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 10.
1903
1911
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
1957
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
1989
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő