A kubai rakétaválság

A világ egy nukleáris háború küszöbén

„A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz."

Források

 

1.

Hangulatjelentés a pártközpontban a kubai rakétaválság első napjaiból.

1962. október 24.

 

MSZMP Központi Bizottság                                                                                    Bizalmas!

Párt- és Tömegszervezetek Osztálya.

 

Tájékoztató jelentés

 

a Kuba elleni provokáció első visszhangjáról.

 

A Kuba elleni újabb amerikai agresszióról szóló közlemény országszerte mély felháborodást keltett. Ma reggel, a délelőtt folyamán és jelenleg is az üzemekben és hivatalokban spontán röpgyűléseket tartottak és tartanak. A röpgyűlésekről a táviratok százait küldik a Béketanácsnak, a kubai, a szovjet és az amerikai követségre. A táviratokban a dolgozók együttérzésükről, szolidaritásukról biztosítják a kubai népet és elítélik az amerikai agressziót.

Értesüléseink elsősorban az üzemekből származnak. A falu hangulatát még nem lehet pontosan megállapítani. A lakosságot, a dolgozókat rendkívül erősen foglalkoztatja ez a hír, és felháborodva ítélik el az USA-nak ezt az újabb provokációját.

A Szovjetunió fellépését és intézkedéseit igazságosnak tartják, s általában reménykednek abban, hogy mint máskor is, úgy most is ez a határozott fellépés meghátrálására kényszeríti az amerikai kormányt.

Az üzemekben a hangulat nyugodt. Pánik hangulat nincs, de a félelem, az aggodalom erős és erősödik. Különösen a dolgozó asszonyok körében tapasztalható ez. Egyesek hangoztatják, hogy a második világháború befejezése óta ilyen feszült még nem volt a helyzet. Soknak az a véleménye, hogy a Szovjetuniónak nem szabad ebben a kérdésben meghátrálni, mert akkor az amerikai imperialisták tovább fokozzák a feszültséget, és újabb agresszív lépésre szánják el magukat. Elszórtan vannak olyan hangok is, hogy szabad-e kockáztatni Kubáért az emberiség békéjét.

A pártszervezetek nagyon aktívak, a pártmunkások, az aktivisták magyarázzák a helyzetet és igyekeznek választ adni a dolgozók kérdéseire.

Több helyütt beszélnek arról, hogy behívások lesznek. Budapesten elterjedt olyan hír, hogy a kínai-indiai határon incidensek vannak, s a kínai csapatok benyomultak India területére.

Egyelőre felvásárlási lázról nem érkezett jelentés. A Belkereskedelmi Minisztérium és az OTP az elkövetkezendő napokban fokozottabb figyelemmel kíséri a vásárlási helyzet és a takarékbetét alakulását és rendszeres jelentést ad.

Mindenütt felkészülten, aggodalommal várják a további híreket, s nagyon reménykednek abban, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok és a semleges országok együttes fellépése elhárítja a háborús veszélyt. A dolgozók várják a folyamatos, részletes tájékoztatást az események fejleményéről

 

Budapest, 1962. október 24.

 

Sándor József

 

Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 1962/1038. ő. e. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. Másodlat, gépelt, aláírt példány.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő