Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész (†1945)Tovább
A kubai rakétaválság
„A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz."
Magyarországi hangulatjelentés a Kuba elleni amerikai intézkedésekről
1962. október 26.
MSZMP Központi Bizottság
Párt- és Tömegszervezetek Osztálya 44 p[é]l[dány
Feljegyzés
A Kuba elleni amerikai provokáció visszhangjáról
A budapesti és megyei pártbizottságok a kapott instrukcióknak megfelelően üzemekben, hivatalokban, termelőszövetkezetekben és más területeken az elmúlt két nap folyamán röpgyűléseket szerveztek, és ezen túl minden értekezleten foglalkoznak a Kubát ért amerikai provokációval. Számos helyen nem vártak felső utasításokra, hanem a dolgozók kérésére a pártszervezetek maguk kezdeményeztek, szerveztek gyűléseket. A gyűléseken nagy számban jelentek meg a dolgozók. Például Szolnok megyében 370 kisgyűlésen több mint 30 000 ember jelent meg. Igen lelkes hangulatú nagygyűlést rendeztek a Veszprémi Műszaki Egyetem és a város fiataljai kb. 4000 fő - köztük több kubai fiatal részvételével. Gyűlésükön a kubai nép harcának támogatását demonstrálták.
A közhangulatra jellemző: mindenkit rendkívül érdekel a jelenlegi nemzetközi helyzet, nagy figyelemmel kísérik a rádió és a televízió híradásait. Az üzemekben több helyen kérték, hogy munka közben is hallgathassák a rádió híreit, az újságokat szétkapkodják. Megnövekedett a nyugati rádióadások hallgatóinak száma is.
A dolgozók gyűléseken és egyéni beszélgetések alkalmával nagy felháborodással beszélnek az amerikai provokációról, elítélik az Egyesült Államok kormányának és személyesen Kennedy intézkedéseit, Kubát szolidaritásukról biztosítják és tiltakoznak az amerikai provokáció miatt. A táviratok százait küldik kubai, a szovjet, amerikai követségekre, illetve a Külügyminisztériumba.
A dolgozók hangulatára jellemző, hogy bíznak a Szovjetunió erejében, megfontoltságában, mely elhárítja a háború veszélyét. A Szovjetunió korábbi határozott magatartásából, fellépéséből következtetve sokan elképzelhetetlennek tartják, hogy kirobbanjon a háború.
A kubai nép iránt nagy szimpátia, együttérzés nyilvánul meg, sok helyen hangsúlyozzák, hogy áldozatokat is készek vállalni a kubai nép megsegítése érdekében. Több helyen fiatalok jelentkeznek, hogy mint önkéntesek támogassák a kubai nép harcát.
Általános az a hang, hogy a Szovjetunió ne engedjen az amerikai nyomásnak, elhangzanak olyan túlzó vélemények is, hogy „elég volt már és oda kell verni az amerikai imperialistáknak."
Háborús pánik nincs. De különösen a nők körében erős félelem van a háborútól. Több olyan elkeseredett kijelentés hangzik el, hogy most már, amikor jól állunk, akkor jön a háború. Félnek, hogy gyereküket, férjüket elviszik katonának.
A közhangulatra nem jellemző, csak helyenként a Szabad Európa Rádió hatásának következtében vannak olyan megjegyzések, hogy „Érdemes-e Kubáért kockáztatni?", „A Szovjetunió mit keres Kubában?", „Miért szállít Szovjetunió Kubának fegyvert?", „Ha a Szovjetunió ezt nem tenné, nem került volna sor blokádra."
Helyenként elkeseredés, a „minden mindegy", a „mának élés" hangja is felvetődik. Az egyik váci üzemben néhány munkás arra a következtetésre jutott, hogy dolgozni sem érdemes. Győr megyében a lövői, illetve a hegyközi községi termelőszövetkezetben akadt egy-egy fő, aki a munkát is megtagadta azzal a kijelentéssel, hogy „már nem sokáig parancsoltok nekünk."
Bár még nem általánosítható, de megindult a felvásárlás is a fontosabb, tartósítható élelmiszercikkek tekintetében. Pillanatnyilag legerősebben Nógrád megyében jelentkezik, ahol járásonként 2-3 községben is tapasztalható a felvásárlás. Hugyagon pld. 3 óra hossza alatt felvásárolták a 14 napi lisztkészletet és fűszereket. Budapesten okt[óber] 24-én az előző hét azonos napjának felvásárlásával szemben 5,1 vagonnal több lisztet, 2,7 vagonnal több cukrot és 0,3 vagonnal több zsírt vásároltak fel.
A takarékbetét-állományban lényeges mozgás nincs. Országos viszonylatban a betétek és kivételek a szokottól még nem térnek el. Több helyütt még befizetések vannak, máshol stagnál. Kivétel Budapesten és Nógrád megyében tapasztalható, nem jelentős összegben.
B[uda]pest, 1962. X. 26.
Sándor József s. k.
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 1962/1041. ő. e. 1962. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. Másolat, gépelt példány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 01.
Széll Kálmán miniszterelnök kormányának bukása.Tovább
Az orosz–japán háborúban a Kuroki tábornok vezette 1. japán hadsereg Koreát a Jalu folyóig elfoglalja.Tovább
Antonín Dvořák cseh zeneszerző (*1841)Tovább
Joseph Heller Medici-díjas amerikai regény- és drámaíró („A 22-es csapdája”) (†1999)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő