Jules Verne francia író (*1828)Tovább
A kubai rakétaválság
A világ egy nukleáris háború küszöbén
„A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz."
Szarka Károly külügyminiszter-helyettes feljegyzése a kubai nagykövet látogatásáról
1962. október 24.
Szarka Károly Készült: 8 pld.
167/Sz
Péter [János] e[lvtárs]
Mód [Péter] e[lvtárs]
Puja [Frigyes] e[lvtárs]
Rácz [Pál] e[lvtárs]
Gyémánt e[lvtárs]
Saját
F e l j e g y z é s
Tárgy: A kubai nagykövet látogatása
Október 23-án délben kérésére soron kívül fogadtam Pino Machadó kubai nagykövet elvtársat. Látogatásának célja részben tájékoztatás, részben érdeklődés volt a kubai helyzet alakulását illetően. Tájékoztatója röviden a rádió és sajtóhírek alapján már ismert tényekre szorítkozott, beleértve annak említését is, hogy a Kennedy által bejelentett blokádot ma reggelre amerikai részről érvénybe léptették. A tájékoztatást a magam részéről a hasonló forrásokból rendelkezésemre álló hírekkel viszonoztam, illetve kiegészítettem. A nagykövet elvtársat - érthetően - a várható következmények, események felmérése foglalkoztatták, ahol egyetértettünk abban, hogy az elkövetkező néhány nap választ fog adni, annak már mostani megállapítása mellett, hogy a helyzet az amerikai agressziós lépés következtében igen komollyá változott.
A nagykövet elvtárs nagy súlyt fektetett annak kihangsúlyozására, hogy a guantanamói támaszpont közelében a kubai hadseregnek a legfegyelmezettebb, politikailag legképzettebb egységei állomásoznak, és nagy gondot fordítanak kubai részről arra, hogy semmi olyan ne történjen, amely ürügyül szolgálhatna bármilyen amerikai provokációs lépésre.
Külön, hosszan foglalkozott a szocialista országok segítsége jelentőségével és ezen belül azzal, hogy milyen nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet tőlünk kapnak, és társadalmi, tömegszervezeti vonalon a tájékoztatási munka tekintetében igen nagyra értékelik a végzett munkánkat.
Kérte, hogy a tudomásunkra jutott fontosabb információkról tájékoztassuk, figyelembe véve azt is, hogy nekünk havannai nagykövetségünkkel közvetlen rádió-összeköttetésünk van. Ígéretet tettem, hogy kérésének megfelelően fogok eljárni, egyben felajánlottam, hogy esetleges sürgős üzeneteit szükség szerint rajtunk és havannai nagykövetségükön keresztül továbbíthatja. Kérésemre ígéretet tett, hogy Fidel Castro elvtárs ma elmondandó beszédének szövegét, amint az a rendelkezésére áll, eljuttatja hozzám.
A beszélgetés végén kérte, hogy a tömegszervezetekkel felvehesse közvetlenül is a kapcsolatot, amellyel egyetértettem.
Budapest, 1962. október 24.
Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-TÜK-Kuba (1945-64) 11/f 008072/1962. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. A kubai nagykövet látogatása. - Másodlat, gépelt, szignóval ellátott példány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő