Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Iratmegsemmisítés a Munkásőrség felszámolása idején
Egy „félreértett" parancs Fóton
"A felszámoló bizottság vezetőjének döntése alapján égetéssel kell megsemmisíteni a kitöltetlen személyi kartonokat, nyomtatványokat, munkásőr igazolványokat, továbbá az évközben átjelentkezett, leszerelt, elhunyt munkásőrök igazolványait. Ugyancsak égetéssel semmisítsék meg a számítógépes adatszolgáltatással összefüggő kimutatásokat, állománymérlegeket stb."
Források
1.
Feljegyzés társadalmi állományú munkásőrök adatait tartalmazó mágnesszalag végleges megőrzéséről - és személyi kartonok megsemmisítéséről
Budapest, 1989. december 20.
A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY HELYZETÉT
RENDEZŐ ALBIZOTSÁG [Kézírással.]
878/[19]89. L. Markovics XII. 21.
Rendben!
Intézkedni az átadásra.
12. 28.
FELJEGYZÉS
Markovics Ferenc kormánybiztos elvtársnak
Kormánybiztos Elvtárs!
Azzal a kéréssel fordulunk kormánybiztos elvtárshoz, járuljon hozzá, hogy társadalmi állományú munkásőrök adatait tartalmazó mágnesszalag végleges megőrzésre a Hadtörténelmi Levéltárba kerüljön. Ennek a logikája az, hogy a társadalmi állományú munkásőrök személyi kartonjait ez az intézmény vette át azzal, hogy a levéltári törvények szerint megőrzi. Adatkérésre csupán az érintett és közvetlen hozzátartozója jogosult. A levéltár mindenkor ki tud adni hivatalos igazolást (szolgálati idő igazolása, kitüntetés igazolása például nyugdíjhoz stb.) az odakerült személyi anyagok alapján, kivéve a fővárosi, a Nógrád, a Győr-Sopron és a Vas megyei állományt, mivel azok anyagait volt elöljáróik önkényesen megsemmisítették. Ez csak a mágnesszalag átadásával pótolható, másrészt a levéltár munkáját a többi esetben is megkönnyíti a korszerűbb adathordozó alkalmazása.
Budapest, 1989. december 20.
(Borzák Lajos)
[Kézírással.]
A társadalmi állomány nyilvántartását tartalmazó 2 db mágnesszalag átadásra került.
1989. dec[ember] 29.
K[...] E[...]
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989 (269. d.) - Eredeti, aláírással ellátott irat.
Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv
Kapuvár, 1989. október 27.
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989. (268. d.) - Eredeti, aláírásokkal ellátott irat.
Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv
Csorna, 1989. október 30.
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989 (268. d.) - Eredeti, aláírásokkal ellátott irat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő