Nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kap József Attila a "Lázadó Krisztus" című verséért.Tovább
Iratmegsemmisítés a Munkásőrség felszámolása idején
Egy „félreértett" parancs Fóton
"A felszámoló bizottság vezetőjének döntése alapján égetéssel kell megsemmisíteni a kitöltetlen személyi kartonokat, nyomtatványokat, munkásőr igazolványokat, továbbá az évközben átjelentkezett, leszerelt, elhunyt munkásőrök igazolványait. Ugyancsak égetéssel semmisítsék meg a számítógépes adatszolgáltatással összefüggő kimutatásokat, állománymérlegeket stb."
Források
1.
Feljegyzés társadalmi állományú munkásőrök adatait tartalmazó mágnesszalag végleges megőrzéséről - és személyi kartonok megsemmisítéséről
Budapest, 1989. december 20.
A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY HELYZETÉT
RENDEZŐ ALBIZOTSÁG [Kézírással.]
878/[19]89. L. Markovics XII. 21.
Rendben!
Intézkedni az átadásra.
12. 28.
FELJEGYZÉS
Markovics Ferenc kormánybiztos elvtársnak
Kormánybiztos Elvtárs!
Azzal a kéréssel fordulunk kormánybiztos elvtárshoz, járuljon hozzá, hogy társadalmi állományú munkásőrök adatait tartalmazó mágnesszalag végleges megőrzésre a Hadtörténelmi Levéltárba kerüljön. Ennek a logikája az, hogy a társadalmi állományú munkásőrök személyi kartonjait ez az intézmény vette át azzal, hogy a levéltári törvények szerint megőrzi. Adatkérésre csupán az érintett és közvetlen hozzátartozója jogosult. A levéltár mindenkor ki tud adni hivatalos igazolást (szolgálati idő igazolása, kitüntetés igazolása például nyugdíjhoz stb.) az odakerült személyi anyagok alapján, kivéve a fővárosi, a Nógrád, a Győr-Sopron és a Vas megyei állományt, mivel azok anyagait volt elöljáróik önkényesen megsemmisítették. Ez csak a mágnesszalag átadásával pótolható, másrészt a levéltár munkáját a többi esetben is megkönnyíti a korszerűbb adathordozó alkalmazása.
Budapest, 1989. december 20.
(Borzák Lajos)
[Kézírással.]
A társadalmi állomány nyilvántartását tartalmazó 2 db mágnesszalag átadásra került.
1989. dec[ember] 29.
K[...] E[...]
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989 (269. d.) - Eredeti, aláírással ellátott irat.
Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv
Kapuvár, 1989. október 27.
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989. (268. d.) - Eredeti, aláírásokkal ellátott irat.
Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv
Csorna, 1989. október 30.
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989 (268. d.) - Eredeti, aláírásokkal ellátott irat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 10.
1924
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő