Budapesten megnyílik a Szépművészeti Múzeum.Tovább
A kubai rakétaválság
A világ egy nukleáris háború küszöbén
„A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz."
Források
Hangulatjelentés a pártközpontban a kubai rakétaválság első napjaiból.
1962. október 24.
MSZMP Központi Bizottság Bizalmas!
Párt- és Tömegszervezetek Osztálya.
Tájékoztató jelentés
a Kuba elleni provokáció első visszhangjáról.
A Kuba elleni újabb amerikai agresszióról szóló közlemény országszerte mély felháborodást keltett. Ma reggel, a délelőtt folyamán és jelenleg is az üzemekben és hivatalokban spontán röpgyűléseket tartottak és tartanak. A röpgyűlésekről a táviratok százait küldik a Béketanácsnak, a kubai, a szovjet és az amerikai követségre. A táviratokban a dolgozók együttérzésükről, szolidaritásukról biztosítják a kubai népet és elítélik az amerikai agressziót.
Értesüléseink elsősorban az üzemekből származnak. A falu hangulatát még nem lehet pontosan megállapítani. A lakosságot, a dolgozókat rendkívül erősen foglalkoztatja ez a hír, és felháborodva ítélik el az USA-nak ezt az újabb provokációját.
A Szovjetunió fellépését és intézkedéseit igazságosnak tartják, s általában reménykednek abban, hogy mint máskor is, úgy most is ez a határozott fellépés meghátrálására kényszeríti az amerikai kormányt.
Az üzemekben a hangulat nyugodt. Pánik hangulat nincs, de a félelem, az aggodalom erős és erősödik. Különösen a dolgozó asszonyok körében tapasztalható ez. Egyesek hangoztatják, hogy a második világháború befejezése óta ilyen feszült még nem volt a helyzet. Soknak az a véleménye, hogy a Szovjetuniónak nem szabad ebben a kérdésben meghátrálni, mert akkor az amerikai imperialisták tovább fokozzák a feszültséget, és újabb agresszív lépésre szánják el magukat. Elszórtan vannak olyan hangok is, hogy szabad-e kockáztatni Kubáért az emberiség békéjét.
A pártszervezetek nagyon aktívak, a pártmunkások, az aktivisták magyarázzák a helyzetet és igyekeznek választ adni a dolgozók kérdéseire.
Több helyütt beszélnek arról, hogy behívások lesznek. Budapesten elterjedt olyan hír, hogy a kínai-indiai határon incidensek vannak, s a kínai csapatok benyomultak India területére.
Egyelőre felvásárlási lázról nem érkezett jelentés. A Belkereskedelmi Minisztérium és az OTP az elkövetkezendő napokban fokozottabb figyelemmel kíséri a vásárlási helyzet és a takarékbetét alakulását és rendszeres jelentést ad.
Mindenütt felkészülten, aggodalommal várják a további híreket, s nagyon reménykednek abban, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok és a semleges országok együttes fellépése elhárítja a háborús veszélyt. A dolgozók várják a folyamatos, részletes tájékoztatást az események fejleményéről
Budapest, 1962. október 24.
Sándor József
Jelzet: MNL OL M-KS 288. f. 11. cs. 1962/1038. ő. e. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. Másodlat, gépelt, aláírt példány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 01.
1906
1906
Párizsban megnyílik a világ első mozija (Cinema Omnia Pathe)Tovább
1913
John Mott, magyarországi látogatása alkalmából – ismertetve a református világszövetség helyzetét – a figyelmet egy „...Tovább
1916
Ferenc József bécsi temetéséről a hazautazókat szállító gyorsvonat herceghalomnál összeütközik egy személyvonattal. A 71 halálos áldozatot...Tovább
1918
Az új szervezeti rendszer gyökerei az őszirózsás forradalom időszakára nyúlnak vissza, amikor az egyetemi ifjúság konzervatív elemei a...Tovább
- 1 / 4
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő