A budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén megnyílik a Fővárosi Könyvtár.Tovább
A kubai rakétaválság
A világ egy nukleáris háború küszöbén
„A háborús félelem azonban főleg a nők között erős. Szentesen arról beszélnek, hogy 16-18 éves fiúkat behívják katonának, elviszik Szovjetunióba, ott kiképzik őket, és onnan viszik Kubába. A hatvani járásban elterjedt, hogy már sok fiatalt be is hívtak katonának. Elszórtan találkozni a munkafegyelem lazulásával. Csomós és Pusztaföldvár községekben a tsz-tagság mintegy fele nem dolgozott, mondván, háború lesz."
Szarka Károly külügyminiszter-helyettes feljegyzése a kubai nagykövet látogatásáról
1962. október 24.
Szarka Károly Készült: 8 pld.
167/Sz
Péter [János] e[lvtárs]
Mód [Péter] e[lvtárs]
Puja [Frigyes] e[lvtárs]
Rácz [Pál] e[lvtárs]
Gyémánt e[lvtárs]
Saját
F e l j e g y z é s
Tárgy: A kubai nagykövet látogatása
Október 23-án délben kérésére soron kívül fogadtam Pino Machadó kubai nagykövet elvtársat. Látogatásának célja részben tájékoztatás, részben érdeklődés volt a kubai helyzet alakulását illetően. Tájékoztatója röviden a rádió és sajtóhírek alapján már ismert tényekre szorítkozott, beleértve annak említését is, hogy a Kennedy által bejelentett blokádot ma reggelre amerikai részről érvénybe léptették. A tájékoztatást a magam részéről a hasonló forrásokból rendelkezésemre álló hírekkel viszonoztam, illetve kiegészítettem. A nagykövet elvtársat - érthetően - a várható következmények, események felmérése foglalkoztatták, ahol egyetértettünk abban, hogy az elkövetkező néhány nap választ fog adni, annak már mostani megállapítása mellett, hogy a helyzet az amerikai agressziós lépés következtében igen komollyá változott.
A nagykövet elvtárs nagy súlyt fektetett annak kihangsúlyozására, hogy a guantanamói támaszpont közelében a kubai hadseregnek a legfegyelmezettebb, politikailag legképzettebb egységei állomásoznak, és nagy gondot fordítanak kubai részről arra, hogy semmi olyan ne történjen, amely ürügyül szolgálhatna bármilyen amerikai provokációs lépésre.
Külön, hosszan foglalkozott a szocialista országok segítsége jelentőségével és ezen belül azzal, hogy milyen nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet tőlünk kapnak, és társadalmi, tömegszervezeti vonalon a tájékoztatási munka tekintetében igen nagyra értékelik a végzett munkánkat.
Kérte, hogy a tudomásunkra jutott fontosabb információkról tájékoztassuk, figyelembe véve azt is, hogy nekünk havannai nagykövetségünkkel közvetlen rádió-összeköttetésünk van. Ígéretet tettem, hogy kérésének megfelelően fogok eljárni, egyben felajánlottam, hogy esetleges sürgős üzeneteit szükség szerint rajtunk és havannai nagykövetségükön keresztül továbbíthatja. Kérésemre ígéretet tett, hogy Fidel Castro elvtárs ma elmondandó beszédének szövegét, amint az a rendelkezésére áll, eljuttatja hozzám.
A beszélgetés végén kérte, hogy a tömegszervezetekkel felvehesse közvetlenül is a kapcsolatot, amellyel egyetértettem.
Budapest, 1962. október 24.
Jelzet: MNL OL XIX-J-1-j-TÜK-Kuba (1945-64) 11/f 008072/1962. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár. A kubai nagykövet látogatása. - Másodlat, gépelt, szignóval ellátott példány.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 18.
1904
1915
Első világháború: A harmadik isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásaival szemben az Osztrák–Magyar Monarchia...Tovább
1944
Szovjet csapatok megszállják Csehszlovákiát. Szálasi Ferenc „nemzetvezető” elrendeli a teljes mozgósítást.Tovább
1956
A DISZ „az ifjúság jogos követeléseit támogató javaslatokat tett közzé” a Szabad Ifjúságban és a Szabad Népben is. A nyilatkozat javasolta...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő