Föld körüli pályára indul a Vosztok–6 űrhajó, fedélzetén Valentyina Tyereskovával, a világ első női űrhajósával.Tovább
Iratmegsemmisítés a Munkásőrség felszámolása idején
Egy „félreértett" parancs Fóton
"A felszámoló bizottság vezetőjének döntése alapján égetéssel kell megsemmisíteni a kitöltetlen személyi kartonokat, nyomtatványokat, munkásőr igazolványokat, továbbá az évközben átjelentkezett, leszerelt, elhunyt munkásőrök igazolványait. Ugyancsak égetéssel semmisítsék meg a számítógépes adatszolgáltatással összefüggő kimutatásokat, állománymérlegeket stb."
Források
1.
Feljegyzés társadalmi állományú munkásőrök adatait tartalmazó mágnesszalag végleges megőrzéséről - és személyi kartonok megsemmisítéséről
Budapest, 1989. december 20.
A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY HELYZETÉT
RENDEZŐ ALBIZOTSÁG [Kézírással.]
878/[19]89. L. Markovics XII. 21.
Rendben!
Intézkedni az átadásra.
12. 28.
FELJEGYZÉS
Markovics Ferenc kormánybiztos elvtársnak
Kormánybiztos Elvtárs!
Azzal a kéréssel fordulunk kormánybiztos elvtárshoz, járuljon hozzá, hogy társadalmi állományú munkásőrök adatait tartalmazó mágnesszalag végleges megőrzésre a Hadtörténelmi Levéltárba kerüljön. Ennek a logikája az, hogy a társadalmi állományú munkásőrök személyi kartonjait ez az intézmény vette át azzal, hogy a levéltári törvények szerint megőrzi. Adatkérésre csupán az érintett és közvetlen hozzátartozója jogosult. A levéltár mindenkor ki tud adni hivatalos igazolást (szolgálati idő igazolása, kitüntetés igazolása például nyugdíjhoz stb.) az odakerült személyi anyagok alapján, kivéve a fővárosi, a Nógrád, a Győr-Sopron és a Vas megyei állományt, mivel azok anyagait volt elöljáróik önkényesen megsemmisítették. Ez csak a mágnesszalag átadásával pótolható, másrészt a levéltár munkáját a többi esetben is megkönnyíti a korszerűbb adathordozó alkalmazása.
Budapest, 1989. december 20.
(Borzák Lajos)
[Kézírással.]
A társadalmi állomány nyilvántartását tartalmazó 2 db mágnesszalag átadásra került.
1989. dec[ember] 29.
K[...] E[...]
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989 (269. d.) - Eredeti, aláírással ellátott irat.
Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv
Kapuvár, 1989. október 27.
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989. (268. d.) - Eredeti, aláírásokkal ellátott irat.
Iratmegsemmisítési jegyzőkönyv
Csorna, 1989. október 30.
Jelzet: MNL OL XIX-A-98-1989 (268. d.) - Eredeti, aláírásokkal ellátott irat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő