Iratmegsemmisítés a Munkásőrség felszámolása idején

Egy „félreértett" parancs Fóton

"A felszámoló bizottság vezetőjének döntése alapján égetéssel kell megsemmisíteni a kitöltetlen személyi kartonokat, nyomtatványokat, munkásőr igazolványokat, továbbá az évközben átjelentkezett, leszerelt, elhunyt munkásőrök igazolványait. Ugyancsak égetéssel semmisítsék meg a számítógépes adatszolgáltatással összefüggő kimutatásokat, állománymérlegeket stb."

  

2.

Iratmegsemmisítés Fóton

Fót, 1989. november 15.

  

KÉSZLETEZŐ ELLÁTÓ PARANCSNOKSÁG

Költségvetési Üzem

 

Markovics Ferenc kormánybiztos

részére

 

Alulírott kijelentem, hogy az 1989. július 01. előtti okmányok és bizonylatok megsemmisítésre kerültek.

Sem a korábbi évekből, sem az 1985. december 31-i fordulónappal készült leltár, és az ezzel kapcsolatos okmányok rendelkezésre nem állnak.

Fót, 1989. november 15.

 

Szabó Attila

igazgató

 

*

  

JELENTÉS

[popup title="Markovics Ferenc" format="Default click" activate="click" close text="Kézírással: „L. Markovics XII. 6. A javaslatokkal egyetértek, dr. Perényi Gy. folytassa le a konzultációt és tájékoztasson. [Dőlt szöveg áthúzva.] Zárjuk le az ügyet!” "] kormánybiztos részére

 

A Készletező Ellátó Parancsnokság Költségvetési Üzeménél (Fót) végrehajtott helyszíni vizsgálat után a következőket állapítottuk meg:

1989 októberében felszámolási bizottság ügykezelési albizottsága értekezlet keretében igazította el az ügykezelőket, hogy a volt Munkásőrség működése alatt keletkezett iratok irattározását, selejtezését, illetve átadásuknak előkészítését milyen módon kell végrehajtani.

Itt hangzott el olyan információ is, hogy a munkát a helyi sajátosságok figyelembevételével, de az érvényes szabályok szerint kell végezni.

A költségvetési üzem részéről az értekezleten Sz[...] F[...]né az üzem igazgatójának titkárnője vett részt, mivel a központi ügykezelő ebben az időszakban nem tartózkodott a munkahelyén.

Az értekezletet követően Sz[...]né tájékoztatta Szabó Attila igazgatót az értekezleten elhangzottakról, ami alapján Szabó Attila kiadta a 7. számú igazgatói intézkedést.

Azt egyértelműen nem lehetett megállapítani, hogy Sz[...]né olyan tájékoztatást adott-e, mely szerint a felszámolási bizottság utasítására valamennyi iratot meg kell semmisíteni, de Szabó Attila meghallgatása során egyértelműen ezt állította. Székelyné ezzel szemben azt mondta el, hogy valószínű Szabó Attila félreértette az általa elmondottakat, mert ő csak a jelentéktelen iratok megsemmisítéséről beszélt.

A rendelkezésre álló adatok alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy Szabó Attila igazgató gondatlanul járt el, amikor kiadta a 7. számú igazgatói intézkedést - mivel ismerte az iratkezelésre vonatkozó volt MOP utasításokat -, mert meg kellett volna győződnie arról, hogy valóban elhangzott-e olyan utasítás, hogy minden iratot meg kell semmisíteni, tekintettel arra, hogy az utasítás ellentétes volt az érvényben lévő jogszabályokkal.

Az igazgatói intézkedést egyébként is nagyobb körültekintéssel kellett volna elkészíteni, mert az félreérthető. Így például nem egyértelmű, hogy az intézkedés alapján mit kell iratnak tekinteni, nem szabályozza továbbá, hogy mi történjék az okmányokkal, pénzügyi bizonylatokkal, stb.

Megállapítást nyert, hogy az értekezleten nem hangzott el olyan kijelentés, hogy az 1989. július 1. előtt keletkezett iratokat meg kell semmisíteni. Az intézkedésben azt saját elhatározás alapján vették be, mely megegyezik a költségvetési üzem működésének kezdetével.

Véleményünk szerint a selejtezés előkészítése során szükséges lett volna, hogy a különböző munkahelyeken dolgozó ügykezelők ne csak a 7. számú igazgatói intézkedést kapják meg, hanem közös eligazításon is vegyenek részt, ahol mód nyílt volna a vitatott kérdések tisztázására.

Bizonyítja a fentieket az is, hogy az ügykezelők nem egyformán értelmezték az intézkedés szövegét, és ennek megfelelően többen azt nem is az intézkedésben foglaltak szerint hajtották végre.

Az eligazítás során arra is sor kerülhetett volna esetleg, hogy Sz[...]né figyelmeztesse Szabó Attilát, hogy az eligazításon nem azok hangzottak el, amelyet az intézkedésben írtak.

Az iratoknak az intézkedés szerinti teljes megsemmisítésének elmaradása csak az igazgatóhelyettesek és az ügykezelők önálló elhatározásán múlott, mely ellentétes volt az intézkedésekben foglaltakkal.

A helyszínen szerzett tapasztalatok azt bizonyították, hogy az iratanyagok több mint 90%-a (becslés szerint) megtalálható és a kiselejtezésre, illetve megsemmisítésre került anyagok jelentős része sem volt olyan jellegű, mely nehezítené az esetleges pénzügyi vagy más hatósági

.

Hiányosságnak tekinthető viszont, hogy a megsemmisítésre került anyagokról nem vettek fel jegyzőkönyvet.

A megsemmisítésre kijelölt anyagok között a vizsgálatot végzők találtak olyan utalványokat, melyek anyagok, fegyverek mozgására vonatkoztak. (Ezek megsemmisítését a vizsgálatot végzők megtiltották.)

A vizsgálat rövid időtartama alatt azt pontosan felmérni, hogy mennyi irat és milyen jellegű került megsemmisítésre, nem lehetett. Az viszont bebizonyosodott, hogy két területen került sor az őrzött iratanyagok teljes megsemmisítésére.

A központi ügykezelésben az 1984-től 1989. június végéig keletkezett teljes anyagot megsemmisítették, valamint A[...] J[...]né által kezelt és a fegyverek mozgását követő és igazoló okmánygyűjtőkbe rendezett okmányok egy része került elégetésre.

A központi ügykezelésben megsemmisített iratok száma és fajtája azt iktatókönyvekből megállapítható. A fegyverrel kapcsolatos utalványok megsemmisítése esetleg pótolható, mivel ezek 3 példányban készültek és megtalálhatók állítólag a nyilvántartónál, valamint, mivel kapujegyként is szolgáltak, ott is 1 példányt irattároztak. A[...]né elmondása szerint az okmányok, illetve utalványok megsemmisítése egyébként sem okoz gondot, mivel a fegyverszám nyilvántartást megőrizték és a fegyverek nyilvántartó lapokon is szerepelnek, ami mutatja az utalványokon is szereplő mozgást is.

A fegyverek vonatkozásában megtalálható teljes egészében az 1989. évben keletkezett iratok és részben az 1987, 1988-ban keletkezett iratok.

Az 1985. évi december 31. fordulónappal készült leltár A[...]né elmondása szerint a pénzügyi ágazatnál került lerakásra.

Véleménye szerint a fegyverekkel kapcsolatos problémát az okozta, hogy azokat nem tételesen a nyilvántartás szerint vették át, és a raktárakért felelős személy sem volt jelen.

Az utólagos egyeztetés alapján, elmondása szerint tisztázhatók a korábbi eltérések, mivel a legfontosabb alapokmányok rendelkezésre állnak.

 

ÖSSZEGEZÉS

 

A rendelkezésre álló rövid időt is figyelembe véve a vizsgálat a következőket állapította meg.

1.)     A felszámoló bizottság olyan rendelkezése nem volt, mely szerint a munkásőrség iratait meg kell semmisíteni, ezért az igazgatói intézkedés minden alapot nélkülöz.

2.)     A mennyiben Szabó Attila olyan tájékoztatást kapott, hogy az ügykezelők eligazításán az iratok megsemmisítését írták elő, egyébként sem hatotta végre, mert az jogszabályba ütköző lett volna.

3.)     Az intézkedés 1. pontjában az 1989. július 1-ben megjelölt dátum az ügykezelők eligazításán nem hangzott el.

Szabó Attila a fenti időpontot saját elhatározásából írta be az intézkedésbe, mivel az megegyezik a költségvetési üzem működésének kezdő időpontjával, így a tekintetben a célzatosság feltételezhető.

4.)     Az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok ismeretében Szabó Attilának tudnia kellett, hogy a jogelőd szervezet (KEP) iratanyagait meg kell őrizni, illetve összegyűjtve át kell adni a volt MOP központi irattárának.

5.)     Az intézkedés 3. pontjában foglalt megsemmisítés például a pénzügyi iratok vonatkozásában is ellentétes a bizonylati albumban előírtakkal, így jogszabályellenes is.

6.)     A meghallgatások során sem szándékosságot, sem a gondatlanságot egyértelműen nem lehetett bizonyítani, így annak bizonyítása további vizsgálatot igényelne.

7.)     A megsemmisített iratok pontos felmérése többheti munkát igényelne és akkor is csak az iratok iktatókönyv szerinti számát és tárgyát lehetne kimutatni, illetve ezek alapján kellene következtetéseket levonni.

 

JAVASLATOK

 

1.)     Célszerű lenne konzultálni a Katonai Ügyészséggel, hogy szükségesnek tartanak-e további vizsgálatot és annak alapján gazdasági ellenőrzés meghiúsítása (Btk. 289.§) vagy visszaélés okirattal (Btk.277. § vétsége miatt eljárást kezdeményezni, illetve a jelenleg is bizonyítható számviteli és bizonylati rend megsértése miatt (17/1968/IV.14./Korm. számú rendelet 148/A §) szabálysértési eljárást lefolytatni, melyet parancsnoki hatáskörben kell elbírálni.

2.)     Tisztázni kell azt is, hogy a korábbi ellenőrzések milyen hiányosságokat tapasztaltak az iktatási és nyilvántartási rendben és az észrevételek, hiányosságok megszüntetésre kerültek-e.

 

Budapest, 1989. november 27.

 

(Dr. Perényi György)

a felszámoló bizottság

jogi albizottság vezetője

 

 

*

 

MEGHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYV

 

Készült: 1989. november 22-én Fóton, a költségvetési üzem hivatalos helyiségében.

 

A költségvetési üzemnél végrehajtott iratselejtezéssel kapcsolatban a meghallgatott személyek az alábbiakat adták elő.

 

SZABÓ ATTILA, igazgató

1989 októberében, a pontos időpontot már nem tudom megmondani, Sz[...]né a Készletező Ellátó Parancsnokság Költségvetési Üzem ügykezelője vett részt a volt MOP-on a felszámoló bizottság ügykezelési albizottsága ülésén.

Az értekezletet követően számolt be az albizottság ülésén elhangzottakról, mely az iratok selejtezésével, illetve selejtezésre való előkészítésével foglalkozott. Mivel velem azt közölte, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével az iratokat meg kell semmisíteni, így kiadtam a 7. számú igazgatói intézkedést, melyben az igazgatóhelyetteseket bíztam meg határidő kitűzésével az iratok megsemmisítésével.

Tudomásom volt arról, hogy a volt Munkásőrségnél kiadásra került az iratok kezelésére vonatkozó belső utasítás, de mivel a Munkásőrség megszűnt a KEP 1989. július 1-vel átalakult költségvetési üzemmé, az intézkedésben úgy döntöttem, hogy a HB, illetve „M" iratokon kívül a többi iratra nincs szükség, ezért a fenti időpont előtt keletkezett iratok megsemmisíthetők.

Azt nem ellenőriztem, hogy az igazgatóhelyettesek a selejtezést milyen módon hajtják végre, milyen iratokat, bizonylatokat semmisítenek meg.

Markovics Ferenc kormánybiztos részére 1989. november 15-én irt feljegyzésemben a munkatársaim tájékoztatása alapján rögzítettem azt a tényt, hogy az 1989. július 1-je előtti okmányok, bizonylatok megsemmisítésre kerültek, így az 1985. december 31-i fordulónappal készült leltár és az ezzel kapcsolatos okmányok nem állnak rendelkezésemre.

Én a kapott tájékoztatás valódiságáról nem győződtem meg.

 

SZ[...] F[...]NÉ, ügykezelő

1989 októberében [?]n vettem részt a felszámoló bizottság ügykezelési albizottság ülésén és pontosan jegyzeteltem az ott elhangzottakat. Visszatérve munkahelyemre a Készletező Ellátó Parancsnokság [KEP] Költségvetési Üzemébe, Fótra, tájékoztattam Szabó Attila igazgatót arról, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével az iratok közül mik semmisíthetők meg, melyeket kell megőrizni, illetve rendszerezni. Én olyat nem állítottam, hogy valamennyi iratot meg kell semmisíteni, amely 1989. július 1-je előtt keletkezett. Igaz, hogy az nem került tisztázásra, hogy az irat szó alatt a levelezést kell-e csak érteni vagy az anyagi-pénzügyi okmányokat, bizonylatokat is.

Valószínű, hogy a 7. számú igazgatói intézkedésbe azért került be az 1989. július 1-jei időpont, mert a költségvetési üzem akkor alakult. Az igazgatóhelyettesek irányítása alá tartozó ügykezelők részére külön eligazítást az iratselejtezéssel kapcsolatban nem tartottak, csak a 7. számú igazgatói intézkedést kapták meg, és közvetlen vezetőjük határozta meg, mit semmisíthetnek meg, vagy selejteznek. Én a magam részéről semmi olyan iratot nem semmisítettem meg, mely történeti értékű vagy minősített irat volt. Az iratok egy részét átadtam a központi ügykezelésnek, és csak a felesleges példányszámokat dobtam ki.

Az iktatókönyvből egyébként az iratok sorsa nyomon követhető. Véleményem szerint az okozta a félreértést, hogy az igazgatói intézkedés csak iratokról beszél, és nem rendelkezik az anyagi-pénzügyi okmányokról, bizonylatokról.

 

B[...] K[...], kereskedelmi igazgatóhelyettes

A 7. számú igazgatói intézkedés alapján az iratok selejtezését három területen végeztük. A nálam lévő iratok közül selejtezésre nem került semmi. Az irányításom alatt lévő ügykezelő B[...] M[...]né és a munkatársak önállóan végezték az iratok selejtezését. Az én területemet illetően a készletnyilvántartásokat, az anyaggazdálkodók vezetik, ott a keletkezett iratok megsemmisítését nem engedélyeztem. A Magyar Néphadseregnek átadott anyagokról utalványok készültek, azok rendelkezésre állnak. Az 1985. december 31-i fordulónappal készült leltárak, de a többi leltári okmány sem található meg nálunk, mivel azt átadtuk a főkönyvelőségnek.

 

B[...] M[...]né, ügykezelő

A 7. számú igazgatói intézkedést ismerem, az ügykezelők részére külön eligazítás nem volt, hogy értelmezzék az abban leírtakat. Én úgy értelmeztem, hogy mivel 1989. július 1-től a KEP költségvetési üzem lett, a korábbi előírások már nem vonatkoznak rá, és új határozatok kerülnek kiadásra. A selejtezésről, illetve az azzal kapcsolatos feladatokról B[...] K[...]al, közvetlen vezetőmmel beszélgettünk. Ez alapján csak a duplikált példányokat és a belső utasításokat, intézkedéseket selejteztük ki.

A titkos, szigorúan titkos anyagok megőrzésre kerültek, illetve az iratanyagok egy részét átadtuk a központi irattárnak. Ezek az iratok az iktatókönyvből nyomon követhetők tárgy és szám szerint is. Semmi olyan okmány, utalvány nem került kiselejtezésre, melynek utólagos vonzata lehet akár pénzügyi vagy bármely vonatkozásban.

 

F[...] ZS[...], főkönyvelő

A 7. Számú igazgatói intézkedés végrehajtására a területemen nem került sor, mivel a pénzügyi iratok őrzésére jogszabályok vonatkoznak. Csak olyan feljegyzések, levelek kerültek kiselejtezésre, amelyeknek pénzügyi vonzata nincs.

 

P[...] I[...], könyvelő

A pénzügyi területen iratselejtezésre nem került sor, azok egy része lefűzve a saját irattárunkban megtalálható, a másik részét felvittük számítógépre. Az utolsó tíz év anyaga (naplók, bizonylatok) mind megtalálhatók.

Az 1985-ben felvett forduló-leltárból a helyiségleltárak F[...] Zs[...]nál találhatók meg, a 101-3/10/1986-os szám alatt.

Az iratanyag rendezés során csak a volt MOP felé küldött beszámolók, belső utasítások, körlevelek megsemmisítésére került sor, de ezek nincsenek kapcsolatban a pénzmozgással. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet nem készítetünk

 

K[...] K[...], központi ügykezelési előadó

1989 októberében a volt MOP-on megtartott ügyviteli jellegű eligazításon Sz[...]né vett helyettem részt. Az ott elhangzottakat tolmácsolta nekem, majd a 7. számú igazgatói intézkedés alapján elkezdtem a selejtezést. Én az igazgatói intézkedést úgy értelmeztem, hogy költségvetési üzem megalakulásának (1989. július 1.) időpontja előtt keletkezett iratokat meg kell semmisíteni. Ennek megfelelően a mai napig kiselejtezésre kerültek az 1984. és 1989. év közötti időben keletkezett iratok. Ezek nagy része a MOP-ról érkezett levelek, parancsok, utasítások, intézkedések voltak. Az anyagok megsemmisítéséről külön jegyzőkönyvet nem készítettünk, de az iktatókönyveket megtartottuk, így megállapítható, milyen iratok kerültek megsemmisítésre. Az „M" iratokat T[...] I[...] tárolja, azokat iktatókönyvvel együtt felküldtük a MOP ügykezelésre. Az 1984 előtt keletkezett iratok nem kerültek megsemmisítésre.

 

H[...] I[...], műszaki igazgatóhelyettes

A 7. számú igazgatói intézkedésben foglaltakat csak részben hajtottuk végre. Kiselejtezésre csak az érdektelen anyagok kerültek, mint pl. belső utasítások, intézkedések, körlevelek stb.

5 évre visszamenően megvan minden irat a nyilvántartó kartonok, bizonylatok, leltári anyagok, átadás- átvételi jegyzőkönyvek, levelezések irattári példányai is. Tehát, ami anyagok mozgásával kapcsolatos irat, az nem kerül kiselejtezésre.

 

K[...] I[...]NÉ, ügykezelő

H[...] I[...] utasításának megfelelően az épület és helyiségleltárak, szerszámkönyvek és a működésünkkel kapcsolatos iratok mind megvannak. Az 1989. július 31-én végrehajtott leltározásról szóló anyagokat a pénzügyi részlegnek adtuk át.

 

A[...] I[...]NÉ, anyag-nyilvántartó

A 7. számú igazgatói intézkedést ismerem, a selejtezési munkákat az alapján kezdtem meg. Mivel intézkedés kiadását követően külön megbeszélés e témakörben nem volt, én 1989. július 1-je előtt keletkezett anyagi bizonylatokat megsemmisítését [!], illetve kiselejtezését részben végrehajtottam, de a legfontosabb alapokmányokat megtartottam. Így megőriztem a fegyverszám nyilvántartást és a fegyvernyilvántartó lapokat is, amelyekre átvezetésre került a kiselejtezett utalványokon szereplő fegyvermozgás is

A kiselejtezett utalványokon 3 példányban készültek, így a kiselejtezetteken kívül azok megtalálhatók a nyilvántartónál és mivel kapujegyként is szolgáltak, a kilépéskor le kellett 1 db-ot adni a portán is.

A kiselejtezett anyagokról jegyzőkönyv nem készült, de véleményem szerint az utalványokra nem volt szükség, mivel azokon szereplő lényeges adatok más meglévő anyagi bizonylatokra, kartonokra átvezetésre kerültek.

Jelenleg feltalálhatók az 1989. évben keletkezett utalványok és a korábbi évekből az 1987 és 1988 évben keletkezett utalványok egy része.

A leltárösszesítő jegyzőkönyvek csak a pénzügyi ágazatról kerülnek irattározásra.

A fegyverek átadásánál véleményem szerint az okozta a problémát, hogy azokat nem tételesen és nyilvántartás szerint vették át, és a raktárokért felelős személy sem vett részt az átadáson.

Véleményem szerint az utólagos egyeztetés során az eltérések tisztázhatók, mivel a legfontosabb okmányok rendelkezésre állnak.

 

Budapest,

 

(Dr. Kahulits Lászlóné)                                                                  (Dr. Németh Péter)

a felszámoló bizottság                                                                    a felszámoló bizottság

ügykezelési albizottság                                                                   jogi albizottság tagja

vezetője

 

*

 

MT Védelmi Iroda                                                                           Készült: 4 pld-ban

Kormánybiztosa                                                                                         sz.pld

 

Dr. Sz[...] Gy[...] alezredes részére

a Budapesti Katonai Ügyészség Vezetőjének

 

Tisztelt Sz[...] Úr!

 

A volt Munkásőrséget felszámoló bizottság megállapította, hogy a Készletező Ellátó Parancsnokság Költségvetési Üzeménél (Fót) a felszámolás során megsemmisítettek olyan iratokat, bizonylatokat, utalványokat, amelyek közokiratnak tekinthetők.

Az iratok megsemmisítését az üzem igazgatója Szabó Attila általa kiadott 7. számú igazgatói intézkedésével rendelte el.

Meghallgatása során Szabó Attila azt állította, hogy az intézkedés kiadásának a felszámoló bizottság szóbeli utasítása az alapja, amelyet az üzem ügykezelője, Sz[...] F[...]né közölte vele 1989 októberében, a felszámolási bizottság ügykezelési albizottságának országos értekezletét követően.

Sz[...] F[...]né tagadta, hogy igazgatójának olyan tájékoztatást adott volna, hogy az 1989. július 1. előtt keletkezett iratokat meg kell semmisíteni.

A vizsgálat során nem tudtuk egyértelműen tisztázni, hogy milyen vagy kinek szóbeli utasítása alapján rendelte el Szabó Attila igazgató az iratok megsemmisítését.

Tekintettel a fentiekre

 

feljelentést teszek

 

ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen a Btk. 277. §-ban foglalt visszaélés közokirattal vétségének elkövetése alapos gyanúja miatt.

Tájékoztatásul megküldöm az ügyben keletkezett iratok egy példányát.

 

Melléklet: 11 oldal

 

Budapest, 1989. december „     „

 

(Markovics Ferenc)

 

Jelzet: MNL OL XIX-A-98-880-1989 (260. d.) - Eredeti, aláírással ellátott iratok. - A feljelentés tervezetet a kormánybiztos nem írta alá, hanem kézírással az alábbi megjegyzést tette: „Először konzultációt kérek, mint ahogy azt a korábbi anyagra ráírtam." E megjegyzését utóbb áthúzta, s az alábbi megjegyzés maradt: „L. Markovics XII. 06. Zárjuk le!"

 


Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt október 27.

1904

Megkezdi működését az első New York-i metró.Tovább

1912

Megalakult a Debreceni Izraelita Ifjak Dalköre. Elnöke dr. Bruner Lajos.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő