Vlagyimir Iljics Lenin ünnepélyesen bejelenti a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak megalakulását.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Munkaverseny hirdetése a Rákosi Mátyás Kórházban
Versenyfelhívás
A koreai Rákosi Mátyás Kórház koreai és magyar pártszervezete a betegellátás és a kórházkultúra emelése érdekében a korpuszok között versenyt indít a következő versenypontok alapján:
1.) A korpusz területén lévő betegszobák, valamint minden egyéb helyiség, a korpusz egész területének és környékének, útjainak állandó tisztántartása, rendszeres D.D.T. kezelés, légytelenítés, a WC-k mindennapos klórozása.
2.) A betegek és ruházatuk rendszeres tisztasági ellenőrzése, legalább hetenként, ágyneműk tisztasága, matracok szellőztetése, kirakása, D.D.T.-zése hetenként.
3.) A korpusz minden épületének álcázása a terepnek megfelelően, a légoltalmi berendezések elkészítése, illetve karbantartása, az elsötétítés tökéletessé tétele.
4.) A korpusz párt és komszomol szervezete végezzen felvilágosító munkát annak érdekében, hogy frissen készített és lehűtött forralt vizet vagy teát igyanak, mert a nyár végi és őszi vérhasjárvány csak ilyen módon előzhető meg. Ugyancsak végezzenek szívós felvilágosító munkát a köpködés ellen, ami a legveszedelmesebb népbetegséget, a tuberkulózist terjeszti.
5.) Mindennemű anyagi felszerelés és ápolási eszköz gondos őrzése, karbantartása, mivel ez a nép vagyona.
A korpuszokon belül a párt és a komszomol szervezet a fenti versenypontok alapján dolgozza ki az egyes csibik közötti versenypontokat, és azt július 15-ig tudatosítsa a korpusz összes dolgozóival és betegeivel. A korpuszok közötti verseny vándordíjáról, valamint a korpuszokon belüli csibik közötti verseny díjáról a magyar eü. csoport pártszervezet gondoskodik.
A versenydíjakat augusztus 20-án, a Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepén adjuk át a versenyben győztes korpuszoknak és csibiknek.
A verseny indul július 15-én.
A versenybizottság tagjai: a kórház koreai parancsnoka, párt és komszomol titkára, járványelhárító tisztje, a magyar eü. csoport szakmai és politikai vezetője.
Korea, 1953. júl. 10.
MOL XIX-C-2-y-00231/8-1953. 3. doboz. (Magyar Országos Levéltár Egészségügyi Minisztérium Visszaminősített TÜK iratok.) Eredeti, gépelt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 30.
1922
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő