Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Közbiztonság, bűnözés
a.
Pásztor Károly követ 1952. június 17-ei jelentése a kórházban zajló különös eseményekről, szokatlan jelenségekről
„Kórházunk környékén az utóbbi időben mind gyakrabban lehet tapasztalni feltűnő jelenségeket. Éjszakai máglyatűz, villanylámpával leadott jelzések, egy koreai tiszt agyonlövése stb. Orvosaink azt is tapasztalják, hogy éjszaka idegen alakok járnak kórházunk közelében, akik rájuk bukkanás esetén futásnak erednek. A légó fegyelmet megerősítettük, hogy éjszaka most már nem csak őrök, de járőrszolgálat is van. Orvosaink a jelenlegi szakácsuk munkájával kapcsolatban is észleltek jelenségeket, amelyek felhívták figyelmüket, és azonnal jelentették az igazgatónak. A szakács leváltása azonban eddig nem történt meg. Úgy látszik, nehéz a pótlása.
Az ellenség tehát nem alszik. Orvosaink most hazai szakácsot kérnek.
Én is úgy látom, hogy ezen a téren feltétlen változtatni kell, mert ha az ellenségnek sikerülne orvosaink közvetlen közelébe kerülnie élelmezésük megfertőzésével az egész kollektívát megsemmisíthetné.
Kérésüket tehát indokoltnak tartom és javaslom, hogy a következő csoporttal egy hazai szakácsot is küldjenek."
MOL XIX-J-14-a-74/Szig.Biz./Pol.-1952. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
b.
Söjtöri Géza párttitkár 1955. május 31-i jelentése az MDP KV Adminisztratív osztályának a kórházi javak nem megnyugtató biztonsága miatt
„[...] A bűnözések száma jelenleg elég nagy, és így állandóan számolnunk kell lopások, kártevések elkövetésével. A rendőrségi őrséget, amely a kórház területén szolgálatot teljesített a koreai szervek egy hónappal ezelőtt leépítették, így jelenleg a kórház dolgozói „túlórában teljesítenek őrszolgálatot. Mi több ízben felvetettük a rendőrségi őrség szükségességét, amelyre ez ideig még határozott választ nem kaptunk."
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. őe.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, eredeti tisztázat.
c.
Dr. Mónus Zoltán párttitkár 1955. október 20-i tájékoztatása Keleti Ferenc az MDP Adminisztratív osztályának osztályvezetője részére az Egészségügyi Minisztérium által 1955. október 8-án, a Szorivonba érkezett textília és élelmiszer-szállítmány körül tapasztalt visszásságokról
„[...] Hiányosságként kell megemlíteni a következőket: A 252-es számú ládában a jelzett 30 kg téliszalámi helyett csak két rúd, azaz kb. 3 kg volt. A láda egyébként egyik oldalán fel volt törve, és abból valószínűleg útközben kivettek. Az 5. számú ládában a minisztérium által küldött ládajegyzék szerint 140 drb takaróhuzatnak kellett volna lennie. Ugyancsak a ládában talált szállítási jegyzék szerint is 140 drb takaróhuzatnak kellett volna a ládában lennie. Ezen mennyiség helyett azonban csak 83 drb volt. A láda egyébként érintetlen volt, vaspántokkal ellátva, tehát valószínűleg már a csomagolásnál kevesebbet tettek bele. Hasonlóképpen a 151. számú ládában, a jelzett 20 drb munkaruha helyett csak hat és fél munkaruha volt /azaz hat teljes öltöny és egy kabát/, tehát tizenhárom teljes munkaruha és egy darab nadrág hiányzott. A szállítást a Közületi Ruhabolt intézte. [...] Megjegyzem, hogy a ládák kibontásánál azt tapasztaltuk, hogy a hiányzott textíliák helye papírral és fahánccsal volt kitömve. Nagyon súlyos észrevételeket kell tennünk az élelmiszerekkel kapcsolatban. Úgyszólván az összes befőtt szavatossági határideje 1955. szeptember 30-án lejárt. Ennek következtében már romlottan érkezett tizenhat üveg zöldbab, hét üveg finom főzelék, kilenc üveg zöldborsó, hét üveg birskompót, kilenc üveg körtekompót, négy üveg szilvakompót, három üveg őszibarack. Nem romlott eddig még meg a 100 üveg mustár, habár a szavatossági határideje szeptember 30-án lejárt. Köztudomású, hogy a mustár határidejének lejárta után sokáig nem raktározható. A kiküldött uborka határideje október 31-én jár le. (200 üveg).[...]
Az érkezés óta eltelt időben a feltüntetett hiányosságokon kívül azt tapasztaltuk, hogy a zöldborsó konzervek egy részének tartalma nem zöldborsó, hanem sárgarépa. A felhasználás során kiderült, hogy a számszerűen jelzett és romlottnak minősített zöldborsókonzerveken kívül a látszólag ép csomagolású dobozok egy része is használhatatlan, romlott árut tartalmazott.
Fentiekről azért tartottuk szükségesnek az adminisztratív osztály tájékoztatását, mert véleményünk szerint az élelmiszer szállítmány kiküldése nem kellő gondossággal történt, ami joggal nyugtalanítja a kórház kollektíváját, és károsan befolyásolhatja mind egészségi, mind gazdasági helyzetünket. Márpedig igen fontosnak tartjuk, hogy az otthontól való ilyen nagy távolságra a kórház minden dolgozója messzemenően érezze a hazai szervek gondoskodását. Egészségügyi szempontból nyilvánvaló a romlott élelmiszer fogyasztásának veszélye, télidőben pedig a zöldségfélék hiányának káros hatása. A gazdasági hátrány onnét származik, mert fokozott mértékben kell felhasználni a még fogyasztható konzerveket, ezáltal a küldött élelmiszerek a számítottnál jóval rövidebb idő alatt fognak elfogyni, márpedig télidőben Koreában élelmiszerhez jutni nehéz és költséges."
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. őe.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, kézírással javított eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő