Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Párttaggyűlések vitái
a)
Részletek az 1954. július 9-én, Szorivonban megtartott pártszervezeti taggyűlésről
[Jelen volt az egészségügyi csoport összes párttagja, ezen kívül a nagykövetség részéről Szarvas Pál nagykövet és Csuka Zsigmond, valamint vendégként a koreai párttitkár.]
„[...] B[...]: A nehézségek leküzdéséről beszél. A nehézségeket 3 csoportra osztja. Az első csoportba sorolja azokat, amelyeket tudtunk már, mielőtt kijöttünk volna Koreába: nyelvi nehézség, fertőzési veszély, nehezebb munkalehetőségek stb. Második csoportba az Egészségügyi Minisztérium intézkedése folytán felmerülő nehézségek. Pl. Isonicid elfogyott, nem küldenek. Általában a gyógyszerek kiküldése úgy történt, hogy egy budapesti kórház gyógyszerszükségletét lemásolták. Takarékosságról beszélnek, és küldik ki a szakkáderek helyett a feleségeket, ugyanakkor fontos műszerek, amiket kértünk, nem érkeztek meg, pl. Dissektor. Ezen nehézségek ellen nem csak lehet, hanem szükséges is felvenni a harcot. Hibásak vagyunk, hogy nem kellő eréllyel lépünk fel, s ezen a téren fennáll, hogy úgynevezett rózsaszínű szemüvegen keresztül vetettük fel ezeket a nehézségeket. A harmadik nehézség saját munkánkból adódik. Ilyen pl. tervszerűtlenség stb. [...]
F[...]: A beszámolóban úgynevezett sustorgásokkal kapcsolatosan hibásnak érzi magát, ő is azok közé tartozott, noha későbben jött. Az első nap úgy látta, hogy megbánta ide kijövetelét, de azóta megváltozott véleménye, mert látja, hogy a kint lévő elvtársak a nehézségek leküzdésében milyen szívósak, és ő is határozottan fog a jövőben e nehézségekkel szembeállni. [...]
B[...]: Munkatervünknek, illetve munkánknak az a legfőbb hiányossága, hogy nem jutunk el a betegekig, ami az egyik legfontosabb feladatunk lenne. [...]
Szarvas: Üdvözli az elvtársakat, mivel ez az első alkalom, ahol pártrendezvényünkön részt vesz. Majd arról beszél, hogy a kórház helyzete másképp néz ki papíron, mint a valóságban. [...]
A harmadik kérdéssel kapcsolatosan arra hívja fel a tagság figyelmét, hogy az Egészségügyi Minisztérium munkájával elhangzott bírálatokkal kapcsolatban keressük meg a józan módot, szögezzük le az eredményeket is, és vegyük figyelembe, hogy az a sokat szidott Egészségügyi Minisztérium azért már a VI. egészségügyi csoportot küldte ki Koreába, és sok segítséget nyújtott a koreai népnek. Ugyanakkor helyes, ha jelentésünkben felvetjük, hogy az otthoni elvtársak hogyan felelnek meg felelős helyeiken, hogyan intézik otthon a kórház problémáit. [...]
Június 18-án a vezetőség foglalkozott G[...] elvtársnő fegyelmi ügyével a június 7-i röpgyűlés határozata értelmében. A vezetőség mérlegelve az elkövetett hiba súlyosságát, úgy határozott, hogy javasolja a taggyűlésnek G[...] elvtársnő ügyében pártfegyelmi határozat hozatalát.
A vezetőség javaslata megrovás, amely a Párt szervezeti szabályzata értelmében másodfokú pártbüntetésnek felel meg. A vezetőség javaslatát a következőkkel indokolja:
G[...] elvtársnő súlyos hibát követett el, hogy a Párt tanításával össze nem egyeztethető módon viselkedett kórházunk egyik koreai dolgozójával. Július 7-én az ágyak összeszerelésénél Cson Csun Pjo sofőr elvtársat tettlegesen bántalmazta, mások előtt emberi önérzetében megsértette. E cselekedetével ellentétbe került a Párt Szervezeti Szabályzatában lefektetett alapelvvel.[...]
G[...] elvtársnő elkövetett súlyos hibája mellett figyelembe vettük eddig végzett munkáját és azt a tényt, hogy helytelen cselekedetére az az elhatározás indította, hogy a magyar nép által küldött felszerelést óvja. Továbbá G[...] elvtársnő belátta hibája súlyosságát és ígéretet tett, hogy jó munkával és koreai elvtársakkal való jó kapcsolat kiépítésével igyekszik jóvátenni. [...]"
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. ő. e.-1954. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, eredeti tisztázat.
b)
Részletek a szorivoni kórház 1955. május 20-ai párttaggyűléséről
„[...] M[...]né elvtársnő a kritika egyes pontjait elfogadja, de a kritika tartalmazott olyan dolgokat is, amik nem felelnek meg a valóságnak. A Vezetőség információi helytelenek voltak. M[...] elvtárssal tegező viszonyban voltak, amíg beszéltek egymással. Olyan kijelentést, hogy elvégre ő tanársegéd, és ezért nem tegeződik M[...]tal, ilyen kijelentést nem tett. A nővérruhával kapcsolatban az zavarta, hogy előzőleg egy esetben figyelmeztették, hogy nem végezhet közvetlenül vödröt hordva WC fertőtlenítést, mert ez nem orvos feladata. Úgy gondolta, hogy akkor nővérruhát sem fogadhat el. [...] Mindezt nem mentségére, hanem az igazság kedvéért mondja el. [...]
Nem igaz, hogy nem látta szívesen a madongi elvtársakat, csak annak nem örült, hogy azok háromórás műsorral jöttek. Az[t] elismeri, hogy nagyon helytelen volt az, hogy a madongi kultúrgárda műsora alatt odaszólt K[...] és H[...] elvtársaknak, hogy menjenek táncolni, másokat azonban nem toborzott táncolásra. [...]
S[...] elvtárs: kijelenti, hogy a beszámolóban említett „asztaltársaság" nem létezik, ők csak együtt szoktak ebédelni. Anyagiasságról nem tud, alkohol fogyasztásban májgyulladása miatt nem vesz részt, a május 14-i táncmulatságon, amikor megtudta, hogy az igazgatói rendelet szerint a záróra 1-kor van, nem csak maga nem vett részt, de B[...]t is figyelmeztette. Érdemtelennek tartja a kapott kritikát. [...]
H[...] elvtárs: „A szobákba való visszahúzódásra" megjegyzi, hogy amióta klub létesült, jóformán csak az ő társaságuk használja, itt szoktak kártyázni. [...]
T[...] elvtárs: [...] Becsüli a koreai nép nehéz harcát és nélkülözéseit, de a szíve facsarodik el, amikor látja, hogy a koreai elvtársak hogyan pazarolják a magyar anyagot. A háború alatt jobban vigyáztak rá.
F[...] elvtársnő: [...] Az asztaltársaság klikket képez, és ebben nagy veszélyt lát, ha ez így megy, zászlóval fognak felvonulni. Ez sok veszélyt rejt magában, és fel kell számolni. A polgári befolyás igen erős nálunk. Amíg emlegetik, hogy itt válogatott káderek vannak, addig az a valóság, hogy ennek a csoportnak az összeállításánál a Nagy Imre-féle politika játszott közre. M[...]né et. visszaélt a kollektíva bizalmával, és lassankint ő akarja vezeti a kórházat. [...] Ugyanakkor a cseh elvtársakkal nagyon kedves volt, amikor megérkeztek, azonnal italt rendelt a számukra. A követségen igyekszik mindig jobb színben feltűnni mások rovására, és a csoport egyes tagjairól olyan dolgokat mond el, hogy azokat, ha igazak, itthon kellene elmondani. [...]
F[...] elvtárs: [...] Önkritikát gyakorol a 14-i mulatsággal kapcsolatban, hogy azon ő is részt vett, pedig neki, mint legidősebbnek kellett volna észre téríteni a többit.
F[...] elvtárs: Egyetért a beszámolóval, de aggódva figyelte az eddigi hozzászólásokat, mert a nyilvánvaló igazságot a hozzászólások nagy része elkente. Mindenki tudja, hogy „asztaltársaság" van, mindenki érezte már a fagyos hidegséget, amivel a klikkbe nem tartozókat kezelik. [...] M[...]né elvtársnő nem a Párt érdekeit képviselte az „asztaltársaságon" belül, hanem az „asztaltársaság" érdekeit a Pártban. [...]
M[...] elvtárs [...] Nem érti, hogy miért állítják élére ennyire a dolgot [...]. Mesterségesen van kiélezve a dolog.
M[...]néval való nézeteltérésre visszatérve elmondja, hogy a vonaton kezdődött, amikor a tegezést visszautasította, és azzal a kijelentéssel, hogy elvégre én egyetemi tanársegéd vagyok, otthagyta. Attól kezdve magázta. Egy ízben a konyhában összeszólalkoztak, azóta nem köszönnek egymásnak és nem beszélnek. [...]
S[...] elvtárs: [...] A május elseje nem volt ünnepélyes, az ebédhez legalább egy pohár magyar bort kellett volna adni. Ezt máskor elő kell készíteni. [...] Nem ért egyet Tóth elvtárssal, hogy a mulatság senkit sem zavart, mert az osztályon fekvő betegek és a kívül hallgatódzó [...] emberek azt látják, hogy tivornyáznak a magyarok. [...]
B[...] elvtárs: [...] „Asztaltársaság" van! Ha ennyien érzik és ennyien mondják, nekik is el kell fogadni. Miben mutatkozik: a szesz és a tánc követelése. Szörnyű nehézségeket látunk a szemünk előtt nap mint nap. Az igazgatónak a mulatozást korlátok közé kell szorítania. Ha ő éjjel egy órában szabta meg a zárórát, ezzel minden gondolkodó embernek együtt kell éreznie, az adott körülmények között - ez a legvégső határ. Itt is éppen úgy van állami fegyelem, mint otthon, itt a vezetés annyival nehezebb, hogy az igazgatónak minden emberrel egyénileg is kell foglalkoznia. Ha az „asztaltársaság" nem változtat magatartásán, kénytelen lesz szigorú megszorításokkal válaszolni. [...]
R[...] elvtárs: Döntő fontosságú volt ez a taggyűlés, mert biztosította a kollektíva szervezeti és erkölcsi egységét. Ez az egység veszélyben forgott, és az előttünk álló felelősségteljes feladatok megoldásához igen nagy jelentőségű volt az a probléma, hogy a kommunisták hogyan fogadják a bírálatot. Túlzott volt F[...] elvtársnő kijelentése: a csoport összeállításánál Nagy Imre politikai szerepét látta. [...]"
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 33. ő. e.-1955. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály .) Gépelt, eredeti tisztázat.
c)
Részlet a Rákosi Mátyás Kórház MDP szervezetének 1956. március 5-én megtartott taggyűlésének jegyzőkönyvéből
„[...] N[...] M[...] etnő: a kórház-kultúra kérdéséhez szól hozzá, s elmondja a mai napon látottakat: a laboratórium végén lévő nyitott szemétdombra viszik ki a műtőből, kezelőből a gennyes, fertőzött kötszereket stb., ahonnan azt csak napon múlva viszik tovább. Javasolja, hogy azt a kazánban égessék el, mert a szemétdombon lévő fertőzött anyagot szétviszi a szél és széthurcolják a kutyák, a gyerekek. Az utakra gyékényt nem javasol. [...]
M[...] Á[...] elvtárs: [...] Nagy a sár, a piszok az egész kórház területén. Tűrhetetlenek a WC problémák, de a dolgozók tisztasága is. Az ambulancia előtt sártenger van.
dr. T[...] F[...] elvtárs: [...]
Hibának tartja, hogy a vasárnapi pihenőnapon a koreai et-ak az osztályon nem tartózkodnak (társadalmi munkára viszik őket), s így az inspekció is a magyarok feladata. [...]
Dr. SZ[...] J[...] elvt.: [...]
Túl soknak tartja a kötelező értekezleteket (főleg az idejüket, mert órák hosszat tartanak) és a reprezentációt. Ezek eddig napi munkájának több mint felét elveszik. [...]
A kilenc napos váltási időt igen soknak tartja, elegendő három max. négy nap. Ezzel szemben alaposabb tájékoztatást kell adni az otthonról elindulóknak. De az a tájékoztató csak úgy teljes, ha az őszintén tartalmazza az itteni kezdeti problémákat. [...]
Takarékosság terén sok nagyon a tennivalónk a saját vonalunkon is, de bőven akad a koreai et-nál is.
Még ma sincs bebélyegezve a textíliába pl. a bélyegző, könyvek nincsenek bevételezve stb. Komoly - több tízezer Ft-os értékek hevernek szanaszét, csomagolatlanul - őrizetlenül a kórház udvarán már évek óta, senki sem törődött velük (gyógyszer, üveg, láda, üvegek, műszerek, gépek stb.). [...]
Vigyázni kell, hogy a koreai et-akkal kapcsolatban felmerülő súlyosabb hibákat ne a nyilvánosság előtt, hanem a koreai igazgatón, pártszerveken keresztül mondjuk meg, mert különben elidegenítjük őket."
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 5. ő. e.-1956. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi Vezetőség Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály .) Gépelt, eredeti tisztázat.
d)
Részletek az 1956. május 28-ai alapszervezeti taggyűlésről készült beszámolóból és jegyzőkönyvből
„[...] A gyógyító és betegellátó munkára vonatkozólag [...] paradoxnak hangzik, de sajnálatos tény, hogy a megyei kis kórházak tevékenysége inkább árt, mint használ. Sokszor láthatunk négy-öt napos perforált beteget, akit ezen kórházban elfektettek, és megakadályozták ezzel az idejében történő szakszerű orvosi ellátást. E tények arra hívják fel a figyelmet, hogy egyrészt a koreai szerveket bírjuk rá egészségügyi felvilágosító munka szervezésére, másrészt a járási kórházak személyzetének valamilyen formájú továbbképzésével érjük el azt, miszerint a tisztázatlan vagy sürgős eseteket felismerjék és továbbítsák.
A súlyos betegeknek hely hiánya miatt történő ambuláns kezelése nemcsak az orvosi lelkiismeret terén okoz problémákat, hanem a gyógyszerellátás tekintetében is. A gyógyszeres kezelés [...] a folyamatosság és az ellenőrizhetőség hiánya miatt [...] sok gyógyszert emészt fel. A pazarlás és hiábavaló gyógyszerrendelés ellen a koreai igazgatósággal karöltve eredményekkel járó rendszabályokat vezettünk be. [...]
Meg kell emlékezni a rendkívül nagymértékben megszaporodott balesetekről. Szinte minden napra jut egy-egy súlyos vagy megnyomorító szerencsétlenség. Ezek egy része munkavédelmi hiányosságokból, más része pedig háborúból visszamaradt lőszerektől származik. [...]
A betegápolás színvonala, az utasítások végrehajtása, a tisztaság még ma is hagy kívánnivalót maga után. [...]
Meg kell említeni, hogy a koreai egészségügyi és egyéb szervek, intézmények és egyének részéről számos esetben hallhatjuk a megbecsülés és elismerés hangját. Ennek jeléül tekinthető, hogy a koreai Egészségügyi Minisztérium kórházunktól kért szemész szakorvost Kim Ir Szen elvtárs gyógykezelésére, továbbá számos esetben hívtak bennünket tüdőgyógyászati vonalon konzíliumra a pártkórház betegeihez. [...]
A rendszeres pártéletet igen nehézzé teszik [...] a reprezentatív elfoglaltságok, látogatások, amely miatt politikai vagy kulturális rendezvények tartása, de az emberekkel való egyéni foglalkozás is szórványosan történtek. Jóformán csak egyes napokon található együtt a kollektíva egészen. [...]
Hozzászólások:
[...] A főépület előtt négy fa elpusztult, ezek nagyon csúnyák, ezért helyettük újat kell ültetni. A tisztaságra jobban kell vigyázni és nekünk kell jó példával elöl járni. A koreai elvtársakat tisztaságra és fegyelemre kell nevelni.
A kórház hátsó részén rendet kell teremteni. A kórház udvara és környéke nagyon piszkos és elhanyagolt állapotban van.
Nagyon sokszor előfordult, hogy a patronázs munkáknál az indulási időt nem tartják be. Nagyon sok a késés. [...]
Az egyik tolmácslányt egy koreai kapus megverte. Ez tűrhetetlen dolog és nem szabad ezt hagyni nekünk sem.
Az étkezdében az asztalokon lévő ételekre hálót kell tenni a legyek ellen, mert ennek elmulasztása esetén nagy a fertőzési veszély.
A koreai elvtársakkal a kirándulások alkalmával még többet kell foglalkozni. Ők nagyon félénkek velünk szemben. Ezért velük fokozottabban figyelmesnek kell lenni, hogy ne érezzék kisebbrendűnek magukat. [...]
Egy koreai orvosi szakszótár szerkesztését kellene kezdeményezni és egy-két betű anyagát példaképpen kidolgozni. A koreai orvosi nyelv ott tart, ahol a miénk tartott sok évtizeddel ezelőtt, és sok zavart okoz a sokféle nomenklatúra, ami bekerül Koreába. Az egységesítés elengedhetetlen. Tárgyalásokat kellene folytatni az Akadémiával és az Eü. Min.-al. [...]"
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 5. ő. e.-1956. (Magyar Országos Levéltár MDP Közpnti Vezetőség Adminisztratív Osztály Egészségügyi alosztály.) Gépelt, eredeti tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő