Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább
Magyar orvosok Koreában (1950-1957)
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.
Feljegyzések a Koreába induló tábori kórházról
a)
MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA
KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Budapest, 1950. július 21.
KÜLÜGYI OSZTÁLY
Feljegyzés
Rákosi elvtársnak
a Koreába küldendő tábori kórház szállítására vonatkozólag
Folyó hó 20-án indított repülőgép a tábori kórház tizennégy tagú személyzetén és személyi felszerelésén kívül magával vitt tizenhét hátizsákban két teljes hasműtéthez és amputációhoz szükséges műtőfelszerelést, a műtőben szükséges fehérnemű, gyógyszer, kötszer és varróanyag felszereléssel együtt, kb. 180 kgr. súlyban.
A folyó hó 22-én induló repülőgépen a Honvédelmi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott teljes tábori felszerelés (sebészeti) lesz elküldve, amelyben három tábori műtőasztal, műtőlámpák, sterilizáló berendezés, és minden sebészeti műtéthez szükséges tökéletes műtőfelszerelés foglaltatik. A műtő ellátásához szükséges anyagok mellett egy teljesen működőképes laboratóriumi felszerelés is tartozik a H.M-ből kapott anyaghoz (mikroszkóp, centrifuga stb.). A tábori kórházban a betegellátáshoz szükséges kötszer és gyógyszer is bennfoglaltatik. A fogyóanyag kb. 4-5 hét teljes üzemmel való működése mellett fogy el. Ezzel együtt egy hordozható röntgen készüléket is küldünk. Ezzel a géppel szeretnénk küldeni a személyzet 15-ik tagját, Kertész László elvtársat, akinek a részére jelen pillanatban még nincs itt a szovjet vízum. (Közben megjött.)
A Népjóléti Minisztérium által beszerzett egészségügyi anyag 26, lakattal zárt egységes méretű ládába lett csomagolva, amelynek elszállítására két vagon szükséges. Ezeket 24-én este a gyorsvonathoz csatoljuk. Bebrits elvtárs személyesen beszélt a Szovjetunió vasútügyi miniszterével, aki megígérte, hogy a vagonokat a Szovjetunió területén is gyorsvonathoz kapcsolják, és a lehető legrövidebb időn belül továbbítják rendeltetési helyére. Ez az anyag kórházi műtőben használatos fehérneműt, szappant, sterilizáló dobozokat, kötszert, cérna és gumikesztyűt, valamint penicillint, streptomicint, varróanyagot és a műtőben szükséges gyógyszereket tartalmaz. Ezen kívül féregtelenítő port és törések ellátásához szükséges gipszet küldünk ki ládákban. A vatta nyolc bálát tesz ki. Szállítható kosarakban, üvegpakolásban alkoholt, sebbenzint, jódot küldünk. A Népjóléti Minisztérium által küldött fogyóanyag kb. három hónapra biztosítja a kórház ellátottságát.
A vonatot Gazdik Gyula elvtárs fogja kísérni. Gazdik elvtárs volt politikai emigráns, aki 1946-ban szovjet útlevéllel tért haza. Útlevele ma is érvényes, és így részére szovjet vízumra nincs is szükség. Gazdik elvtárs a vonatot elkíséri a rendeltetési helyére, ott átadja és visszajön Budapestre.
Elvtársi üdvözlettel
Fodor [Zoltán]
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 209. ő. e.-1950. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi vezető szervei Rákosi Mátyás titkári iratai.) Eredeti, géppel írt, kézzel kiegészített tisztázat.
b)
Jelentés
az október 20-án feladott koreai vagonokról
Utasításnak megfelelően a Belkereskedelmi Minisztériummal együtt október 25-én egy vagont szeretetcsomagokkal és egy vagont egészségügyi felszereléssel és 50 000 méter textilanyaggal állítottunk össze Korea részére.
Megbeszélés szerint e vagonokat oroszul tudó kísérővel kellett volna útnak indítani, és a kísérővel együtt kellett utaznia egy műtősnőnek is.
Minthogy a vízumok csupán október 31-én érkeztek meg, a kísérők csak november 1-én tudtak elindulni. Néhány órával elutazásuk előtt tudtuk meg, hogy a Nyugati Pályaudvar raktárfőnöksége a két vagont a Népjóléti Minisztérium megbízottjának határozott kérése ellenére, már október 26-án elküldte, és a két vagon közül az egyiket 755 336. sz. vagonba átrakva október 29-én éjjel, a másikat 780 994. sz. vagonba átrakva október 31-én éjjel Csapról továbbították is.
A kísérők november 2-án a kora reggeli órákban érkeztek Csapra és folytatták útjukat Moszkva irányába.
Gondoskodtunk arról, hogy a kísérők legkésőbb Lembergben [Lvov] a vagonokhoz csatlakozhassanak. Ennek érdekében megkértük a Külügyminisztériumban Rózsa elvtársnőt, hogy a moszkvai magyar követséget kérje meg, hogy a két vagon megtalálásánál a kísérőknek legyen segítségére. Egyben megkértük a Közlekedésügyi Minisztérium vasútpolitikai osztályát, hogy a Szovjet Vasutak Lembergi Üzletvezetőségét értesítse arról, hogy a két kísérő Csapról elindult, és hogy a két vagon szintén útban van Lemberg irányába.
Ígéretet kaptunk, hogy a vagonok és a kísérők sorsáról értesítést küldenek. Egyben a Nyugati Pályaudvar Állomásfőnöksége útján Záhonyon keresztül is felvettük a kapcsolatot a csapi Állomásfőnökséggel, hogy ezúton is megkönnyítsük a kísérőknek a vagonokhoz jutását.
Csapról november 2-án táviratot kaptunk a kísérőktől, hogy szovjet földre érkeztek és utazásukat folytatják.
A kíséret jelentősége az út végső szakaszán mutatkozik meg. Reméljük, hogy a vagonok a kísérőkkel együtt akadálytalanul érkeznek meg Moszkvába, ahonnan továbbirányításukról a követség gondoskodhat már.
A vagonok és a kísérők további sorsáról, amint értesítés érkezik, újabb jelentést küldünk.
Budapest, 1950. november hó 3-án.
Dr. Rostás Oszkár
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 209. ő. e.-1950. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi vezető szervei Rákosi Mátyás titkári iratai.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
c)
4/11/136/1951.
Feljegyzés
Donáth [Ferenc] elvtárs részére
a Koreába küldött magyar csoport kiküldéséről
A Koreába küldött magyar csoportot kiutazása előtt a múlt évben az Egészségügyi Minisztérium tükörtermében búcsúztatták. Ez alkalommal beszédet mondott Nagy Imre, Simon Lajos, Mester Erzsébet és dr. Weil Emil elvtárs.
Másnap a csoport tagjai és hozzátartozói részére ebédet rendeztek. Itt beszédet mondott Bíró Zoltán elvtárs, a koreai követ és a Békebizottság titkára. Részt vettek a szovjet professzor elvtársak és az Adminisztratív Osztály, valamint a Budapesti Pártbizottság egy-egy munkatársa. Itt felszólaltak a kiküldött orvosok is.
Az utazás repülőgépen történt, és az indulás előtt az egyes üzemek dolgozói búcsúztatták a csoport tagjait. Beszédet mondott a Békebizottság titkára és néhány küldött az üzemek részéről.
A sajtó a kérdéssel szűkszavúan foglalkozott, a beszédek közül csak a Békebizottság titkárának a felszólalását ismertette.
Új orvoscsoport megy szombaton Koreába. A kérdés az, hogy szerdán vagy csütörtökön a fentiekhez hasonló búcsúztatás legyen-e?
Budapest, 1951. február 6.
(Keleti Ferenc)
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 209. ő. e.-1950. (Magyar Országos Levéltár MDP Központi vezető szervei Rákosi Mátyás titkári iratai.) Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 14.
Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább
Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább
Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő